Kína vs. India - melyikük lesz versenyképesebb 2025-ben?
Demográfiai előnyét és a politikai-gazdasági rendszerének nyitottságát kihasználva a következő másfél évtizedben jelentősen növelheti Kínával szembeni versenyképességét India - derül ki a RAND kutatóintézet legújabb elemzéséből.
A következő másfél évtizedben India jelentős mértékben növelheti versenyképességét Kínával szemben, igaz, technológiai és gazdasági téren továbbra is lemarad majd Pekingtől - állítja a RAND amerikai kutatóintézet a héten bemutatott új tanulmányában. A több mint 130 oldalas elemzés demográfiai, makroökonómiai, tudományos-technológiai, valamint védelmi kiadási-beszerzési szempontok alapján vizsgálja a két ázsiai országot, és a jelenlegi trendeket alapul véve vázolja az előttük álló fejlődési utat 2025-ig.
A népesedési folyamatokat tekintve egyértelmű India hosszú távú előnye. A két ország lakossága 2025-ben egyenlítődik ki, 1,4 milliárd fő környékén, a kínaiak száma 2032-ben tetőzik majd, míg az indiai lakosság legalább 2050-ig tovább gyarapszik. A munkaképes korú lakosság arányát illetően India 2028-ban hagyja le keleti szomszédját, s ezt követően is tovább növeli majd előnyét, köszönhetően a fiatal korosztály lakosságon belüli magas arányának. Kínában ekkorra súlyos gonddá válik az elöregedő társadalom, a megfelelő nyugdíjrendszer biztosítása, növekvő egészségügyi kiadások és az egy-gyermek politika következtében egyre növekvő nemek közti aránytalanság.<
Makroökonómiai szempontból inkább hasonló jövő vár a két országra: az elemzés 2020-2025 közt India számára évente átlagos 5,6, Kína számára évente átlagos 5,7 százalékos gazdasági növekedést becsül. Kína össz-GDP-je ugyanakkor továbbra is jóval meghaladja majd Indiáét, a 2020-as években a különbség évi 4.400 milliárd dollár lehet.
A kutatás-fejlesztésre (k+f) mindkét ország nagy hangsúlyt fektet, s ez a trend minden valószínűség szerint folytatódik a jövőben is. Tudományos-technológiai téren Kína vezet: a kutatók, tudományos és mérnöki diplomák arányát illetően, a bejegyzett szabadalmak és a tudományos publikációk számának terén is jóval megelőzve Indiát. Kína - az Egyesült Államok és Japán után - bronzérmes a k+f-re fordított nettó kiadásokat illetően, s az üzleti célú kutatás-fejlesztésre is kiemelt figyelmet fordít. A jelenlegi, 12. ötéves terv (2011-2015) célkitűzése éves szinten a GDP 2,2 százalékát k+f-re fordítani, a tízezer főre jutó szabadalmak számát pedig 3,3-re emelni.
A védelmi célú kiadások és beszerzések terén a RAND elemzői a fennálló nagyságrendi különbség fennmaradását valószínűsítik. Eszerint vásárlóerő-paritáson számolva és rögzített nagyságú GDP-arányos kiadást alapul véve India 2025-ben 242 milliárd dollár körüli összeget fordíthat védelmi kiadásokra, Kína háromszor ennyit. Beszerzésekre Új-Delhi 186 milliárd dollárt költhet majd, egynegyedét annak, amennyit Peking.
Bár sok téren második marad, a jelenlegi trendeket és folyamatokat alapul véve a következő években Indiának komoly esélye van rá, hogy Kínával szembeni versenyképességét növelje. Az ország igazi előnye a nyitottabb és rugalmasabb politikai és gazdasági rendszere, mely lehetővé teszi a szükséges változtatásokat, kiigazításokat, ezzel pedig a kínainál jóval kedvezőbb környezetet teremt a vállalkozások és innovációk számára - vonják le a végkövetkeztetést a tanulmány készítői. (MTI)
