Üzleti innováció, üzletfejlesztés

Magnetu, az app, amitől még Patrick Bateman >>> is rohamot kapna

Egy izraeli startup cég fejlesztette ki a "2012 legnagyobb őrülete" címre pályázó magnetU-t, mellyel úgy cserélhetünk egymással "névjegykártyát", hogy oda sem kell menni a másikhoz.

Az okostelefonunkra telepített magnetU szoftverrel együtt szinkronizálja a Facebook adatainkat, amikkel a későbbiekben adatcserélni tud a jó – és  - már most megmondom – a rossz ügy érdekében is. Az eszköz felismeri a többi, szintén magnetU-val rendelkező társainkat. A leginkább az iPod nano-ra hajazó kütyük összeérintésével úgy cserélhetünk adatokat, hogy egy szót nem szólunk a másikhoz.

A kulcstartónyi méretű magnetU lényege, hogy azonos érdeklődési körbe tartozó emberekkel könnyedén cserélhessünk adatot (hirtelen egy marketinges konferencia jutott eszembe valamiért), tulajdonképpen egy digitális névjegykártya, csak annál sokkal több adatot képes eltárolni. (Most elképzeltem a az Amerikai pszicho legújabb – jövőbeni –  feldolgozását, ahogy Patrick Batemanről folyik a víz, mert a munkatársaknak menőbb magnetU-juk van, de ez legyen az én problémám…)

A dolog lényege, hogy letöltjük az appot (ami kompatibilis Androiddal, Samsunggal, Nokiával, HTC, Sony Ericsson-nal, Blackberryvel és egyéb GSM-készülékekkel is), feltelepítjük, onnantól kezdve pedig már csak várjuk az sms-t, ami akkor érkezik, ha van a közelünkben egy szintén magnetU használó egyén, akivel hasonló érdeklődési (és egyéb) köreink vannak.

A magnetU-t 2010 óta fejlesztik, élesben a jövő évben próbálják majd ki hat amerikai egyetemen, aztán minden bizonnyal kereskedelmi forgalomban is kapható lesz – ha életképesnek bizonyul.(gépnarancs)

Ezzel kinek lesz jobb?

Ne francia vagy ír szisztémában gondolkodjunk, hanem a magyar modellt alkossuk meg – hangsúlyozta a készülő innovációs stratégiáról Szabó Gábor. Szakértők szerint a k+f teljesítmény növelésére az adókedvezményeken kívül egyéb remek ösztönzők is léteznek.

– Egyelőre nem sokat tudunk a készülő innovációs stratégiáról, ráadásul több kritikát is megfogalmaztunk, miszerint a civil szervezetekkel nem folyik érdemi párbeszéd – mondta el az MNO-nak Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke. – Azt tudom, hogy az információmennyiség limitált, a nagy kérdés, hogy mi nem tudunk többet, vagy pedig nincs is mit tudni – tette hozzá. Az innovációs stratégiáról úgy vélekedett, hogy rengeteg nemzetközi gyakorlat van arra, hogy mit kell tartalmaznia, de óva intene attól, hogy valamilyen külföldi modellt adaptáljunk. 

„Ne francia vagy ír szisztémában gondolkodjunk, hanem a magyar modellt alkossuk meg.” Szabó szerint a stratégia főbb elemei valamilyen formában most is rendelkezésre állnak, de nem álltak össze egy koherens elemmé. A magyar innovációs támogatási rendszerből alapvetően az összeforrottság hiányzott, mivel rengeteg elem megvan, de valamiért mégsem működött – hangsúlyozta a MISZ elnöke. 

A teljes olvasnivaló az Innováció Hírportálon >>>

Rutinos olvasóim már fújják is: az Üzletfejlesztés joga, az Innováció, üzletfejlesztés az autóiparban - és no meg hát persze a Napi Google üzletfejlesztés rovatok vadultak itt most össze...

Vezető nélküli autót szabadalmaztatott a Google

Az amerikai fejlesztés képes emberi beavatkozás nélkül közlekedni. A cég jelenleg tárgyalásokat folytat a magukat vezető autókra vonatkozó jogi szabályozásról.

A virtuális után a valódi világot is meghódítja a Google. Az amerikai cég máris szabadalmaztatott egy új technológiát, amely forradalmasíthatja az autózást. A magát vezető autó emberi beavatkozás nélkül is képes egyik helyről a másikra eljutni, ami elsősorban akkor jöhet jól, ha a sofőrnek csak nyűg lenne a kocsi mozgatása, például ha kötelező szervizre kell menni, vagy ha éppen egy bérautót kell visszajuttatni a kölcsönzőnek.

Második generációs Toyota Priusszal kísérletezték ki az önmagát vezető autót

A komplex rendszer részleteiben már jelenleg is alkalmazott technikák összessége. A helyes irányt GPS és a Google Maps segítségével követi, programozni telefonnal is leolvasható QR-kóddal is lehet, a közlekedésben pedig automata parkolórendszer, sebességtartó automatika és sok más hasznos elektronikus eszköz segíti. A technológiát Toyota Priusba és Audi TT-be építve tesztelték több éven és 160 ezer mérföldön át.

A fejlesztés és a kísérletek során emberek is ültek az autókban, hogy korrigálni tudják a gép tévedéseit, mostanra azonban az összetett szerkezet okosabb lett a készítőinél, gyorsabban és pontosabban reagál a közlekedési kihívásokra, mint egy élő sofőr, így nemcsak önálló közlekedésre jó, tudását a balesetek elkerülésében is fel lehet használni.

A Google vezetői büszkék forradalmi fejlesztésükre

Egyelőre azonban még nincs törvényi szabályozás a magukat vezető autókra, hiszen a számtalan problémát és kérdést felvető űrtechnikának még társadalmi elfogadottságot is kell szereznie. A Google jelenleg azért lobbizik, hogy a törvényhozók ismerjék el művüket, és a találmány minél hamarabb elterjedhessen, például a nemzetközi fuvarozásban, amely különösen nagy terhet jelent a kamionosok számára.

Automata és félautomata rendszerek fejlesztésével az Európai Unióban, több országgal együtt közösen Magyarország is foglalkozik. A Budapesti Műszaki Egyetem néhány héttel ezelőtt mutatta be saját kísérleti Audi TT-jét, amelyet egy gombbal szimulátor üzemmódra is át lehet kapcsolni, a jövőben pedig önműködő autóvá fognak alakítani. A Google szabadalma védett, csupán licencként lehet hozzájutni az értékes szellemi termékhez. (MTI/Origo)

Emberek!

Tudom, hogy jönnek az Ünnepek - de jobb, ha tudjátok, hogy nem leszünk jóba, ha csak médiagányolók meg a sunáznékolók járnak rá a blogra.

Szóljatok a szomszéd innovátornak, hogy ilyet még nem látott - izgalmas, szexis és naponta frissül.

Ha nem teszik - akkor meg ajánld az anyósnak: "Anyuka, ezt látnia kell..."

Köszönöm: a Gazda.

Inkubátorházat avattak Nyírbátorban

Inkubátorházat avattak pénteken Nyírbátorban >>>. Az intézmény létesítésével a nyírbátori önkormányzatnak az a célja, hogy a térségben rejlő innovációs lehetőségeket működő vállalkozássá, illetve termékké fejlessze, üzleti alapokra helyezze, valamint az ipari parkban működő, újonnan betelepülő kezdő, vagy új fejlődési szakaszba lépő mikro- és kisvállalkozások növekedési pályára állását elősegítse.

Már a Nyírbátori Ipari Park kialakításakor felmerült egy szolgáltató központ létesítésének szükségessége. Később a betelepülő vállalkozások megjelenésével egyre inkább igényként fogalmazódtak meg olyan szolgáltatások, amelyeket éppen egy inkubátorház tudna biztosítani.

Ennek ismeretében az önkormányzat az Észak-Alföldi Operatív Program keretében pályázott a „Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztésére” című kiírásra, s 50 %-os támogatásként 187.718.283 Ft támogatásban részesült a város.

Az új inkubátorházban 13 irodát, 8 műhelyt, 168 négyzetméteren szolgáltató (oktatóterem, melegítő konyha) helyiségeket alakítottak ki. Az üzemeltetési költségek jelentős csökkentése érdekében napkollektorok, hőszivattyúk és napelemek kerültek beépítésre.

A szalagot átvágta: dr. Jáczku Tamás a Foglalkoztatási Államtitkárság Foglalkoztatás-Irányítási Főosztály Vezetője, Balla Jánosné, Nyírbátor polgármestere, Horváth Gábor, a Nyírbátori Városfejlesztő és Működtető Kft. ügyvezető igazgatója, Paládi Jenő a generálkivitelező NYÍRÉP KFT. ügyvezető igazgatója. (szon.hu)

Olcsó, kényelmes és környezetbarát

Olcsó, kényelmes és még a környezetet is védi. Kevés ilyen, a tudatos fogyasztók számára vonzó pénzügyi termék akad a piacon. A papírhalmok nélkül is működő, de a hagyományos biztosítással egyenértékű védelmet biztosító online biztosítás kétségkívül ilyen.

Mobilinternetet kínál a Vidanet

Az eddig csak vezetékes szolgáltatásban utazó cég a Magyar Telekom első nagykereskedelmi partnere.

Mobilinternetes csomagokat is felvett a kínálatába az eddig elsősorban a nyugat-magyarországi régióban és Budapest egyes területein televízió-, kábelnet- és telefonszolgáltatást nyújtó Vidanet. Az alternatív távközlési vállalat december 15-től négy, a Magyar Telekom hálózatán biztosított csomag értékesítését kezdte meg.

Az USB-modemmel vagy SIM kártyával is kérhető MobilNet S, M, L és XL csomagok 1, 4, 8, illetve 20 GB havi adatforgalmat foglalnak magukban és egyéves hűségszerződéssel 2500 és 8950 forintos havi díjért rendelhetők meg. A konstrukciók a T-Mobile megfelelő RelaxNet és Net & Roll ajánlataival azonos vagy azokhoz hasonló jellemzőkkel bírnak. Ennek megfelelően egyik csomag esetében sem kell túlforgalmazási költséggel számolni, a keret túllépése esetén a szolgáltató az internetkapcsolat sebességét korlátozza.

„Arra törekszünk, hogy minél szélesebb termékpalettát kínáljunk előfizetőink számára, ezért folyamatosan bővítjük portfóliónkat. Idén vezettük be üzleti termékeinket, novemberben pedig a szolgáltatási körzetünkben elsőként tettük elérhetővé az HBO GO online filmtárat. Ennek a fejlesztési folyamatnak jelenti a legújabb állomását a mobilinternet bevezetése” – mondta Sátor Csaba, a Vidanet vezérigazgatója.

A Magyar Telekom nemrég dolgozta ki nagykereskedelmi mobilinternetes ajánlatait, a Vidanet – melynek egyébként az egykori monopolszolgáltató az egyik tulajdonosa – a hazai piacon elsőként kötött szerződést ezek értékesítésére. A vezetékes alternatív szolgáltatók eddig kizárólag a Vodafone-nal vagy a Telenorral szerződtek.

A Vidanet marketingigazgatója lapunknak elmondta: a cég saját szolgáltatáskijelelő számot igényelt a szakhatóságtól, így a későbbiekben ezen a 31-es előhívón tud majd hangszolgáltatást nyújtani, ha úgy döntenek, hogy virtuális mobilszolgáltatóként e területre is belépnek. (itcafe)

Vállalati tanácsadó program indul

Mintegy 400 millió forintnyi, az Európai Unió által biztosított forrás áll a Közép-dunántúli Régió vállalkozásai rendelkezésére tanácsadói szolgáltatás finanszírozására, vissza nem térítendő támogatás formájában.

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese pénteken. a székesfehérvári projektindító rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón elmondta, a régióban bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások nyerhetnek vissza nem térítendő támogatást tanácsadói szolgáltatásokra. A három megyében rendelkezésre álló keretösszeg 377 millió forint. A pályázók minimum százezer, maximum 4 millió forintot kaphatnak.

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében elindított vállalati tanácsadási program irányításáért egy konzorcium felel, amelynek vezetését az OTP Bank látja el. A konzorcium tagja az OTP Hungaro-Projekt Kft., a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), valamint a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.

A támogatás a megpályázott projekt méretétől függően 30-40-50 százalékos arányban fedezheti az igénybe vett tanácsadási díjat.

December 5-től lehet pályázni, de várhatóan jövő januártól sokszorozódnak meg az igénylések – tette hozzá Wolf László.

A pályázók 12 különböző, a vállalkozások menedzseléséhez, fejlesztéséhez szükséges specifikus vállalatirányítási területre vonatkozóan igényelhetik a díjak részbeni visszatérítését. A szolgáltatások között szerepel a sikeres pénzügyi menedzsmenthez szükséges pénzügyi, adóügyi, számviteli és kockázatelemzési tanácsadás, vállalati stratégia készítése, jogi átvilágítás és helyzetelemzés egy esetleges belső szabályzat elkészítéséhez, valamint közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó tanácsadás.

A programban résztvevő akkreditált tanácsadókat a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. versenyeztette, ezzel biztosítva a tanácsadói munka magas szintű szakmai színvonalát. Az idén októberig 94 tanácsadó cég akkreditált a MAG Zrt.-nél és szerzett részvételi jogosultságot a projektben. (MTI/Tőzsdefórum)

Jön a 21 napos ügyintézés

Bréking: 3 milliárd forintos tőkebefektetést kapott a Prezi

A magyar startup cég második fordulós befektetője az Accel Partners, mely többek között a Facebook, a Dropbox vagy a Rovio korai befektetője is.  

A mostani 14 millió dolláros (azaz kb 3,3 milliárd forintos) befektetést a 2009-es másfélmillió dolláros első körös befektetés előzte meg. Jelenleg 7 millió regisztrált felhasználóval rendelkeznek világszerte. És aktívan terjeszkednek az ázsiai piacok felé. 

Az Accel részéről Andrew Braccia vezette a Prezivel folytatott befektetési tárgyalásokat, ő egyébiránt tagja lesz a Prezi igazgatótanácsának is.

Közel egy éve írtunk róla, hogy a Prezi nem csak irodát cserélt Budapesten, de a céget is fejlesztették. A 2011-es céljuk az volt, hogy az év eleji 25 főről 50 főre nőjenek. Az új tőkebefektetés nyomán tovább emelik a tétet, és a Ustreamhez hasonlóan a közel 100 fős budapesti iroda megteremtése a cél. 

Ha már Ustream: az amerikai-magyar fejlesztőcég 2010 februárjában kapott 14 milliárd forintnyi befektetői pénzt. (webisztán)

Hangfelismerő technológia az iGO primo-ban

A Nuance beszédmotorjára építve az NNG új, a célmeghatározást jelentősen egyszerűsítő hangfelismerő technológiát fejlesztett ki, amely már az OEM partnerek rendelkezésére áll. Az iGO primo legújabb funkciója felismeri az egy összefüggő mondatban elhangzott címeket, ezáltal fokozott kényelmet, illetve találati arányt biztosít.

Az NNG Kft., a navigációs szoftverfejlesztő vállalat bemutatta az iGO primo szoftverbe épített, egylépéses hangalapú úticél-meghatározás funkciót. A hang- és nyelvi megoldásokat szolgáltató Nuance beszédmotorján alapuló, új úticél-meghatározó rendszer tovább bővíti a szoftver hangfelismerő képességeit, és valódi előrelépést jelent a hangirányítás alkalmazásában. Ez az első off-board megoldás, amely az iGO primo menükezeléséhez kapcsolt hangalapú utasításokkal teszi lehetővé a navigációs készülékek könnyed és zavartalan irányítását.

Az egylépéses úticél-meghatározás a lassabb és tagoltabb összetett úticél-meghatározás továbbfejlesztett változata. Korábban a felhasználóknak követniük kellett a navigációs készülékük instrukcióit, külön-külön megadva a város és az utca nevét, valamint a házszámot. Mindezt kénytelenek voltak hosszú szünetekkel tagolni, amíg a szoftver felismerte és feldolgozta a bemondott adatokat. Ezzel ellentétben az új funkció felismeri az egy összefüggő mondatban elhangzott címeket, amivel még egyszerűbb használatot és nagyobb címfelismerési arányt biztosít. Az onboard beszédfelismerő technológián alapuló funkció egyaránt alkalmazható adatkapcsolatot használó és azzal nem rendelkező navigációs megoldásoknál. Az iGO primo a Nuance beszédszintetizátorra épülő text-to-speech (TTS) technológiája révén természetes és kellemes hangon olvassa fel az útvonaltervet, az utcaneveket is beleértve. A szoftver támogatja a Nuance nyelvi portfólióját  is: 20-nál több európai, ázsiai és amerikai nyelven képes a beszédfelismerésre, míg a TTS funkció több mint 30 nyelven áll rendelkezésre. (Prím)

Közepesen versenyképes Magyarország

Egy átfogó regionális kutatás eredményei alapján Magyarország a harmadik legversenyképesebb állam az „Új Európa” országai közül. Hazánkat Csehország és Szlovénia előzi meg az infrastruktúrát, az oktatást, az innovációt és többek közt a kutatást és fejlesztést mérő mutatószámok alapján.

Innovációs és Technológiai Transzfer Irodák Létesítése a Magyar – Ukrán határtérségben

A Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. Innovációs és Technológiai Transzfer Irodákat létesít ukrán partnerével, a Kárpátaljai Regionális Innovációs Fejlesztési Központtal, Záhonyban és Ungváron.

Az Innovációs és Technológiai Transzfer Irodák Létesítésének célja a magyar-ukrán határtérségben működő kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységeinek az ösztönözése. Harminc magyar és húsz ukrán, határ menti térségben működő kis- és középvállalkozás innovációs auditjára és logisztika, menedzsmentismeret, minőségügy, marketing, illetve innovációs tréningen való részvételére kerül sor. A vállalkozások igényeiknek megfelelően kaphatnak majd komplex szolgáltatásokat is az Innovációs és Technológiai Transzfer Irodáktól, a projektgenerálástól a teljes projektmegvalósításig.

A programban a vállalkozások technológiai kihívásainak a megoldása kerül középpontba. Az irodák létesítésével résztvevők a határtérségben működő vállalkozások innovációs és technológia fejlesztési képességeinek és kutatási eredményeiknek gazdasági hasznosítását kívánják elősegíteni, hídként, közreműködő kapocsként is szolgálva a vállalkozások és a kutatás-fejlesztési intézmények között. Az uniós támogatással, a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI határon átnyúló együttműködési program keretében megvalósuló projekt várhatóan 2012. szeptember közepén zárul le. (MTI/szon.hu)

Átadták az idei Gábor Dénes-díjakat

Hét tudóst tüntettek ki Gábor Dénes-díjjal csütörtökön az Országgyűlés Főrendiházi termében, az elismerésekkel a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítményeket díjazták.

Gábor Dénes-díjat kapott Harsányi Gábor villamosmérnök, Imre Sándor villamosmérnök, Jereb László villamosmérnök, Losonczi Áron okleveles építészmérnök, Matuz János agrármérnök, Molnár József villamosmérnök és Simig Gyula vegyészmérnök. Gábor Dénes-életműdíjban részesült Szántay Csaba vegyészmérnök.

Kövér László az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte: "egy 21. századi kormányzatnak meg kell értenie a tudomány munkáját, megfelelő hátteret kell számára biztosítania, esélyt kell előtte feltárnia. A gazdaságpolitikában nagyobb súlyt kell kapnia az innovációnak... Nem csak a kutatóknak van szükségük támogatókra, hanem az államnak is az innovációs technológiákra" - hangoztatta Kövér László.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter arról beszélt, hogy "mindenki azokra figyel, akik az ismeretlen tartományokat kutatják. Be kell fektetnünk a jövőbe, bátorítanunk és ösztönöznünk kell a tudósokat, hogy keressenek és találjanak új megoldásokat". Hangsúlyozta: „A Gábor Dénes díj erőt és bátorságot ad a fiataloknak a nagy elődök követésére. Ma olyan tudósokat díjazunk, akik folytatói a Gábor Dénes-i életpályának”.

Jamrik Péter, a Novofer elnök vezérigazgatója beszédében az értékvezérelt társadalom fontosságára mutatott rá. „A tudomány, az innováció és a magas szintű oktatás értékvezérelt elismertetése áll a díj központjában. Ha az ifjúság számára nem tesszük értékessé a jövőt, ha nem állítunk pozitív példákat elértéktelenedik a társadalom. A Gábor Dénes-i üzenet ezt tartalmazza és ez az alapítvány hitvallása is” - hangoztatta. (MTI/Metropol)

A legelmaradottabb régiók családi vállalkozásait segíti a Kormány

Az Új Széchenyi Terv keretében 35 családi vállalkozás nyert 222 millió forintos támogatást a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium még augusztusban írt ki pályázatot mikrovállalkozások technológia-fejlesztésére. A támogatás révén 87 munkahely megőrzését és 48 új munkahely létesítését teszi lehetővé a Kormány.

E-számla, elektronikus számlázás konferencia - karácsonyi kedvezmény

Minden az adóváltozások hatásairól, a NAV-os ellenőrzésekről, az interneten keresztüli elektronikus számlázásról, a jogi háttérről, a várható fejlődési irányokról, a technológiáról, a gyakorlati használatról, sikerekről, buktatókról.

Információs technológiai fejlesztés a Győri Autóközpont Zrt-nél

Az Új Széchenyi Terv „Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása” elnevezésű pályázat keretében a Győri Autóközpont Zrt. 2,3 millió Ft támogatást nyert el CRM rendszer és értékesítési modul bevezetésére 4,6 millió forintot meghaladó összköltségű projektjéhez.

Jelentősen kibővül az akadémia kutatási programja

Jövőre több mint egymilliárd forinttal bővülhet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programja, amely elsősorban a kiemelkedő kutatók visszaszerzését szolgálja.

A jövő évi költségvetés a Lendület programra 1,4 milliárd forintos többletforrást tartalmaz - mondta Pálinkás József, az MTA elnöke a Napi Gazdaság Az ötlettől az üzleti rendszerig című innovációs konferenciáján. Az összeg még esetleges zárolások mellett is a pályázatok jelentős kiterjesztését teszi lehetővé.

A Lendület programot 2009-ben indította el az akadémia, akkor nagyon szerény összeggel. Pálinkás szerint az elképzelések arról szóltak, hogy az MTA megmerevedett kutatóintézeti rendszerbébe hozzanak be nagyjából a pályájuk közepén járó kiemelkedő kutatókat, versenyezve nyugat-európai és amerikai egyetemekkel, kutatóintézetekkel, illetve a magyar intézetek között is versenyt generálva.

A program részben a hivatalszerű működésen kívánt rést ütni, 2009-ben 6 kutatót vettek fel - a magyar egyetemi tanári fizetés kétszereséért, illetve jelentős kutatási források mellett. A pályázaton előnyt élveztek azok, akik külföldről jöttek haza, azonban a rendszert eleve úgy tervezték meg, hogy ne csak számukra legyen nyitott - tette hozzá az elnök.

Tavaly még a korábbi évnek megfelelően az MTA kutatóhálózatában, idén azonban már az egyetemek felé is kinyitották a pályázatot, így összesen 28 kutatónak tették lehetővé, hogy kutatócsoportot indítson. A programban egy kutató öt évre legfeljebb egymillió eurós támogatást kap, amely összeget teljesen szabadon, saját belátása szerint használhatja fel, nem kell a más programokban megszokott módon mindenre kiterjedő elszámolást nyújtson be.

Pálinkás szerint a felfedező kutatásokban a legfontosabb, hogy versenyképes műhelyek jöjjenek létre, amelyek a kutatók képezése mellett, egy, az új keresésére irányuló gondolkodásmódot is kialakítanak. A programban résztvevők a jövőben sokkal nagyobb eséllyel oldják majd meg a felmerülő technológiai problémákat (akár termelési, akár szervezeti hatékonyság szempontjából), vagy hoznak létre egyszeri kiemelkedő találmányt - fogalmazott az elnök.

A felfedező kutatások eredményességéhez stabil környezetre van szükség, emellett az igazán fontos kérdés, hogy miként tudnak a fiatal kutatók időben kilépni az iparba, termelésbe vagy szolgáltatásba, és hogyan tudják ott hasznosítani megszerzett tapasztalataikat és gondolkodásmódjukat.

Átalakul a kutatóintézeti hálózat

Az MTA kutatóintézeti hálózata soha nem látott módon alakul át, a két kutatóközpontból és 38 kutatóintézetből álló rendszer 10 központra és 5 kutatóintézetre oszlik a jövőben - mondta Pálinkás József. Az elnök szerint az erőforrások koncentrálására nélkül pusztán a rendelkezésre álló összegek növelésével semmi sem változna a jelenlegi helyzethez képest, ez pedig nem csupán a kutatóintézeti, hanem a kutatásintenzív egyetemeknek is fontos feladata.

A GM-mel fejlesztene hidrogénes autókat a BMW

Nem elég a BMW-nek a Toyotával kötött együttműködési megállapodás, a bajorok további terjeszkedést terveznek az alternatív hajtású autók szegmensében. Ezúttal a General Motorsszal tervez együttműködést a német márka, a megegyezés állítólag már a küszöbön áll. A szerződés értelmében a BMW hozzáférést kap a GM üzemanyagcellás technológiájához, amelyért cserébe a BMW részt vállal a kutatási és fejlesztési költségekből.

Amikor az egyik német magazin a hír kommentálására kérte a BMW szóvivőjét, az csupán annyit mondott, hogy a német márka többféle technológiáról is tárgyal a GM-mel, ezen túlmenően azonban semmit nem kívánt elárulni a tervezett együttműködés részleteiről.

Kiindulás: Nesze semmi, fogd meg jól: a magyar innováció múltja és jövője számokban >>>

Halló, pajtikáim!

Mindenekelőtt jó, ha tudjátok: se pro, se kontra - ahol én vagyok, ott teljesen mindegy. Se az nem számít, hogy mennyi, se az, hogy ki vagy kinek. Csak érdekesség, csak érdekesség - nem több...

4. Budapesti technológiai és innovációs központ? Bruhaha ismét: a., Én ott is más összegre emlékszem más forrás esetén (2 milliárd feletti euró). b., Mit csinál a budapesti technológiai és innovációs központ?

130 milliárdot vesz ki a zsebünkből

2012-ben a költségvetés körülbelül 46 milliárdos befizetésre számít az innovációs alapba, amiből 13,5 milliárd forintos összegben lesz lehetőség pályázatok kiírására – jelentette be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerdán. Szólt arról is, hogy tízezer új kutató-fejlesztő munkahelyre van szükség, hogy hazánk elérje a 2020-ra kitűzött célokat.

Nyugaton a politikus nem pénzzel, hanem policyvel (stratégia, jövőkép) házal, szemben a hazai szokásokkal – hangsúlyozta Cséfalvay egy szerdai konferencián. Az innováció és a K+F területén is a külső körülményekkel és az örökséggel szembesült a kabinet – tette hozzá a politikus. Szólt arról is: furcsa dolog, hogy az uniós csúcson a növekedésről és az adósságokról nem tárgyaltak. Ezzel szemben sokkal szerencsésebb a helyzet az innovációt tekintve, mivel a következő uniós költségvetési időszakban ez az egyetlen terület, amely nyertesként került ki a vitákból – mondta az államtitkár. 

„87 milliárd euróra nő az elérhető K+F-támogatási összeg a jelenlegi 52 milliárdról.” Az előbb említett összeghez hozzákapcsolódik hatvanmilliárd euró amely a strukturális alapokból érhető el – ismertette az államtitkár. Ezek a források csak versenyben nyerhetők el, amiben az egyetlen szempont a kiválóság – hívta fel a figyelmet a politikus. Három nagy területre koncentrál a támogatási keret: a tudományos kiválóságra, az ipari alkalmazásokra és a társadalmi kihívásokra. 

Súlyunknak megfeleltünk

Cséfalvay rávilágított arra is, hogy a budapesti uniós innovációs technológiai központ 1,3 milliárd eurós többlettámogatáshoz juthat. A jelenleg futó keretprogramban a hazai cégek viszonylag jól szerepelnek, 160 millió eurónyi támogatást sikerült a magyar kutatóknak eddig hazánkba hozni – tette hozzá az államtitkár, aki úgy látja, eddig gazdasági súlyunknak megfelelő arányban részesedtünk ezekből a forrásokból. 

„Két évünk van arra, hogy a K+F intézményrendszerét fölkészítsük arra, hogy sokkal több pályázatban tudjanak részt venni.” Magyarországon egy kezelhetetlen intézmény- és finanszírozási rendszert örököltünk, amelynek az első részét sikerült kezelni – hangsúlyozta Cséfalvay. Bejelentette azt is, hogy a jövő év első felében a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) Brüsszelben is létrehoz majd egy irodát. 

„Ezt nem engedhetjük meg”

A finanszírozásról elmondta, hogy 2010-ben és 2011-ben nem lehetett új pályázatokat kiírni, mert a régi projekteket kellett kifizetni. Cséfalvay rámutatott arra, hogy hazánknak 2015–16-ban körülbelül 130 milliárd forintot kell visszafizetnie, mivel az állam 2010 előtt egyszer sem saját forrásból pótolta ki az innovációs alapba befizetett 20 milliárdos összeget. 

„Nem engedheti meg az ország magának azt, hogy azon K+F-tevékenységeket is leírjanak az innovációs alapból, amelyek nem felelnek meg a kiválóság követelményének.” Szólt arról is, hogy 2012-ben a költségvetés körülbelül 46 milliárdos befizetésre számít az innovációs alapba. Jövőre 13,5 milliárd forintos összegben lesz lehetőség pályázatok kiírása, mivel még mindig 32 milliárd forint a korábbi lekötöttségek összege – jelentette be a politikus. 

Cséfalvay elmondta, hogy a pályázatok végső csiszolása zajlik, de januártól mindenképpen „élni fognak”. Február 1-jétől pontosítják az innováció fogalmát, és mindehhez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala fogja végezni a szakmai igazolást – mutatott rá az NGM államtitkára. Úgy látja: minimum tízezer új kutató-fejlesztő munkahelyre van szükség, hogy hazánk elérje a 2020-ra kitűzött 1,8 százalékos GDP-arányos K+F-ráfordítási arányt. (MNO/Szolnoki Napló)

Innovációra is épít a kormány bővülési terve

Valószínűleg még az idei esztendőben megjelennek az innovációs támogatásokra kiírt pályázatok, amelyekre 13,5 milliárd forintot különítettek el a 2012-es központi költségvetésben a képviselők - hangzott el tegnap. Olyan vállalkozások jelentkezhetnek, amelyek idén műszaki, gazdasági innovációs teljesítményükkel kiemelkedő üzleti hasznot értek el.

Meghirdette tegnap a 2011-es, jubileumi XX. Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot a Magyar Innovációs Alapítvány. "A kiírásra olyan Magyarországon bejegyzett vállalkozások jelentkezhetnek, amelyek idén műszaki, gazdasági innovációs teljesítményükkel kiemelkedő üzleti hasznot értek el" - közölte tegnap Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség alapító elnöke. Elmondta, a nagydíjban eddig öt nagyvállalat,  tizenkét kis- és középvállalat, s két kutatóintézet részesült.

Egyéb innovációs elismerésből hetvennégyet nagyvállalatnak, negyvenhatot kis- és középvállalatnak, négyet mikrovállalkozásnak, egyéni vállalkozónak, kilencet pedig kutatóintézetnek, egyetemnek ítéltek oda. Pakucs János kiemelte, hazánkban százötven-kétszáz olyan innovatív magyar kis- és közepes vállalat van, amely a válságban is fejleszteni, növekedni tudott. "Ezek a cégek a külföldi tulajdonú társaságokkal szemben magas hozzáadott értéket teremtenek" - jelezte Pakucs.

Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium felelős helyettes államtitkára elmondta, a növekedési terv is a hazai innovatív vállalkozásokra épít, ahhoz azonban, hogy minél több sikeres vállalkozás tudjon fejleszteni, támogatni kell őket. "Hosszú távon rendkívül fontos, hogy minél több innovatív cég legyen Magyarországon" - jelezte. Megjegyezte, a 2014-2020-as európai uniós költségvetés egyetlen nyertese az innováció.

Fontos, hogy a hazai vállalkozások már most bekapcsolódjanak a programba - minél nagyobb részt szakítva így a támogatásokból.

"Jövőre az innovációs támogatásokra kiírt pályázati stratégia három részt érint majd: a nagyvállalatokat, a gyorsan növekvő kisvállalkozásokat, valamint a nemzetközi terjeszkedés elősegítését" - közölte Csizmadia Norbert. Hozzátette, még ebben a hónapban megjelenhetnek a pályázati kiírások, s ezekre 13,5 milliárd forintot szán a 2012-es költségvetés - számolt be a Magyar Hírlap. (ProfitLine)

18+: Uraknak: vérbő éjszakák reményében...