Látom, olvassátok a blogot :-)

Egyre menőbbek az etikus bankok

Egyre határozottabban tetten érhető az igény, hogy felelősen működő intézményekre szeretnék bízni az emberek a pénzüket, nem pedig olyan pénzintézetre, amelyik sorozatosan áthágja a szabályokat.

Ha az idei nyár banki működésével összefüggő híradásokat egymás mellé tesszük, igen érdekes trendek láthatók. Miközben a sajtóban egymást követték a világ legnagyobb bankcsoportjait érintő botrányokról szóló hírek (elég csak a Barclays a bankközi kamatláb manipulálására vagy a HSBC-nek a mexikói pénzmosási szabályok megszegése miatti elmarasztalására utalni), a brit Co-operative Bank – az Egyesült Királyság legnagyobb etikus bankja – átvette a Lloyds 632 fiókját, amellyel korábbi mérete háromszorosára nőtt. Az, hogy ez utóbbiban milyen szerepe van a hagyományos banki szolgáltatásokkal kapcsolatos csalódottságnak, nehezen megbecsülhető, az azonban tény, hogy az emberek egyre inkább nyitottak a felelősen működő cégek termékeire, szolgáltatásaira, így a pénzüket is ilyen bankra szeretnék bízni.

Ezt persze a pénzintézetek is felismerték, s tevékenységük során egyre határozottabban előtérbe kerülnek ezek a szempontok. A világban és itthon is komoly lépéseket tesznek a fenntartható működés felé, bár egyelőre még erős kritikák fogalmazódnak meg azt illetően, hogy a többségnél ez nem sokkal több az egyszerű adományozásnál.

A másik oldalon az úgynevezett etikus bankok állnak, amelyek tevékenysége, működése, de még szervezeti felépítése is más alapokon áll: az üzleti megfontolás mellett kiemelt szerepet juttatnak az etikai szempontoknak, az átláthatóságnak és a szolidaritásnak. A paletta azonban nagyon széles.

Vannak olyan intézmények, amelyek bizonyos tevékenységek hitelezését kiszűrik, mások pozitív célokat fogalmaznak meg, s eredményüket is részben vagy teljes egészében e célok megvalósítására fordítják. Az előbb említett brit Co-operative Bank átfogó etikai programja hét emberjogi, öt környezetvédelmi, négy nemzetközi fejlesztési és öt állatjóléti célt foglal magában. Hasonlóan működik az 1980-ban alapított holland Triodos Bank, amely például a fejlődő világban támogat kezdeményezéseket. A 1974–ben indított német GLS bank kulturális, szociális és ökológiai területre fókuszál, a tulajdonosai nem vesznek fel osztalékot sem. (Piac és Profit, a marketingbullshit-gyanús termékelhelyezést leoperáltam, a szóban forgó bankot különben sem szeretem - kép: rcsinnovations.com)