Egy minisztérium? Egy cégnél? Sajtótájékoztatót? :-)
Egyre több termékcsoportra dolgozzák ki az élelmiszerkönyv emelt szintű irányelveit
Egyre több termékcsoportra dolgozzák ki a Magyar Élelmiszerkönyv emelt szintű irányelveit, mostanra elkészültek az édesipari termékekre vonatkozó irányelvek, a következő termékcsoport a tejtermékek, sajtkészítmények csoportja lesz, és a fűszerpaprikára is megalkotják az emelt szintű követelményrendszert.
Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője szerdán Budapesten a Bonbonetti Csoport budapesti központjában tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a Magyar Élelmiszerkönyv emelt szintű irányelveinek bevezetésével a magasabb hozzáadott értékű, illetve a hagyományos magyar termékek jellegének és minőségének meghatározása és népszerűsítése, tömegtermékektől való megkülönböztetése a cél.
Gyaraky Zoltán hangsúlyozta, hogy ezek olyan önkéntesen vállalható előírások, amelyeket mind a magyarországi gyártóknak, mind az esetleges importőröknek teljesíteniük kell, ha "prémium" vagy "különleges minőségű" megnevezéssel kívánnak forgalmazni olyan terméket, amelyre már létezik emelt szintű szabályozás.
Elmondta, hogy az emelt szintű irányelvek első eleme a mézekre vonatkozott, majd 2010 végén a lekvárokra és a szörpökre is elkészült.
A főosztályvezető ismertette, hogy az édesipari termékek közül a szaloncukorra - azon belül is a különleges marcipán, és vajkaramellás szaloncukorra - a töltött keménycukorkára, a vajkaramellára, a teasüteményekre és a mézes készítményekre dolgozták ki az emelt szintű irányelveket.
Gyaraky Zoltán szerint a magyar élelmiszeriparnak választ kell adni az ellátásbiztonság kérdésére, a termékekkel kapcsolatos változó fogyasztói igényekre, valamint a módosuló exportelvárásokra. A piac kezd széthúzódni, van egy standard termékek iránt érdeklődő, és a csak azt megfizetni képes csoport, de bővül a tudatos vásárlók, a magas hozzáadott értékű termékeket keresők köre is.
Az exportelvárások is nőnek: már nem az olcsó, hanem a drágább, jobb minőségű, magasabb hozzáadott értékű termékek nemzetközi piacon történő eladása a cél.
Úgy vélte: a kisebb cégeknek a nagy hozzáadott értékű termékekkel a hazai piacon, a közepes, nagy termelőknek pedig az exportpiacokon kell versenyképesnek lenniük. Fontos lenne, hogy a magyar feldolgozók főként magyar alapanyagokat használjanak a termeléshez, át kell alakítani a termékszerkezetet, és technológiai fejlesztésekre van szükség - mondta Gyaraky Zoltán.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy még idén december 13-án hatályba lép az az európai uniós rendelet, amely a 27 tagállamban egységesen szabályozza az élelmiszerek jelölési követelményeit. Ez Magyarország számára nagyon nagy változásokat nem jelent, de összességében fogyasztóbarátabb lesz a jelölés. (MTI/JogiFórum, vágva)