Üzleti innováció, üzletfejlesztés

Két tanfolyammal elindult a Növekedés Akadémia

2021. júliusában két tanfolyammal elindulnak a Növekedés Akadémia képzései. Mostantól lehet jelentkezni prémium képzéseinkre, a Krízismenedzsmentre, illetve a Vezetői krízismenedzsment tanfolyamra. 

Részletes tájékoztatás igénylése Google űrlapon >>>

A Növekedés Akadémia fő tevékenysége tanfolyamok, workshopok, továbbképzések, tréningek szervezése hagyományos és online formában. Októink a képzések témáiban jártas gyakorlati szakemberek, akiket szigorú követelmények alapján választunk ki és folyamatosan értékelünk, ellenőrzünk.

Folyamatosan bővülő oktatásaink, tanfolyamaink témái a piacon felmerült legaktuálisabb igényekhez igazodmak.

Tanfolyamainkon a végzett (vizsgázott) hallgatókat szakmai névsorral is segítjük előmenetelükben, illetve a küldő szervezeteket a szervezetek közötti versenyben történő helytállásban (kommunikáció, értékesítés, ügyféllojalitás, branding stb).

Milyen előnyeid származhatnak, ha résztveszel képzéseinken?

- Új területeken szakértői státusz

- Egyedülálló fejlődési lehetőség

- Szakmai kapcsolatépítés

- Vezető szakmai oktatók megismerése

- Tapasztalatcsere

Élj a lehetőséggel és informálódj, ha innovációval, digitalizációval, HR-rel, könyveléssel, pénzüggyel foglalkozol.

Az Akadémia induló oktatásairól, képzéseiről kérjen személyes tájékoztatást! Fodor Zoltán, szakmai igazgató, telefon: +36 (30) 866 64 85.  Skype: fodor.zoltan.skype. 

Részletes tájékoztatás igénylése Google űrlapon >>>

***

Hamarosan újabb képzések a Növekedés Akadémia és az Üzleti innováció blog együttműködésében.

Mesterséges intelligencia és felhő a bankokban, BNPL-őrület és open banking - Jön a Banking Technology 2021!

A lemaradó bankok digitális ugrásra készülnek, a digitálisan fejlettebbek újabb innovációkon dolgoznak, hogy megtartsák a pozíciójukat, miközben a B2C fintechek és a bigtechek is egyre több területen szállnak ringbe a bankokkal, a verseny egyre kiélezettebb. A két legforróbb technológiai megatrend a felhő és az AI használata a bankokban, de berobbant a nyílt bankolás és a világ megőrül a BNPL-cégekért, miközben a fintech újítások is utat törnek maguknak. Immáron hatodik alkalommal rendezzük meg a bankszektor, az IT-szektor és a fintech cégek egyik legfontosabb szellemi műhelyéül szolgáló Banking Technology konferenciánkat, ahol a bankok digitális transzformációjáról, a szektor legfontosabb IT-üzleti és technológiai fejlesztési irányairól van szó.

A Portfolió rendezvényt érdekesnek gondolom, nem állunk kapcsolatban és nem is fizettek érte - Banking Technology 2021 >>> 

További friss érdekességek az Üzleti innováció és üzletfejlesztés blog oldaláról

Melyik Magyarország leginnovatívabb bankja? >>>

Versenyfutás a leginnovatívabb bank címéért - MKB fejlesztés: teljesen online hiteligénylés >>>

Így történt – retro percek az Üzletfejlesztés és üzleti innováció blogon

INNDEX: új cég a Magyar Innovációs Indexben - OTP Bank Nyrt. >>>

A Kelet bajnokai - A messziről jött bank >>>

Innovatív bank a Magyar Innovációs Indexben (INNDEX) - Mint apróisten hasít a Gránit Bank is >>>

Banki, biztosítói üzletfejlesztési irányok, új termékek és szolgáltatások - Budapest Bank: ez vagy valami vagy megy valahova >>>

Új startupokkal bővül a K&H inkubátora

18 startuppal bővül Magyarország legnagyobb nagyvállalati inkubátora, a Start it @K&H. Az idén kiemelten fenntarthatósági szempontok mentén is, rekorszámú jelentkező közül kiválasztott új csapatok innovatív ötleteikkel hatékonyan hozzájárulnak a szemléletformáláshoz, valamint a társadalmi és környezeti értékek megóvásához. A 6 hónapos fejlesztő programba bekerült startupok megújult, inspirációs közösségként működő budapesti, valamint a győri irodában kezdhetik meg a közös munkát.

Rekordszámú, 54 jelentkezés érkezett a Start it @K&H őszi szemeszterére, akik közül 18 új startup került be Magyarország legnagyobb nagyvállalati inkubátorába. A kiválasztás során hagyományosan a csapatok elhivatottságát, az ötletük piaci innovációját és a vállalkozás üzleti megvalósíthatóságát vizsgálják. Mindezek mellett idén egy új tényező is szerepet játszott a döntésben: a startup társadalomra és környezetre gyakorolt hatása. „A sikeres vállalkozást nem csak az üzleti eredményei határozzák meg, hanem az is, ahogyan hozzájárul a környezet megóvásához és a közösség igényeihez. Mi ebben hiszünk, kiemelten szeretnénk olyan innovatív ötleteket támogatni és üzletileg eredményes vállalkozássá fejleszteni, amelyekkel fenntarthatóbb jövőt építhetünk” – árulta el Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Részben a szabályozási változások, részben a vállalati CSR törekvések miatt, szinte minden iparágban helyet kap a fenntarthatóságra való törekvés. Mindez összecseng azzal, hogy a fogyasztók egyre inkább a fenntartható megoldásokat keresik, így a befektetők is ezeket a vállalkozásokat finanszírozzák. Az inkubátorba bekerülő csapatok növekvő része is ezen igényekhez igazodik, leginkább a környezet védelmére és megóvására fókuszálva. Karbonsemleges kiszállítás, klímasemleges energiaellátás, a talaj „egészségét” szem előtt tartó tápoldat – pár példát kiemelve a program új csapatainak megoldásai közül.

A 2017-ben indult, mára két helyszínen, Budapesten és Győrben működő inkubátorprogramba eddig 21 iparág, 75 csapata nyert felvételt, hogy termékfejlesztési, befektetéskeresési céljaikat megvalósíthassák. A startupok mellett azonban maga az inkubátor is sokat változott az évek alatt, azért, hogy még hatékonyabban támogathassa a csapatok fejlődését. „A Start it @K&H inkubátor lényege a szakmai támogatás és a tudásmegosztás. A szakértő mentorok, a K&H által biztosított hazai- és nemzetközi kapcsolatrendszer és a partnercégek bevonása mellett, a jövőben még nagyobb hangsúlyt fog kapni az inkubátor közösségépítő szerepe is, melyet megújult budapesti közösségi irodánk is támogat. Itt változatos érettségi szakaszban lévő – induló, fejlett és már sokat tapasztalt alumni – csapatok dolgozhatnak együtt 6 hónapon keresztól, ami így egyfajta inspirációs közösség lesz a vállalkozások számára” – emelte ki a legfontosabb változásokat Németh Balázs.

A Start it @K&H új, budapesti és győri csapatai

tOURmix: A platform a karbonsemleges kiszállítást támogatja azáltal, hogy összehangolja a megrendelt termékek útját és az emberek közlekedését.

Going To Be: A program szakmákat és hivatásokat mutat be gyakorlati módon, hogy a diákok saját tapasztalataik alapján hozhassák meg pályaválasztási döntéseiket.

FBsoil: A csapat olyan tápoldatot fejleszt, amely környezetbarát módon táplálja a sovány erdőtalajt.

Stress-Pass: A megoldás gyorsan és hatásosan csökkenti az akut stresszt, egyúttal segíti a hosszú távú életmódváltást.

rising.ECO: Napelem rendszerrel támogatja a klímasemleges energiahálózat elterjedését.

PetWiseCare: A csapat állatorvok és szakértők bevonásával képez professzionális állatgondozókat, majd egy platformon keresztül közvetíti őket.

Wenerate: A szoftver energiatanácsadást nyújt a cégek számára.

Hydrobot: A vízalatti robot beprogramozott útvonalon képes felderíteni az ivóvíz-hálózatot és felvételt készíteni róla, korai fázisban észlelve a hibákat.

AgroFilter: A csapat bárki számára elérhetővé teszi és forradalmasítja a karbon kiegyenlítés piacát.

WeDo: Az alkalmazás az aktivitás nyomonkövetésével segíti a fiatalokat abban, hogy hatékonyabbak és motiváltabbak legyenek.

Quantum: A teljes mértékben digiális és automatizált startup a diákfoglalkoztatottságra fókuszál.

TerrariumControl: A terráriumi környezet teljes automatizálására szolgáló megoldás a hőmérsékletet, fényt és a páratartalmat is szabályozza.

SportMateClub: A felhő alapú megoldás egy platformon gyűjti össze a sportklubbok minden igényét, és teszi jobban elérhetővé az edzők és a sportolók számára.

OneTwoBeer: Az automatizált sörcsapoló robot megoldja a nagy események és fesztiválok sorbanállási problémáit.

ClickNCruise: Egy virtuális asszisztens, ami leegyszerűsíti és személyre szabja a hajótúrák ajánlatait.

Apropó: A diákok életét megkönnyítő platform összegyűjti a diákkedvezményeket.

DriveLine: A csapat automatizált sofőrszolgálatot kínál, ahol az ügyfél egy szabadúszó söfőrökből álló flottából válogathat igényei szerint.

Flame: Vonuló tűzoltók, mentők és egyéb beavatkozó csoportok számárafejlesztett applikáció, ami megkönnyíti a vészhelyzetekben való koordinálást.

A Start it @K&H eddigi üzletfejlesztési eredményei és a hazai startup közösség fenntarthatóságot segítő szemléletformáló tevékenysége miatt felkerült az “Effekt 2030 – A közösségi befektetések” díj shortlistjére is, ahol szeptember 24-én délig lehetett szavazni az inkubátorprogramra. (MMonline)

***

Az Üzleti innováció és üzletfejlesztési blog ajánlja olvasásra

Innovatív magyar vállalkozás - 250 milliós befektetést kapott a RecnGo >>>

Startup nosztalgia az Üzletfejlesztés és üzleti innovációs blogon

Startup lélegeztetőgép >>>

A magyar startup az új Al Kaida >>>

Egyre erősebb a startup kultúra Európában >>>

Óriáscégek használják a magyar startup módszerét - Csapatépítés új mederben >>>

Jönnek a startup táltosok - Itt az első állásbörze >>>

Mission impossible: pénz, pénz, pina - Egy startup álom nyomában >>>

10 foglalkozás, ami ma még nem is létezik, de a jövő sztárszakmái lehetnek

A technológiai fejlődéssel, a mesterséges intelligencia és a robotizáció térhódításával emberek milliói kényszerülhetnek majd karrierváltásra, az iskolát most kezdő gyerekek többségének valószínűleg olyan foglalkozása lesz a jövőben, ami ma még nem is létezik. A Bank of America a munka jövőjébe próbál meg egy kis bepillantást nyújtani friss tanulmányában, megnevezve 10 olyan munkakört, ami ma még nem létezik, de nagy szükség lehet rá a jövőben.

Nyolc országot vizsgált nemrégiben a McKinsey egy friss tanulmányában, csak ebben a nyolc országban összesen több mint 100 millió ember lesz kénytelen új foglalkozást választani 2030-ig a becslései szerint. A koronavírus-járvány felgyorsította a digitális transzformációt, olyannyira, hogy a járvány előtt várt szinthez képest 12 százalékkal kell több embernek munkát váltania az évtized végéig. Most a Bank of America a „munka jövője” című tanulmányában tovább lépett eggyel, kísérletet tett olyan szakmák megnevezésére, amelyek még csak ezután születnek meg. A World Economic Forum prognózisai szerint az iskolát most kezdő gyerekek kétharmada olyan munkakörben fog majd dolgozni, amely ma még nem is létezik.

A Bank of America stratégája szerint sok következő generációs technológia, mint a mesterséges intelligencia, az internet of things, a kiterjesztett vagy a virtuális valóság még mindig gyerekcipőben jár. De megneveztek néhány lehetséges munkakört, amire szükség lehet a jövőben.

Űrtúra-vezető

A kereskedelmi űrutazás beindulásával szükség lesz túravezetőkre, akik biztosítják az asztronauta-kiképzésben nem részesült hétköznapi emberek biztonságát. Ez nem is annyira távoli jövő már, a menetrendszerinti járatok indulása szinte kézzel fogható közelségbe került, Jeff Bezos cége, a Blue Origin például múlt héten jelentette be, hogy értékesíteni fog egy jegyet a New Shepard július 20-án elindítani tervezett járatára. Ez lesz az első alkalom, hogy személyzettel száll fel a jármű, ami 6 személy szállítására alkalmas és az asztronauták mellett egy utas is helyet kaphat, aki egy június 12-i tartandó aukción nyerhet el egy helyet.

Szabadidő-tervező

A World Economic Forum adatai szerint az automatizáció térnyerésével 2025-re a gépek már jelentősen segíteni fogják a munkát, ami azt jelenti, hogy az embereknek nagyon sok idejük szabadul fel a napi rutinból, amit pihenésre lehet fordítani. Elképzelhető egy olyan foglalkozás a jövőben, amely arra specializálódik, hogy az így rendelkezésre álló pluszidő hasznos eltöltését szervezze meg.

Műhús-szakértők

A laborokban „gyártott” húsok terjedésével szükség lesz olyan élelmiszermérnökökre, akik figyelik és felügyelik a húsok növekedését a petri-csészékben. Szingapúrban már engedélyezték – a világon elsőként - egy laborban nevelt hús értékesítését decemberben, amit az Eat Just nevű amerikai vállalat fejlesztett.

Virtuális valóság-influenszer

A Bank of America elemzője szerint a kiterjesztett valóság és a virtuális valóság inflexiós ponthoz érkezett, ennek pedig az lehet az eredménye, hogy a közösségi média influenszerek tevékenysége ki fog terjedni a virtuális valóságra is. Az influenszerkedés egy valós pénzkereseti lehetőséggé vált az elmúlt évtizedben, az igazi nagy sztárok, mint Kylie Jenner Instagram-posztonként több mint 1 millió dollárt keres.

Nanogyógyászati sebészek

A jövő orvostudománya a nanogyógyászat felé fordulhat, ami azt jelenti, hogy a betegek például fel tudják majd szippantani a mini robotokat, amelyek elvégzik a szervezetükben a gyógyítást.

Mesterséges intelligencia-biológusok a genetikában

Van egy technológia, a CRISPR (halmozottan előforduló, szabályos közökkel elválasztott palindromikus ismétlődések), amely lehetővé teszi a DNS-szekvenciák megváltoztatását. Ez jelenleg egy forró, diszruptív terület az egészségügyben. Novemberben tudósok azt állították, hogy a technológia segítségével tudtak olyan géneket azonosítani, amelyek megvédhetnek a koronavírus-fertőzéstől.

Környezet-helyreállító stratégák

Az emisszió csökkentésének egyik lehetősége a termőföld erdősítése, így szükség lesz olyan emberekre a jövőben, akik meg tudják tervezni, hogy hogyan lehet ezeket a területeket újrahasznosítani, „visszavadítani”.

Éghajlati geomérnökök

A jövő tudósainak feladata lehet olyan vegyi anyagok kifejlesztése, amelyet a sztratoszférába juttatva hűteni lehet a bolygót. Például vulkánkitörések alkalmával kén-dioxid-részecskék jutnak a légkörbe, aminek hűtő hatása van a Föld éghajlatára, amit a Bank of America szerint elemzője szerint az emberek mesterségesen is előidézhetnek akár a jövőben.

Etikus algoritmus-programozók

A big tech nem olyan kellemes világ, mint amire sokan gondolnak, a robotoknál nincs morál, mint az embereknél, éppen ezért szükség lesz olyan programozókra, amelyek az etika mesterséges intelligencia kódját programozzák le.

Adatbiztonsági menedzserek

A személyes adatok védelme kulcsfontosságú lesz a jövőben a szaporodó kibertámadások veszélye miatt, így szükség lesz olyan dolgozókra, akik arra specializálódnak, hogy megelőzzék ezeket az eseteket.

***

Az Üzleti innováció és üzletfejlesztés blog ajánlja:

A jövő itt van, és sosem lesz vége - Trendek, megatrendel, előrejelzések, üzletfejlesztési irányok >>>

A jövő dolgozója >>>

Innovatív magyar vállalkozás - 250 milliós befektetést kapott a RecnGo >>>

Az élő közvetítések piacát reformálná meg a magyar Recngo, 250 milliót kapnak hozzá

A Hiventures magvető programjától kap 250 millió forintos befektetést a Recngo – áll a startup Forbes.hu-nak eljuttatott közleményében. A vállalkozás okostelefonokra fejlesztett alkalmazásával bárki elindíthatja személyes stúdióját.

A többemberes stábokat és a drága kamerák hadát kerülné meg a Recngo – alkalmazásával már egy mobiltelefonról is változatos képi anyagot lehet gyártani. A részben korábbi Ustreamesekből álló csapat az élő közvetítéses piacot reformálná meg.

A Recngo-val akár hatkamerás közvetítést is összehozhatnak a felhasználók, az alkalmazás az okoskészülékeket egy kameralánccá köti össze.

A könnyebb kezelhetőséget és jobb felhasználói élményt ígérő startup alkalmazásából közösségimédia-platformokra is lehet streamelni, de le is lehet menteni a videókat.

A vállalkozásba az ex-Ustreames Schwarz Gábor alapítótársával, Szél Gergellyel együtt vágott bele, akivel már 2015 óta együtt dolgoznak.

„A piacon nagy a verseny, hiszen a tartalomgyártás és főként a mobilos tartalomgyártás gőzerővel fejlődik. Ma már ez egy kikerülhetetlen terület, és ami még fontosabb, hogy lassan alapvető készség a videós anyagok készítése a fiatalok között. Egyes esetekben már elmondható az is, hogy egy tini vagy social influencer olyan videós anyagot képes készíteni, mint egy alacsony kommunikációs költségvetéssel működő cég” – mondja Schwarz Gábor, a cég egyik alapítója.

Újabb piacokat céloznak meg

Az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures az elsőkörös, 50 millió forintos befektetése után emelte a tétet még 250 millió forinttal. A Recngo így elkezdheti az alkalmazás iOS-es verziójának fejlesztését, valamint új piacok felé – geográfiai és szegmens értelmében is – is kacsintgat.

„Még 2021-ben piacra dobjuk termékünk iOS verzióját, amivel újabb piacokat tudunk megcélozni.

Jelenleg az USA és a UK piacok a leginkább érdekesek számunkra.

Meglátásunk szerint ott az iOS verzió komoly előrelépést hoz majd. Tervezünk még további verzió frissítéseket, valamint izgalmas új funkciókat is. Kiemelt célunk a csapat bővítése, amivel nem csak a jelenlegi B2C célcsoportunk elérését tudjuk növelni, hanem tudunk nyitni B2B irányba is, hogy a vállalati ügyfeleink kiszolgálását is erősíthessük” – mondja Szél Gergely, a cég ügyvezetője. (Forbes)

***

A RecNGo rendelkezik i7 Innovációs Audittal és Innovatív Vállalkozás 2021 minősítéssel. Az elismerés átadására novemberben kerül sor.

Több információ az i7 Innovációs auditról, illetve a kapcsolódó lehetőségekről az Üzleti innovációs és üzletfejlesztési blogon, valamint Fodor Zoltánnál, a 06/30/886 64 85 telefonszámon.

Kapcsolódó FB oldalak:

Innovációs Audit >>>

Innovációs Kompetencia Központ >>>

Kapcsolódó Üzletfejlesztés és üzleti innovációs blog tartalmak:

Schwarz Gábor és az ASAP - Kreatív interjú >>>

A vírusválság alatt sem stagnált a hazai innovációs teljesítmény

Magyarország a tavalyihoz képest egy helyet előrelépve a 34. a Szellemi Tulajdon Világszervezete idei Globális Innovációs Indexében, az elemzés mintegy 80 különböző mutató alapján méri össze 132 gazdaság innovációs teljesítményét - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.

A vírusválság alatt sem stagnált a hazai innovációs teljesítmény

A közlemény idézte Bódis Józsefet, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárát, aki elmondta: hazánk a vírusválság ellenére is képes volt előrébb lépni a nemzetközi rangsorban, a tíz európai ország közé tartozik, amely javítani tudott legutóbbi eredményén.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) minden évben elkészíti a gazdaságok innovációs teljesítményét több dimenzióban értékelő Globális Innovációs Indexét (GII). A 2021-es rangsor élén Svájc, Svédország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Dél-Korea áll.

Közölték, hogy Magyarország a tavaly elért 35. helyről egyet lépett előre az összesítésben. Az innovációt befolyásoló és annak eredményeit leíró tényezőkben is jobban teljesít, mint a korábbi esztendőkben. Magyarország az elemzésben vizsgált 39 európai ország között a 22. helyen áll. A rangsorban mások mellett a régiós versenytársak közül megelőzzük például Litvániát, Lettországot, Lengyelországot, Oroszországot és Szlovákiát. A tavalyi eredményein mindössze 10 európai ország tudott javítani, ezek közé tartozik Magyarország is.

Bódis József a közleményben hozzátette, a felsőoktatási rangsorokon előrelépő hazai egyetemekhez hasonlóan a nemzetközi összevetésben az is meglátszik, hogy jó úton jár a magyar innovációs politika. A kormány folyamatosan emeli a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) ráfordítások összegét, amely már meghaladta a 700 milliárd forintot. A minden eddigit felülmúló forrásmennyiség jócskán több mint kétszerese a 2010-es költéseknek. Idén sosem látott mértékű kormányzati támogatás, összesen 182 milliárd forint érhető el a KFI-pályázatokon.

Az idei Globális Innovációs Index leglátványosabb mutatója, hogy a tudásteremtés és technológiai eredmények tekintetében Magyarország a vizsgált országok közül a huszadik legjobb teljesítményt nyújtotta.   

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a közlemény szerint elmondta: idén a vírushelyzet ellenére is képesek voltak megerősíteni az innovációt és a szellemitulajdon-védelmet, hozzájárulva ezzel a hazai gazdaság növekedéséhez. A GII adatai mellett ugyanis az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának éves nemzetközi szellemitulajdon-védelmi indexében is igen előkelő helyen, 53 vizsgált ország között a tizenötödiken szerepelünk - fogalmazott a hivatal elnöke.

Az amerikai rangsor erősségünkként emeli ki a kutatás-fejlesztést és szellemitulajdon-védelmet segítő adókedvezményeket, a hatékony és kifinomult szellemi tulajdonjogi rendszerünket. A hivatal féléves tevékenysége is azt mutatja, hogy jó irányba tartunk, hiszen a szabadalmi bejelentések számában szinte minden területen javultak a mutatóink a tavalyi és tavalyelőtti szinthez képest - mondta Pomázi Gyula az ITM közleménye szerint. (Profitline)

***

Nosztalgiaválogatás az Üzleti innovációs blog korábbi posztjai közül

Innováció - a magyar paradoxon >>>

A magyar innováció helyzete (update) - továbbra se tudjuk, mi az innováció, de már tudjuk, miért nincs >>>

Csitulj szív, nyugodj - Javult az ország versenyképessége: felső határ immár a csillagos ég >>> 

Az Üzletfejlesztési Díj 2014 első helyezettje: a BCONHUNT >>>

Torz és púpos lesz a jövő irodai dolgozója

Olyan, mintha egy horrorfilmből szabadult volna, de ez a bábu a Fellowes nevű, egészséges munkahelyi megoldásokat szolgáltató vállalat kreatív illusztrációja arra, hogyan fog kinézni a jövő munkavállalója, ha továbbra is egész nap az irodában ül, és a számítógép fölé görnyed. William Higham viselkedésszakértő szerint tényleg komoly egészségügyi következményekkel jár, ha nem figyelünk oda többek között a tartásunkra, arra, hogy eleget mozogjunk, és hogy ne nassoljunk ész nélkül a számítógép mellett.

Az Emma névre keresztelt bábu tényleg az irodisták jövőjét mutatja be: húsz év múlva hasonlóan fog kinézni mindenki, ha ennyire nem figyel az egészségére, mint most. A briteknél tízből kilenc irodai dolgozó szenved egészségügyi problémáktól a munkahelyi körülményei miatt. A „Munkahelyi kolléga a jövőben” című jelentésben tippeket is adnak a szakértők, hogy hogyan lehetne javítani a helyzeten.

Higham és kollégái szerint sokat segítene a helyzeten, ha figyelnénk a testtartásunkra, gyakrabban sétálnánk munka közben, és átrendeznénk az íróasztalunkat. Ezzel sokat tehetünk azért, hogy két évtized múlva ne úgy nézzünk ki, ahogy Emma: véglegesen meggörbült háttal, visszeres lábakkal, hastájéki elhízással, vörös és fáradt szemekkel a túl sok képernyőnézéstől, és ekcémásan, amit a stressz okoz.

A Fellowes által készített felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 50 százaléka szemszárazságról és -pirosodásról számol be a sok monitorhasználatból adódóan, a 48 százalékuknak pedig rendszeresen fáj a feje, hasonló okokból kifolyólag.

Ha nem szeretnénk így járni, mint Emma, aki tényleg nem nyújt túl szép látványt, akkor érdemes megfogadni a Fellowes tanácsait, és gyakrabban mozogni, valamint figyelni a tartásunkra, ahogy a számítógép előtt ülünk. Az Emma-szerű jövő ugyanis túlságosan is reális lehet, ha nem figyelünk oda magunkra. (24.hu Nagy Nikoletta)

***

Egyre több HR újdonság az Üzleti innováció és üzletfejlesztés blogon.

Repülő humanoidot fejlesztenek a kínaiak

A Guangdong Egyetem tudósai évekkel ezelőtt kezdtek el dolgozni a Jet-HR1 névre keresztelt roboton, ami lábfejekbe applikált légcsatorna-ventilátorokkal hívta fel magára a figyelmet: a bravúros kiegészítők segítségével szokatlanul nagy lépésekre is képessé vált, mivel a sebes áramlatok egyensúlyban tartották. Innen nézve szinte logikus fejlesztésnek tűnik a következő szint, a repülő humanoid megalkotása. De tényleg szükség van rá?

A fent írt robot új verziójától, a JET-HR2-től egyelőre ne várjunk csodát: az első teszteket nemhogy repülésnek, lebegésnek sem igazán érdemes nevezni, mivel nem irányítható – még. Az ugyanakkor kifejezetten biztató, hogy nagyon határozott és gyors felemelkedésre, illetve bizonytalan ereszkedésre már képes, bár utóbbi során szüksége van emberi beavatkozásra. A robot tízirányú földi mozgást eleve végre tud hajtani, viszont most plusz két ventilátort is kapott, a derekára szerelve. A légcsatornák egyenként ötkilogrammos tolóerőt fejtenek ki, így gond nélkül felemelik a 17 kilós Jet HR2-t.

Az egyetem kutatói jelenleg ott tartanak, hogy a gépük gond nélkül elrugaszkodik a földtől, illetve megpördül a függőleges tengelye körül. Ez egyelőre kevés a stabil repüléshez, viszont izmos lépés egy működőképes modell felé. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyi értelme van a drónok forradalma idején egy kezdetleges Vasemberre emlékeztető repülő humanoidnak. A kínaiak megindokolták: új fejezetet nyitnának a katasztrófaelhárítási célú robotok fejlesztésében, hogy az eddigi modelleknél hatékonyabban küzdjék le az egyenetlen talaj jelentette kihívásokat.

Lépkedő és mászó humanoidokkal már mások is értek el biztató eredményeket, ám ezek egy földrengéshez hasonló, bonyolultabb, esetleg omladozó környezetben nem elég hatékonyak. Ilyenkor szükség lehet nagyobb ugrásra, rövidtávú repülésre, lebegésre, szóval olyan mozgásokra, amelyek a testhossz többszörösére képesek tovalökni a robotot. Érdekes módon tehát nem arra törekednek, hogy a robot felérjen az ember képességeihez, hanem arra, hogy szó szerint túlszárnyalja azokat.

A tudósok nem a kereskedelmi sikerre hajtanak, sokkal inkább paradigmaváltó ötletnek szánják a légcsatornák segítségével röppenő-rugaszkodó-lebegő Jet HR2-t, ami új kutatási irányokat nyithat a hatékonyabb életmentő robotok megalkotása felé. A kísérletekről írt tanulmányukat ennek szellemében ingyenesen hozzáférhetővé is tették. (Forrás: IEEE Spectrum, via Gábor János, NEW technology)

***

Még több "Tanulj kínaiul" rovat hír az Üzletfejlesztési és üzleti innovációs blogon: 

Tanulj kínaiul 18. - Kína szabadalom nagyhatalom akar lenni >>>

Tanulj kínaiul 28. - A kínai innováció lehagyja az Uniós Titanicot >>>

Óriáscégek használják a magyar startup módszerét

Az elmúlt másfél év jelentős kihívások elé állította a cégvezetőket, sokak számára a mindennapi működés, a fennmaradás lett a tét. A bizonytalanság nehéz teherként nehezedett munkáltatókra és munkavállalókra egyaránt, az összetartás soha nem volt még annyira fontos, mint ezekben az időkben. Vitathatatlan tény, hogy egy jó csapat együtt csodákra képes, a jó csapat megalkotása pedig a vezető feladata. Az életben maradás kulcsát, a megfelelő szintű teljesítményt a csapat morálja fűti, ami kellő odafigyeléssel, gondoskodással minden körülményben megőrizhető és fejleszthető.

Ebben nyújtanak segítséget a modern technológiának köszönhetően rendkívül széles skálán mozgó csapatépítési lehetőségek, amelyek lehetnek akár informatívak, akár szórakoztatóak, megvalósulhatnak személyes közegben vagy éppen a virtuális térben. Minden csapatnak az éppen aktuális körülményektől és saját csapatfejlődési szintjétől függően mások az igényei, amelyek feltérképezésében és megvalósításában profi trénerek vannak a vezetők segítségére.

„A koronavírus-járvány a csapatépítési lehetőségeket is új mederbe terelte, míg korábban egyértelmű volt, hogy az ilyen jellegű programok személyes jelenléttel valósulnak meg, az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy az online tér is izgalmas alternatívát jelenthet a csoportkohézió erősítésére” – avatott be Pintér Antal, a már nyolc országban működő hálózattal rendelkező Flinkit! ügyvezetője.

Játszva tanulni

Bár a csapatépítés fogalma sokakban a szórakozással, kikapcsolódással kapcsolódik össze, valójában a cég működésének gördülékenyebbé tételében, a kollégák együttműködés-fejlesztésében is komoly szerephez juthat.

„Izgalmas kihívás, amikor azzal fordulnak hozzánk az ügyfelek, hogy segítsünk nekik feltárni egy-egy probléma gyökerét és keressük meg rá közösen a legjobb megoldást. A tréner ilyenkor a munkacsoport számára olyan szituációkat teremt, amelyek rávilágíthatnak a sarkalatos pontokra, felszínre hozhatják a különböző rétegekben elhelyezkedő nehézségeket” – tette hozzá Pintér Antal, aki azt is elárulta, hogy új kollégák érkezésekor is hasznosak lehetnek a csapatépítő foglalkozások, megkönnyítve számukra a vállalat megismerését, a beilleszkedést, régi és új munkatársak között a zökkenőmentes, tiszta kommunikációt.

Létszámkorlát nélkül

Manapság a legnagyobb népszerűségnek az élményalapú csapatépítő programok örvendenek, amelyeknek célja, hogy a kollégák új, könnyed, vidám helyzetekben is megismerjék egymást, közös élményeket gyűjtsenek, ami majd az irodai közegbe visszatérve megkönnyíti az egymáshoz kapcsolódást.

„Ezek a tréningek fejlesztik a kommunikációt, építik a bizalmat és a résztvevők minden tét nélkül bemutathatják társaiknak erősségeiket, amivel hozzá tudnak járulni a csapat sikeréhez, eredményességéhez” – hangsúlyozta Pintér Antal a területen közel 25 éves tapasztalatára támaszkodva.

Hosszú évek gyakorlatában beigazolódott a csapatépítők hatékonysága, most azonban az is kiderült, hogy a távolságtartás kényszere sem jelenthet ebben semmi akadályt.

„A Flinkit! programjait a COVID-ra reagálva fejlesztettük ki, így mindenki az otthonában, a saját számítógépe mellett ülve csatlakozhat a közösséghez videó telekonferencia szoftver segítségével, amelyen keresztül láthatják, hallhatják egymást és egyfajta mini kutatóexpedícióban vehetnek részt együtt” – tájékoztatott a szakember.

Mindezek mellett a módszer egyik nagy előnye, hogy a programhoz bármennyien csatlakozhatnak, a létszámnak a virtuális tér nem szab korlátokat.

Városi kalandok

Annak ellenére, hogy lazábbak a járvány miatti korlátozások, sok cég máig megtartotta a home office-t vagy legalábbis a hibrid működést, így az online csapatépítések minden bizonnyal továbbra is népszerűek maradnak. Azonban kezd visszatérni a lelkesedés és a lendület, hogy a munkatársak újra a valós térben találkozzanak, de erre óvatosságból főként szabadtéri helyszíneket keresnek. A Flinkit Outdoor! Megoldásai izgalmas városi kalandokat kínálnak, mely szórakoztató és költséghatékony lehetőség a csapatépítésre, hiszen csupán egy mobiltelefonra van szükség a megvalósításukhoz. A program nincs időhöz kötve, a csapattagok akkor vághatnak bele, amikor idejük és energiájuk engedi. Együtt fedezhetik fel a kiszemelt város, városrész apró zugait, eredhetnek nyomába izgalmas titkoknak és rejtélyeknek.

„A vezetők egy része hajlamos kizárólag a csapata teljesítményét figyelni, hiszen az tisztán látszik az eredményekből, és sokan elfelejtik, hogy a csapatmorál, ha nem is annyira látványos, de éppen ennyire fontos tényező a sikeres működésben. Hiába magas egy csapat teljesítménye, ha a morál a csapatban alacsony. Ha az emberek nem érzik jól magukat, nem szeretnek a munkahelyükön dolgozni, nincsenek egymással jó kapcsolatban, nem osztanak meg szívesen információkat, netán épp egymás ellen cselekednek, ez szinte azonnal visszahat a teljesítményre. A jó vezető ezt átlátja és szem előtt tartja” – zárta gondolatait Pintér Antal. (via DigitHungary)

***

További érdekes  és/vagy fontos startup hírek az Üzletfejlesztés, üzleti innováció blogon!

Befektetést kapott az innovációs közösség - Startup ökoszisztéma: ahogy eddig soha >>>

Felső határ a csillagos ég - Startup ökoszisztéma: indítjuk a rakétákat >>>

De hol van most a Koopero? - Magyar startup sztori - Kooperoo.co >>>

Jövőkutatás, Forgatókönyvek

"…Sok jövő van. És ez jó: lehet belőlük választani. Persze ahhoz, hogy a rövid távú választásokkor jól döntsünk, kell tudnunk, hogy mi a távlati célunk."

A jövőkutatás (futuresight) élesen megkülönböztethető az előrejelzéstől (forecasting). A különbségeket az alábbi táblázat szemlélteti (forrás: Foresight Dictionary ). Az előrejelzés a klasszikus tudományos módszerek szerint készül, egy-egy problémára orientált, azt leegyszerűsíti, mérhető adatokra, és modellezésre épít. A jövőkutatás ezzel szemben „mode 2” módszerek szerint készül, rendszerszerű megközelítést használ, kvalitatív adatokra és forgatókönyv építésre épít.

***

További "Trendek, megatrendek, üzleti előrejelzések" hírek az Üzleti innováció és üzletfejlesztés blogon: 

Trendek, megatrendek, előrejelzések, üzletfejlesztési irányok - Űrbányászképzés indul Coloradóban >>>

Trendek, megatrendek, előrejelzések, üzletfejlesztési irányok - Rovatunk új posztja: eddig beteljesültek a 2021-es jóslatok? >>>

Saját űrvállalatot indított az Apple társalapítója

Steve Wozniak bejelentette, Privateer néven saját startupot alapít, ám egyelőre kérdéses, pontosan mi lesz majd a céljuk a vállalattal.

Egy rövid Twitter-poszt révén robbant a bomba, Steve Wozniak ugyanis egy videót csatolván a bejegyzés mellé ismertette, egy új privát űrvállalatot indít el, mellyel célja, hogy meghódítsák az univerzumot.

Egyelőre senki sem tudja, pontosan milyen pontos célokat tűzhettek ki, ám a névből és a videóból kiindulva elképzelhető, hogy nem az egyre intenzívebb űrversenyben kívánnak részt venni, hanem egyesítenék a nemzeteket és a cégeket annak érdekében, hogy egy közös projekt keretében biztosítsák a jövőt.

Azt sem tartjuk kizártnak, hogy egy hadiipari programról van szó, melynek révén speciális fegyvereket és hozzájuk kapcsolódó technológiákat fejleszthetnek ki, ezáltal megsegíthetik az amerikai hadsereget, bár ezek a feltételezések is csupán találgatások szintjén maradnak mindaddig, amíg ki nem derül, valójában mi az igazság.

A Privateer mérnökei akár a Hawaiin telepített AMOS védelmi és optikai rendszert is megerősíthetik, ezáltal az Egyesült Államok rendelkezhet a világ legerősebb elhárító megfigyelési hálózatával.

Wozniak egyébként meglepően aktív, tavaly például elindította az Efforce nevű, több milliárd dolláros piacterét, amelynek lényege, hogy környezetbarát projektek csereberéje révén zöldebb technológiák felé billentse a jövőbeli fejlesztéseket. (MTI/Mónus Márton)

***

Hol vannak az ügyfeleid? Kik lesznek a munkatársaid, kikkel fogsz együtt dolgozni? >>> 2022. januárjában "Trendek, megatrendek, üzleti előrejelzések" workshop az Üzleti innováció és üzletfejlesztés blog szervezésében. Részletekről érdeklődni: Fodor Zoltán, 06/30/866 64 85

Hamarosan virtuális világokba lehet utazni az Audikban

A közeljövőben a hátsó ülésen utazók virtuális valóság (VR) szemüveget viselhetnek, hogy belevethessék magukat a játékok, filmek és prezentációk világába. A dolog érdekessége: A virtuális tartalom valós időben alkalmazkodik a jármű mozgásához vezetés közben. A kaliforniai roadshow alkalmával a holoride felkereste a potenciális játékgyártó stúdiókat azzal a céllal, hogy felkeltse a legjobb tartalomszolgáltatók érdeklődését az induló vállalkozás új technológiája iránt.

A holoride nevű start-up cég multimodális élménnyé kívánja tenni az autózást. A jövőben a hátsó ülésen utazók VR szemüvegen keresztül élvezhetik a filmeket, videójátékokat és interaktív tartalmakat minden eddiginél valóságosabb formában. Ezt egy új technológia teszi lehetővé, amely a virtuális tartalmakat valós időben hozzáigazítja a jármű mozgásához: ha a jármű jobbra kanyarodik, akkor például a képzeletbeli világban az űrhajó is jobbra repül. Ha a jármű gyorsul, az űrhajó is felgyorsul. Az Audi kezdeményezésére ezen innovatív VR vagy XR (kiterjesztett valóság) technológia fejlesztését a technológiai szórakoztatással foglalkozó start-up cég, a holoride tökéletesíti és forgalmazza a különböző gyártók számára. A mozgással szinkronizált utazás a virtuális világokon keresztül csökkenti a járműben előforduló rosszullét gyakori jelenségét is, amelyet az utasok gyakran tapasztalhatnak, amikor könyvet olvasnak, vagy elektronikus táblagépen elmerülnek az audiovizuális médiában.

A holoride-ról

A német holoride start-up cég teljesen új tartalomkategóriát fejleszt az utasok számára azáltal, hogy a kiterjesztett valóság (XR) tartalmat valós időben összekapcsolja a jármű adatpontjaival. Ezek az adatpontok olyan fizikai válaszokat tartalmaznak, mint a gyorsulás és kormányzás, a forgalmi adatok, valamint a vezetési útvonalak és időtartamok. A holoride technológia újszerű elmélyülést tesz lehetővé mindenféle XR tartalomban, lélegzetelállító módon magával ragadó élményt teremt, és ezen túlmenően jelentősen csökkenti a mozgás okozta rosszullét tüneteit. A szórakoztatótechnikai start-up céget 2018 végén Münchenben alapította Nils Wollny, Marcus Kühne, Daniel Profendiner és az Audi, amely kisebbségi részesedéssel rendelkezik a start-upban. A holoride elnyerte a „CES kiállítás legjobbja” díjat is (Las Vegas, 2019/01). Ezenkívül a holoride-ot a Time magazin felvette „a 2019-es év legjobb 100 találmánya” listára az említett év novemberében, a cég részese a Plug and Play által támogatott STARTUP AUTOBAHN globális innovációs platformnak, és 2021 tavaszán megnyerte a rangos SXSW Pitch díját, valamint a „Best in Show” címet. (Autószektor, rövidítve)

***

 Az autószektor legizgalmasabb innovációi, újdonságai az Üzleti innováció blogon.

Újabb startup növeli a nagyvállalati kreativitást

Hamarosan újabb szolgáltatással bővülhet a Microsoft Office 365 csomagja, ugyanis a cég bejelentette, hogy felvásárolta a Clipchamp szoftverfejlesztő vállalatot.

Innovatív megközelítés

A Clipchamp olyan szoftvert forgalmaz, amelynek segítségével a lakossági és a vállalati felhasználók is könnyedén belemerülhetnek a videószerkesztésbe. A felvásárlás tökéletesen passzol a Microsoft stratégiájához, hiszen a cég évek óta azon dolgozik, hogy bővítse a kreatív szoftverkínálatát.

A Clipchamp szoftverének különlegessége abban rejlik, hogy amellett, hogy egy Windows applikációt is kínál, képes az online erőforrásokat is kihasználni.

A Clipchamp technikai megközelítése a webalkalmazások egyszerűségét ötvözi a számítógép teljes számítási teljesítményének felhasználásával történő videófeldolgozással, ami a grafikus vezérlőkártya központi egységének (GPU) gyorsítását is kihasználja, ez egy olyan dolog, ami korábban csak a hagyományos videóalkalmazásokra korlátozódott -fogalmazott Chris Pratley, a Microsoft Office Media Group alelnöke egy blogposztban.

Betartott ígéretek

Bár a Clipchamp szoftvere még nem elérhető a redmondi vállalat szolgáltatásain belül, az integráció előrehaladtával a startup felhasználói előbb-utóbb Microsoft felhasználókká fognak „avanzsálódni"-mondta a cég egyik szóvivője.

A Clipchamp-et 2013-ban alapították az ausztráliai Brisbane-ben. A startupnak már több mint 17 millió felhasználó és 390 ezer vállalat szavazott bizalmat. A cég felhasználói bázisa az elmúlt évben 54 százalékkal gyarapodott. A vállalati előfizetők között megtalálható a Google, a Deloitte, a Zendesk, és mit ad isten, a Microsoft is. A Clipchamp szoftvere a videószerkesztés mellett webkamera és képernyőfelvételre is használható. A Clipchamp éves becsült bevétele 12,6 millió dollárra tehető.

A Microsoft augusztusban jelentette be, hogy drágulás várható az Office 365 csomagjának előfizetői árszabásában. Ez főleg azért indokolt, mert új szolgáltatásokkal fog bővülni a programcsomag. Utóbbit a Clipchamp felvásárlása is alátámasztja. (Hason)

***

Startupok, innováció, kreativitás - a legfontosabb hírek az Üzleti innováció és üzletfejlesztés blogon.

Digitális implantátumtervező

A jövőben egyre több olyan eszköz lesz, amit az emberek már nem a testükön, hanem a testükben fognak hordani. Amíg manapság még leginkább csak szívritmus-szabályozókat vagy más orvosi eszközöket szoktak emberekbe beültetni, a jövőben akár különböző fitneszeszközöket, az érzékszerveket javító eszközöket vagy akár komplett agy-számítógép interfészeket ültetnek majd az emberekbe, amit valakinek meg is kell terveznie. A digitális implantátumtervezőnek számos terület szakértőjének kell majd lennie, hiszen egyszerre kell értenie a technológiához, az emberi testhez, mindezek mellett pedig némi kreativitásra is szüksége lesz. (Rakéta)

***

A sorozat folytatódik az Üzletfejlesztés és üzleti innováció blogon.

Űripari startupok mellé áll a Design Terminál

A Design Terminálhoz kerül át az Európai Űrügynökség (ESA) által 2017-ben  létrehozott ESA Business Incubation Centre Hungary Program – derült ki a  program megnyitóján, ahol többek között Ferencz Orsolya, a külgazdasági és külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa is felszólalt. Úgy fogalmazott, hogy Magyarországon az űrkutatás és az ehhez kapcsolódó űrtevékenység legalább 75 évre nyúlik vissza, ezalatt folyamatos és magas szintű teljesítményt nyújtott a szektor, illetve az ott dolgozó tudósok és mérnökök. A miniszteri biztos emlékeztetett arra, hogy augusztusban a kormány elfogadta Magyarország űrstratégiáját.

A miniszteri biztos szerint mindenki napi szinten kapcsolatban van a világűrrel az eszközein, az igénybe vett szolgáltatásokon keresztül. Rámutatott: a szektor kiemelten fontos, folyik a második űrverseny, egy felelős országnak ebben része, szerepe, feladata van. Magyarország erre vállalkozik, ennek részeként indul el az ESA magyarországi inkubációs programja – hangsúlyozta Ferencz Orsolya.

„Az űripar folyamatosan termeli ki a legkorszerűbb megoldásokat, amelyek legtöbb esetben a Földön válnak mindannyiunk hasznára – közölte a rendezvényen Matthias Maurer a European Space Agency (ESA), vagyis az Európai Űrügynökség asztronautája. – Az ISS-en használt tesztberendezések használata során is születhetnek új üzleti ötletek.”

Az ESA által létrehozott 22 üzleti inkubációs központ épp ezeket igyekszik támogatni. Eddig mintegy már több, mint 1100 vállalkozást támogattak, amelyek közül több is globális vállalattá vált, és több ezer állást hoztak létre a szektorban.

A közlemény szerint a jövőben az űripar iránt érdeklődő magyar vállalkozások kibontakozását a Design Terminal segíti majd. Az ESA BIC Hungary program fő célja egyébként sikeres űripari startupok fejlesztése, valamint egy űripari közösség létrehozása és megerősítése Magyarországon.

A PROGRAMBA BEKERÜLT INDULÓ VÁLLALKOZÁSOK TÖBBEK KÖZÖTT 50.000 EURÓ ÖSZTÖNDÍJAT KAPNAK AZ ÜZLETI MENTORÁLÁS ÉS TECHNIKAI TÁMOGATÁS MELLETT.

Az érdeklődők jelentkezését október 20-ig várják a 12-24 hónap időtartamú inkubációs programba. Elsősorban az 5 évnél fiatalabb vállalkozások érdeklődésére számítanak, de most induló vállalkozások is jelentkezhetnek, amennyiben az űripar fejlesztését elősegítő termékük, szolgáltatásuk új technológiai találmányon alapul, vagy egy már létező technológiát alkalmaznak újszerű módon.

Annak idején az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézete vezette konzorcium nyerte el a lehetőséget az üzleti inkubátorház program létesítésére, amelyet végül az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban csillebérci KFKI kampuszán alakítottak ki. Magyarország 2016-ban csatlakozott az Európai Űrügynökség Technológia transzfer programjához, az együttműködéstől pedig azt reméltük, hogy kedvező hatással lesz a gazdaságra és a piaci szereplőkre is, többek között a műholdas navigáció, telekommunikáció, meteorológia, egészségügy vagy környezetvédelem területén. (Ingyeksz)

***

Az űrverseny legizgalmasabb hírei az Üzletfejlesztés és üzleti innováció blogon.

***

Az űr a legvégső határ rovatunk cikkei:

Új Felfedezések Kora - Az űr a legvégső határ: a Porsche is csatlakozik az űrversenyhez >>>

Az űr a legvégső határ - Az Alfa kvadráns startupja űrállomást épít! >>>

Nevet változtat a Netpincér

A tervek szerint szeptember végén nevet változtat a Netpincér és Foodpanda lesz belőle – közölték kedden. A magyar alapítású Netpincér 1999 óta működik, és 2016-ban lett a világszerte több mint 50 országban jelenlévő Delivery Hero vállalatcsoport tagja.

Mint írták, mára a Netpincér nem csak ételt szállít ki, hanem bármit, amelyre a vásárlónak szüksége lehet, részben ezért a márka újrapozícionálása mellett döntöttek. Egy másik, ezzel párhuzamos törekvés, hogy a Delivery Hero cégcsoporton belül szeretnék egységesíteni a márkákat Európában, ennek első lépéseként a kontinensen Németország után Magyarországon vezetik be elsőként az új Foodpanda márkát.

Az új márka bevezetéséig Netpincérként vehető igénybe a szolgáltatás. A Foodpanda márkaernyő alatt a cég saját, ma már 7 raktárból szállító élelmiszerüzlet-hálózata, a Netpincér market is átalakul, és a továbbiakban Panda Market néven működik tovább, sőt erős vidéki terjeszkedésbe fog ezzel párhuzamosan – írták.

A közlemény szerint a felhasználóknak nincs oka aggodalomra, hiszen ugyanúgy működik tovább a tavaly bevezetett webes és mobilapp platform is, amely szeptember végétől elsődlegesen a Foodpanda.hu felületen és Foodpanda appon keresztül lesz elérhető, de egyelőre NetPincérként is ugyanúgy megtalálják a felhasználók. A felületek megjelenése átalakul az új márkának megfelelően, de az oldal és a mobilalkalmazás is a megszokott módon működik tovább.

Hozzátették azt is, hogy Delivery Hero európai Foodpanda országaiban egy kis idő múlva mindenhol azonos lesz az alkalmazás, ami azt is jelenti, hogy mindegyik fogyasztónk külföldön is ugyanúgy tudja használni a Foodpanda applikációt étel-vagy például élelmiszer-rendelésre, mint itthon. (24.hu)

***

Figyelem! A videót akkor találtam "angry panda" keresésre, amikor a fenntarthatósággal foglalkozó oldalamhoz kerestem képet, a "pandán" kívül nincs köze a Netpincérhez és én viccesnek találtam (vagy legalább figyelemfelkeltőnek).

***

Az üzletfejlesztés, üzleti innováció legérdekesebb hírei innovációs blogunkon!

Tizennégy milliárd dollárt szán akku-fejlesztésre a Toyota

A Toyota talán az utolsó nagy autógyártó, amely felugrott az egyre gyorsabban haladó autó-villanyosítási vonatra, ám úgy tűnik, igyekeznek behozni az évtizedes lemaradást.

A cég műszaki igazgatója, Masahiko Maeda beszélt arról, hogy milyen irányban fejlesztenek. Elmondása szerint a cég többféle akkumulátor-típuson is dolgozik. Egyrészt a Li-ion akkumulátorok következő generációján, amit az évtized második felében már nagy szériában gyártanának, másrészt a sokat emlegetett szilárdtest-akkumulátorokon, amelyekkel állítólag már tavaly építettek egy működő prototípust.

Az összes fejlesztésre, illetve mintegy 200 GWh éves gyártási kapacitás kiépítésére 1500 billió jent, azaz 13,7 milliárd dollárt fordít a Toyota 2030-ig, és úgy számolnak, hogy ez idő alatt nagyjából a felére tudják leszorítani az autó-akkumulátorok gyártását. A terveikben 2030-ra 8 millió olyan jármű legyártása szerepel éves szinten, amelynek legalább részben elektromos a hajtásrendszere, bár úgy számolnak, hogy ebből csupán évi 2 millió lesz tisztán elektromos, vagy hidrogén-hajtású jármű, a többi valamiféle hibrid.

Első, tisztán elektromos globális modelljét a Toyota az idén tavasszal jelentette be: a bZ4X nevű ötajtós SUV várhatóan a jövő év közepén kerül gyártásba. Ugyanakkor a Toyota rövidebb távon elsősorban hibrid technológiájára épít, amellyel számos piacon, így Európában is meglehetősen sikeres, különösen a dízelmotorok visszaszorulása óta. (Totalcar)

***

Ez is érdekelhet az Üzleti innováció és üzletfejlesztés blogon:

Innováció, üzletfejlesztés, újdonság az autóiparban - Innovatív Continental >>>

Trendek, megatrendek, előrejelzések, üzletfejlesztési irányok - Rovatunk új posztja: eddig beteljesültek a 2021-es jóslatok? >>>

Kapcsolódó cikkek:

Hogyan ösztönzik a modern autók a mérnöki innovációt? >>>

Ezek a világ leginnovatívabb autógyártói >>>

A semmiből építenék fel az Egyesült Államok következő nagyvárosát

Telosában mindenki egyenlő, az eget pedig légitaxik népesítik be - így lehetne nagyon röviden összefoglalni az egyelőre csak papíron létező, ötmilliós metropolisz esszenciáját, hiszen a Marc Lore fejéből kipattant ötletnek nem csupán az a célja, hogy egy minden szempontból XXI. századi várost építsenek fel, de egyben megoldást kínálna a társadalmat szétfeszítő legégetőbb problémákra is.

Bár nem szerepel a világ leggazdagabb embereinek listáján, Lore meglehetősen sikeres üzletembernek számít, aki több sikeres cég felépítése után 2016-tól öt éven keresztül vezette a Walmart e-kereskedelmi üzletágát, mielőtt belevágott grandiózus tervébe.

Ötmilliós város a semmiből

Telosa egy csaknem New York méreteivel vetekedő, hatszáz négyzetkilométeren elterülő metropolisz lenne, amelynek lakossága néhány évtized múlva meghaladná az ötmillió főt. Hogy a város hol fog felépülni, egyelőre még nem derült ki, de többek között Nevada, Utah, Idaho, Arizona, Texas és az Appalache-régió is a jelöltek között van. Egy ilyen építkezés természetesen időbe telik, de Lore elképzelései szerint 2030-ra már elkészülhetnek az első ütemmel, ami 600 hektáron terülne el, és ötvenezer fő befogadására lenne alkalmas. Ez már önmagában egy 25 milliárd dolláros beruházás lenne, amelybe Lore egyéni befektetőket, állami és szövetségi támogatásokat és adományozókat is igyekszik bevonni, ennek érdekében pedig már kész terveket is készíttetett a városról, aminek megtervezésével a Bjarke Ingels Groupot bízta meg.

A dán sztárépítésztől nem állnak messze a hasonló projektek, hiszen csapatával együtt az utóbbi években is számos olyan tervet dolgoztak ki, amelyek első látásra messze elszakadnak a hétköznapi valóságtól: Malajzia partjaihoz mesterséges szigeteken álló települést, a kínai Csungking városába pedig egy teljes egészében mesterséges intelligencia által működtetett városrészt álmodtak meg, de nem vitás, hogy Telosa az összes eddigi projektjük közül kimagaslik a méreteiben és a feladat komplexitásában.

A BIG elképzelései szerint a hatalmas metropolisz kifejezetten emberközpontú lenne, a közlekedésben például elsőbbséget élveznének a gyalogosok és a biciklisek, akik növényekkel sűrűn borított, árnyas utcákon róhatnák az útjukat. A város kialakításánál fontos cél volt, hogy minden elérhető legyen 15 percen belül, ha valakinek mégis távolabb lenne dolga, az utazásra lassan közlekedő önvezető autók, esetleg légitaxik nyújtanának megoldást. Telosa tervezésénél természetesen kiemelt szempont volt a fenntarthatóság is, a település energiaigényét megújuló forrásokból fedeznék, az esővizet újrahasznosítanák, a házakon pedig városszerte mini gazdaságok termelnék a friss zöldségeket, növényeket.

Egy igazságosabb társadalmi modell nyomában

Ahogy az a város honlapján is olvasható, Lore nem egyszerűen egy technológiailag fejlett várost szeretett volna létrehozni: szándéka szerint Telosa gazdasági és társadalmi értelemben is utat mutatna az emberiségnek, amennyiben maga mögött hagyná a hagyományos kapitalista szemléletet. "A kapitalizmus egy elképesztő gazdasági modell volt, ugyanakkor jelentős hibái is vannak, különösen a jövedelembeli és vagyoni különbségek terén. Ezeknek a hibáknak a nagy része a földtulajdon modelljében gyökerezik, amire Amerika épült" - írja a városalapító, aki szerint a megoldás nem lehet más, mint hogy a földet visszaadják a közösségnek.

A Lore által ekvitizmusnak nevezett berendezkedés elképzelései szerint nem a kapitalizmus lerombolása, sokkal inkább annak meghaladása lenne, ami a javak egyenlőbb elosztásán alapulna. Telosa lakosainak ugyanúgy lenne tulajdonjoguk, építkezhetnének és el is adhatnák az ingatlanjaikat, viszont maga a föld, amire a város épül, közösségi tulajdonban lenne.

Ennek értéke Telosa fejlődésével együtt szignifikánsan növekedne, így a különböző befektetésekkel együtt a város minden polgára számára biztosítani tudná az olyan javakat, mint az általános egészségügyi ellátás, a magas szintű oktatás, a közbiztonság, a városi parkok és a közlekedés. "Ez egy lehetőség egy új társadalmi modell működőképességének a bizonyítására, ami magasabb életminőséget és jobb lehetőségeket kínál az embereknek" - vallja Lore, aki szerint Telosa a többi város számára is mintául szolgálhatna.

Ahogy a Fortune magazin erről szóló cikke megjegyzi, az ötlet alapjai nem teljesen egyedülállóak, hiszen a világban számos példa van olyan konstrukcióra, ahol a tulajdonosok csak bérlik a földet az államtól vagy egy szervezettől. Szingapúrban például az ország földjeinek 90 százaléka állami kézben van, de az USA-ban is több száz olyan közösségi földalap létezik, amelyek kedvezményesen adják bérbe a földeket a tulajdonosoknak, cserébe azok a megnövekedett ingatlanértéknek csak egy részét kapják meg az eladáskor.

Telosa ideája az amerikai társadalom egyik egyre súlyosbodó problémájára reflektál, hiszen az USA-ban az elmúlt évtizedekben a vagyoni egyenlőtlenségek jelentősen növekedtek, a világjárvány pedig csak felerősítette ezeket a különbségeket: az Institute for Policy Studies által működtetett Inequality.org adatai szerint tavaly március, vagyis a járvány kitörése óta az amerikai milliárdosok vagyona mintegy 60 százalékkal növekedett, míg a pandémia hatására a legalacsonyabb kereseti osztályba tartozók veszítették el a legnagyobb arányban a megélhetésüket.

Kritikus hangok

Lore ötlete ennek ellenére elég vegyes fogadtatásra talált, a Fortune magazinnak nyilatkozó szakértők több problémát is megfogalmaztak a tervekkel kapcsolatban. Ellen Dunham-Jones, a Georgia Tech Egyetem településtervező professzora például többek között a kontinens egyre nagyobb részét érintő vízellátási problémákra hívta fel a figyelmet, míg Dennis Gilbert, a Hamilton College szociológusa egyszerűen naivnak nevezte az ötletet. Ahogy azt a lapnak kifejtette, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésében a földtulajdon csak marginális szerepet játszik, annak gyökerei sokkal inkább a munkaerőpiacban és az amerikai családmodellben bekövetkezett változásokban keresendők, így szerinte a Lore által javasolt módszerrel azt nem is lehetne helyrebillenteni. (Rakéta, Bobák Áron)

***

Jövőkutatás az Üzleti innováció és üzletfejlesztés blogon. Olvasd rendszeresen, keresd oktatásainkat, konferenciáinkat, üzleti innovációs díjainkat...

Kapcsolódó bejegyzésünk az innovációs blogon: Ludwig Federmeyer az innovációs díjakról - update >>>

Jönnek a gondolkodó légzsákok

Innovatív technológiákkal teszi okosabbá légzsákjait a Continental: a beszállító legújabb légzsákvezérlő rendszere figyeli az autó külső és belső környezetét, és ettől függően lép működésbe.

A Continental 1981 óta fejleszt, és 1986 óta gyárt légzsákvezérlő rendszereket. A mai napig 350 millió ilyen egységet szállítottak ki autóipari partnereiknek, és folyamatos innovációkkal fejlesztették az iparágat, bátran mondhatjuk tehát, hogy értenek a témához.

A cég legújabb rendszere a környezetet és az utasteret felügyelve képes megállapítani a fenyegető veszélyhelyzetet, és a légzsák nyitási stratégiáját az adott szituációhoz, illetve az utasok számához és elhelyezkedéséhez igazítani, írja a cég ismertetője.

A modern szenzoroknak köszönhetően hamarabb nyithatók a légzsákok, illetve a – jelenleg fejlesztési stádiumban lévő – légzsákszabályozó szelepeknek köszönhetően minden egyes légzsák az adott helyzetnek megfelelő mértékben fújható fel.

A Continental szerint a jövőben az is elképzelhető, hogy a légzsákok pontosan a becsapódás pillanatában váljanak puhává, ezzel csökkentve annak a veszélyét, hogy az utasok visszapattannak a feszes felületről.

Egy másik fejlesztésük a villanyautók akkumulátorát ért ütéseket érzékeli – ennek nincs köze a légzsákokhoz, használható lesz viszont akár az útminőség ellenőrzésére, illetve a rongálás megállapítására is. (Vezess)

***

Az autóipari innovációkat rendszeresen szemlézzük az Üzleti innováció és üzletfejlesztés blogon. Mert fontos.

Nagyon pörög a Samsung, 29 szabadalmat foglal be – naponta

A Samsung Electronics innovációs erejét mutatja a konszern szabadalmainak száma és típusa. Sorra védetik le az ötleteket.

Évtizedek óta uralja a technológia világát a Samsung, így magától értetődő, hogy a vállalat rengeteg szabadalommal rendelkezik. Tavaly például a második legnagyobb szabadalmi igénylő volt az intelligens otthonra vonatkozó szabadalmak terén, és több száz szabadalma van a legújabb kommunikációs technológiához, az 5G-hez kapcsolódóan is.

A Business Korea jelentése szerint a dél-koreai óriás összességében világszerte több mint 200 000 szabadalommal rendelkezik (júniusig 205 816 szabadalmát számolták össze. A jelentésből az is kiderül, hogy a szabadalmak többségét (80 633) az Egyesült Államokban szerezte, ezután Dél-Korea következik 44 271 szabadalommal, majd Európa (39 288 szabadalom). Kínában és Japánban 18 879, illetve 9584 szabadalma van, míg más régiókban összesen 13 161. A Samsung csak az idén már mintegy 7000 szabadalmat szerzett, és azért messze még az év vége.

A legtöbb szabadalom az okostelefonokhoz, az intelligens televíziókhoz, a félvezető memóriákhoz és egyidejűleg több különböző funkciót ellátó elektronikusan integrált alkatrészekhez (LSI) kapcsolódott. Ezeket a Samsung Electronics stratégiai üzleti termékeihez használják vagy fogják használni a jövőben.

A Samsung Electronics és más jelentős Samsung-leányvállalatok 2017-től 2021 májusáig több mint 400 szabadalmi pert indítottak az Egyesült Államokban - közölte a Korea Intellectual Property Protection Agency. Ennek eredményeként a Samsung Electronics a széles szabadalmi oltalmi hálózat biztosítására összpontosít. 2021 első felében nagyjából kilenc és fél milliárd dollárnak megfelelő összeget fektetett a szellemi tulajdonjogok kutatásába és fejlesztésébe. (HVG) 

***

Az innováció érdekességei az Üzleti innováció és üzletfejlesztés blogon.

Előadói felhívás az Innovatív üzleti modellek konferenciához

Az Üzleti innováció blog hiánypótló konferenciát szervez 2021 őszén „Innovatív üzleti modellek” témában. A pontos  időpont, tartalom és egyebek kapcsán az érdeklődők Fodor Zoltán szervezőt kereshetik: 30/866 64 85 telefonszámon.

Jó innováció, rossz innováció - jó pénz, rossz pénz

Van-e jó pénz-rossz pénz? Van-e jó innováció-rossz innováció? Most már új innovációk jönnek? De tényleg?

Korábban a cégek, amikor innovációról beszéltek, alapvetõen termék- és technológiai innovációra gondoltak. Az elmúlt években jelentős változás játszódott le az üzleti világban. A termék- és technológiai innováció mellé/előlépett az üzleti modell innováció. Olyannyira, hogy esetenként egy innovatív üzleti modell versenyképesebbé tehet, mint egy új termék vagy új technológia.

Egy új üzleti modell segítségével új piacokat lehet meghódítani, új vevőket lehet szerezni, illetve korábbi versenypozíciókat lehet megőrizni és újakat lehet szerezni. Az üzleti modell innováció nagyobb nyereséget termelhet, mint bármely más innováció.

Hol tartunk most ezen a területen és merrefelé tartunk? Milyen új üzleti modellek bukkantak fel és ezek merrefelé fejlődnek, változnak? Mi várható a közelebbi és távolabbi jövőben?

Az üzleti vállalkozások sokáig úgy gondolták, hogy a vállalkozás tevékenységének egyetlen célja a profit, mára azonban a profit mellett a környezeti és a szociális hatásokat is figyelembe kell venniük. De tényleg kell? És ha igen - mire? Fenntarthatóság biztos - de mi még...?

***

Az Üzleti innováció blog hiánypótló konferenciát szervez 2021 őszén „Innovatív üzleti modellek” témában. A pontos tartalom és egyebek kapcsán az érdeklődők Fodor Zoltán szervezőt kereshetik: 30/866 64 85 telefonszámon.

Oda megy a pénz, ahol forró a talaj

Az interneten keresztül érkező fenyegetések sűrűsödésére reagálva elkezdett ömleni a befektetői tőke a kiberbiztonságban utazó startupokba.

Nemrégiben számoltunk be róla, hogy friss adatok szerint kétharmadával nőtt a zsarolóvírusos támadások száma az elmúlt egy év alatt (más beszámolók ennél is nagyobb, két és félszeres növekedésről szólnak). A ransomware-ek kétségtelenül reflektorfénybe kerültek az utóbbi időben, mivel több súlyos, esetenként nemzeti vészhelyzetnek minősített támadás is történt. A koronavírus miatt általánosan elrendelt távmunka azonban általában is könnyebbé tette az internetes bűnözők dolgát. Így nem csoda, hogy becslések szerint immár 600 milliárd dollárra rúg az a kár, amelyet a különböző kiberbűncselekmények okoznak a világban. Ez az összeg egyébként a globális GDP nagyjából 0,8 százalékát teszi ki.

A legnagyobb probléma az, hogy a pandúroknak nagyon nehéz lépést tartani a digitális rablók által diktált tempóval. Ugyan akadnak kirakatba tehető komoly fogások, a Világgazdasági Fórum számításai szerint a kibertámadások felderítési aránya romlott. Jelenleg a sikerráta a nem túl hízelgő 0,05 százalékon áll.

Felvásárlási hullám és pénzlavina

A fentiekől nyilván nem függetlenül a kockázati tőke érdeklődése is egyre inkább tetten érhető a kiberbiztonsági megoldásokat fejlesztő startupok körül, miközben az is tisztán látszik, hogy a szegmens szereplői között fokozódik a helyezkedés. Mindezt egy frissen közzétett jelentés számai mutatják.

Az AllegisCyber Capital, a Momentum Cyber és a NightDragon közösen jegyzett riportja 11,5 milliárd dollára taksálja azt a summát, amely az idei első félévben érkezett kockázati tőke formájában a biztonsági technológiákban érdekelt startupokhoz.Egy évvel ezelőtt ugyanez a mutató 4,7 milliárdon állt, azaz bőven több mint megkétszereződött éves alapon a befektetői "bizalom".

Ugyanez a trend rajzolódik ki az összeolvadások és felvásárlások (M&A) tekintetében. Idén az első hat hónapban 163 ilyen ügylet köttetett összességében 39,5 milliárd dollár értékben. Ehhez képest tavaly csak 93 tranzakciót jegyeztek fel kevesebb mint 10 milliárd dollárnyi összértékben. Az akvizíciós érték megnégyszereződéséhez persze néhány kiemelkedő üzletre is szükség volt. Elég csak a legnagyobbat, a Proofpoint 12,3 milliárd dolláros megvásárlását említeni, ami önmagában is lepipálta a szektor teljes tavalyi első féléves aktivitását. Ennyit ugyan nem, de 4 milliárdot azért ért a McAfee céges üzletágának elpasszolása is.

A jelentés készítői szerint ráadásul semmi nem utal arra, hogy ez az élénk aktivitás bármennyire csillapodna az év hátralévő részében. Mivel a kiberfenyegetések sem fognak eltűnni életünkből egyik napról a másikra, így az ellenük védelmet kínáló cégek sem valószínű, hogy kikerülnek a technológiai szektor befektetőinek fókuszából. (BitPort)

***

Az üzletfejlesztés és az üzleti innováció érdekességei az Üzleti innovációs blogon.

A Goldman Sachs ügyfeleitől is oltási igazolást kér

A Goldman Sachs nevű, New York-i központú befektetési bank nem csupán munkavállalóitól, hanem ügyfeleitől is megköveteli annak igazolását, hogy be vannak oltva koronavírus ellen – írja a Financial Times.

A cég szóvivőjének közlése szerint épületeikbe és irodáikba szeptember 7-e után senki sem léphet be, aki nem kapta meg mindkét oltását. Azoknak a dolgozóiknak, akik a határidőig nem teljesítik ezt a követelményt, távmunkában kell dolgozniuk.

A Goldman Sachs döntése egy nappal azt követően született meg, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi hatósága teljes körű jóváhagyást adott a Pfizer vakcinájára, ami eddig csak vészhelyzeti engedéllyel rendelkezett.

***

Innovatív üzleti modellek konferencia az Üzleti innovációs blog szervezésében. Előadna? Kérje információs csomagunkat: Fodor Zoltán, 06/30/866 64 85

Titokzatos privát űrállomás fejlesztésébe kezdett egy startup

A Raytheon Technologies leányvállalatát, a Collins Aerospace-t azzal bízták meg nemrég, hogy olyan fenntartható állomásokat tervezzenek meg, melyekben emberek és növények egyaránt élhetnek.

A SpaceNews magazin értesülései szerint 2,6 millió dolláros pályázatot nyert el a cég, melynek keretében létrehozhatnak olyan kisméretű űrállomásokat, amelyek lényegében apró hotelekként szolgálhatnak a világűrbe kilátogató tudósok számára.

A startup minden bizonnyal azon lesz, hogy fenntartható hőmérsékletet alakítson ki a fedélzeten, amelyen többek között különféle növényeket termeszthetnek majd, illetve a kutatók könnyűszerrel végrehajthatják fontos kísérleteiket.

Komolyan gondolják a dolgot, hiszen hasonló módszereket alkalmaznak, mint amilyet a NASA és a Roszkoszmosz mérnökei a Nemzetközi Űrállomáson, például a víz visszanyerésére szolgáló rendszer is megegyezik az ISS-en látottakkal.

A Collins Aerospace fejlesztési igazgatója, Shawn Macleod elmondta, minél többen szállhatnak be az űrbizniszbe, annál vonzóbbakká válhatnak más cégek számára is az univerzummal kapcsolatos kihívások.

Ha minden a tervek szerint folytatódik tovább, akkor elképzelhető, hogy még az évtized közepéig elkészülhet a nem mindennapi szerkezet, amit később a SpaceX valamelyik hordozórakétájával állíthatnak Föld körüli pályára. (Liner)

 ***

Új Felfedezések kora: az Üzleti innováció blog folyamatosan szállítja a legfrissebb híreket. Saját szervezésű események, oktatások - és hamarosan a harmadik Üzletfejlesztési Díj meghirdetése.

Az MKB Bank nyitott a külső innovációkra

Elindult a Fintech Factory elnevezésű inkubációs program, aminek keretében tíz startupba fog befektetni az MKB Bank.

A piac persze sok szempontból telített, ugyanakkor egy pénzintézet akkor tud valóban fejlődni, ha nyitott a külső innovációk, új ötletek felé – mondta tegnap Ács Zoltán, az MKB Fintechlab innovációs vezetője a Portfolio.hu-nak. Továbbá kiemelte: a Fintech Factoryval eredményesen vettek részt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Startup Factory pályázatán, a bíráló bizottság elismerte az MKB Fintechlab startupinkubációban elért sikereit, így rábízott háromszázmillió forint vissza nem térítendő támogatást, hogy ezt közvetítse tovább a legjobb startupok felé.

A pályázathoz szükséges önerővel együtt hozzávetőlegesen 342 millió forintból finanszíroznak tíz olyan startupot, amely értéket teremthet a bankcsoportnak. Ebből maximálisan hatvanmillió forintot lehet adni egy cégnek, illetve vállalkozásnak – magyarázta. (MH)

***

2022 az Üzleti innovációs blog rendezvényével indul: az "Innovatív üzleti modellek" konferencián bemutatásra kerül a Magyar Innovációs Index (INNDEX). Érdeklődni: Fodor Zoltán szervező, 06/30/866 64 85