Alacsonyabb hőfokú távfűtést és két új paksi blokkot akar a kormány
Magyarország 2030-ig szóló energiastratégiája szerint a hazai primer energia-felhasználás minimális emelkedésével, és az atomenergia további meghatározó szerepével számol.
A Fejlesztési Minisztérium azt szeretné, hogy Magyarország ne legyen külföldi termelésű energiafüggő. Ennek érdekében az állam nagyobb hangsúlyt fektetne az energiatakarékosságra, a megújuló energia nagyobb felhasználására, a biztonságos atomenergiára és az erre épülő elektromos közlekedésre, multifunkcionális mezőgazdaságra.
A tervezet szerint a földgáz továbbra is megőrzi meghatározó szerepét, a 10,5 milliárd tonnás hazai szén- és lignitvagyon pedig – a jelenlegi kitermelési kapacitás és infrastruktúra megőrzésével – a hazai energetika stratégiai tartaléka lesz. Az állam azt szeretné, hogy a 2010-es 1085 petajoule-os hazai primer energia-felhasználás legfeljebb 6 százalékkal emelkedjen 2030-ig.
Mivel a 4,3 millió magyarországi lakás és középület 70 százaléka nem felel meg az energetikai követelményeknek, így az állam 2030-ig 30 százalékkal kívánja csökkenteni az épületállomány fűtési költségeit. A megújuló energia részaránya 2030-ig a mai hétről 20 százalék fölé emelkedik, 2020-ra – a megújuló energia cselekvési terve alapján – 14,65 százalékos célt tűzött ki a kormány. A területen a biomassza és biogáz alapú, kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek, illetve a főleg hőt előállító geotermikus energia jelentené. A hazai napenergia-potenciál nagyobb mértékű emelkedésére a 2020 után lát esélyt a stratégia, a berendezések árcsökkenése nyomán.
2031-ig az állam 16 százalékkal növelné az atomenergia primer energia-felhasználásban betöltött szerepét is, amit két új paksi blokkal szavatolnának. A tanulmány szerint erre azért van szükség, mert uniós előírás, hogy az áramtermeléshez kapcsolódó szén-dioxid-intenzitást a jelenlegi kilowattóránként 370 gramm szén-dioxidot jelentő szintről 200-ra kell csökkenteni. A távhőszolgáltatás versenyképessége érdekében fokozatosan összekapcsolható távhőszigeteket hoznának létre, illetve az alacsony hőfokú távfűtésre való áttérést vezetnének be. A távhőlefedettség így a jelenlegi 17 százalékról akár emelkedhet is. (MTI/ingatlannet)
