Falakat fog lebontani a szegedi szuperlézer
Egyelőre cserjeirtás és lőszermentesítés folyik azon a területen, ahol Magyarország és egész Európa egyik csúcstechnológiás laboratóriuma épül fel. A szegedi szuperlézerrel szó szerint falat lehetne bontani, és a kísérletek során ez képletesen meg is történik: új tudományterületekre lehet betörni a berendezéssel. Ennek eredményei egy évtizeden belül a kütyükben vagy például a kórházakban köszönhetnek vissza, és a kutatások eredményeit frissen létrejövő magyar cégek használhatják.
A több százmillió euróból megvalósuló beruházás, az Extreme Light Infrastructure (ELI) nevű uniós lézeres kutatóközpont létrehozásának nagyobb részét, nyolcvanöt százalékát az EU fedezi, csak a költség tizenöt százalékával kell előrukkolnia Magyarországnak. A pénzért cserébe három hatalmas teljesítményű "szuperlézert" kapunk egy olyan presztízsű hazai intézményben, mint amilyen az európai részecskefizikai kutatóközpont, a CERN.
Mire jó egy szuperlézer?
A rövid fényimpulzusokhoz óriási intenzitás társul majd. "Tíz a tizenkettediken, tíz a tizenötödiken wattos teljesítményre is képesek lesznek a szegedi szuperlézerek. Ez a paksi atomerőmű átlagos teljesítménye sok ezerszeresének, illetve milliószorosának felel meg" - mondta Osvay. Ekkora teljesítménnyel elméletileg már igen rövid ideig létező fekete lyukakat is létre lehet hozni. "Ebből azonban semmilyen pusztítás nem lesz" - mondta Osvay.
A szegedi lézerközpontban a nagyenergiás fizikához, a biológiához és gyógyászathoz kapcsolódó alapkutatásokat végeznek majd, amelyek eredményei várhatóan új alkalmazási területeket nyitnak meg a jövőben, eddig áthatolhatatlan "falakat" bontva le különféle tudományterületeken. Ilyen például a jövő sugárkezelése, az úgynevezett hadronterápia, amelynek során a rákos daganat nyeli el a rá irányított energia nagy részét, a környező sejtek pedig kevesebbet kapnak a sugárzásból. Fehérjemolekulák belső szerkezetét is vizsgálják, amiből a gyógyszerkutatás profitálhat. Az anyagkutatásban a lézerfizika által lehetővé tett kísérletek olyan felfedezésekhez vezethetnek, amelyek a nukleáris reaktorok öregedési folyamatainak lassítását teszik lehetővé. Elemek átalakítását, a radioaktív hulladékok kezelésének problémáit is kutathatják a szegedi szuperlézerrel.
A szegedi ELI-létesítményben nem csak a lézerek jelentik majd a csúcstechnológiát. A rendkívül érzékeny kísérletek miatt már az építkezés is rendkívüli lesz, például nagyon stabil alapozásra van szükség. Az üzemelés ideje alatt a létesítmény hetente és ötvenméterenként maximum egy nanométert süllyedhet. Ez még az emberi hajszál vastagságánál is sokkal kevesebb.
"A rezgésmentesség mellett rendkívül fontos a hőmérséklet állandósága is. Elég egy kis elmozdulás a céltárgyon vagy a tükrön, hogy megváltozzanak a kísérlet paraméterei. Egy egész hetes beállítássorozat is tönkremehet ilyenek miatt" - mondja Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
A korábbi szovjet laktanya helyén már a nyár folyamán elkezdődhet az építkezés Lehrner szerint. A három lézerrendszer beszerelése 2015 elején kezdődhet meg, a következő évben pedig már a kutatók veszik birtokba az épületet.
Évek óta zajlik az ELI-projekt
Az európai uniós szuperlézerprojektek tervezése közel egy évtizede tart. 2005-ben egy párizsi tudományos konferencián a lézerfizikusok már azt találgatták, hogy az ELI-intézetek milyen kérdések kutatásával foglalkozhatnak. A magyar, román és cseh projekt 2009-ben kapta meg az EU jóváhagyását, a sikertelenül pályázó országok között volt Franciaország és Nagy-Britannia is. A magyar ELI-projektről azonban egy idő után megritkultak, illetve ellentmondásossá váltak a hírek, és az sem volt biztos, hogy megkezdődik-e az építkezés.
Ezt Lehrner Lóránt azzal magyarázza, hogy az előzetes dokumentáció, a megvalósíthatósági tanulmányok készítése alatt nem keresték a sajtó figyelmét. Szabó Gábor lézerfizikus, a projekt előkészítésében részt vevő akadémikus 2012 augusztusában még azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a projekt csúszásban van. Tavaly nyár végén a kormány is vizsgálatot indított a tudományos nagyberuházás ügyében. A hivatalos közlés szerint az akadályok decemberre hárultak el a projekt elől, a Nemzeti Fejlesztési Bizottság jóváhagyta az ELI projekt beillesztését az Új Széchenyi Tervbe. Az első fázisban 47 milliárd, a 2020-ig tartó második fázisban pedig 14,7 milliárd forint fordítható a szuperlézerre. (Origo, rövidítve - kép: patacsipilvax.hu)
