Széll Kálmán 2.0: kivonul az állam az innovációból
Úgy akarja a kutatás-fejlesztés nehéz helyzetét javítani a kormány, hogy közben kivonul a hazai innováció finanszírozásából, mondván, a büdzséből származó forintokat pótolja majd az innovációs járulékbevétel.
Nincs tartaléka az innovációs szférának – jelentette be néhány héttel ezelőtt a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) közgyűlésén a szervezet elnöke, Szabó Gábor. Ezért is olvashatták az aggódók megnyugvással a Széll Kálmán-terv 2.0-ban, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció területén szebb jövőt helyez kilátásba a program. A dokumentum különböző erről szóló fejezeteiben mindent megígér ("számottevő és versenyképes kutatóintézet-hálózat, egységes középtávú kutatás-fejlesztés és innovációs pályázati támogatási rendszer kialakítása"), a kiadáscsökkentésekről szóló fejezetben azonban feketén-fehéren kiderül, hogy mindezt állami segítség nélkül képzelik.
A Magyar Innovációs Szövetséget nem érte meglepetés
A konvergenciaprogram kutatás-fejlesztésre és innovációs területre vonatkozó részéhez a MISZ véleményét közvetlenül nem kérték ki – közölték a hvg.hu-val, de egyes elemeiről külön-külön egyeztettek a MISZ és a kormány képviselői.
A terv "K+F-et érintő fejezetei nem okoztak sem pozitív, sem negatív meglepetést. Természetesen a szövetség nem minden elemmel ért egyet” – írták, így például korábban kifogásolták, hogy miközben kormányzati részről az innováció fontosságát hangsúlyozták a nemzet felemelkedésének szempontjából, a gyakorlati lépések nem igazolták ezt. „Ugyanakkor a Nemzeti Innovációs Stratégia kialakítása, melyhez szakvéleményünkkel hozzájárulunk, valamint a Horizont 2020 program hangsúlya és a K+F ráfordításokra kitűzött 1,8 százalék üdvözlendő.” Azt azonban, hogy ezt a kormány milyen összegekből és hogyan tervezi összeszedni, nem tudták a hvg.hu-nak megmondani.
A MISZ tavaly még nyílt levélben tiltakozott amiatt, hogy a vállalatok a továbbiakban innovációs járulékukból nem írhatják le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt K+F beruházások költségét. Ez szerintük szemben áll a KTIA egyik fő céljával, azzal, hogy ösztönözze a vállalatokat arra, hogy saját K+F tevékenységet végezzenek, illetve ilyen megrendeléseket adjanak kutató szervezeteknek. (HVG, rövidítve)