Nagy tisztelettel felhívom a Magyar Innovációs Nagycirkusz publikumának és csepűrágóinak figyelmét, hogy a 2020-ra kitűzött 1,8%-os GDP arányos K+F és innovációs ráfordítás elérését a vállalati szektortól várja az innovációpolitika (vagy akármi) - ezt meg mindenki értelmezze magának.
Bevétel növekedést várnak, de nem fejlesztenek
A cégek egyelőre nem tervezik, hogy jelentős mértékben növelik a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos ráfordításaikat. Ez derül ki a Deloitte Zrt. felméréséből, amit első alkalommal, közel ötszáz, Magyarországon működő közepes- és nagyvállalat megkérdezésével készített a cég.
A vállalati szektor bevonása elengedhetetlen ahhoz, hogy 2020-ig teljesülhessen az a kiemelt kormányzati cél, hogy Magyarország GDP-arányos K+F ráfordítása 1.8 százalékra emelkedjen - olvasható az anyagban.
Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója elmondta: Az EU2020 stratégia megvalósítását elősegítő Nemzeti Intézkedési Terv egyik kiemelt célja, hogy 2020-ra a jelenlegi - közel egy évtizede stagnáló - 1 százalék körüli GDP-arányos hazai K+F ráfordítást 1.8 százalékra növelje, méghozzá főként a vállalkozások K+F ráfordításainak növelésére építve.
A Deloitte Magyarországon működő közepes és nagyvállalatok körében végzett felmérése ugyanakkor rávilágított arra, hogy a szabályozási környezet változatlansága mellett a K+F tevékenységet folytató vállalkozások közel háromnegyede várhatóan nem fogja növelni a K+F ráfordításait az elkövetkező években, kifejezetten a K+F ráfordításai csökkenésére pedig a válaszadók 9 százaléka számít.
A Deloitte nemzetközi tapasztalatai szerint a vállalatok hazánk és Lengyelország esetében jellemzően átlagosan az árbevétel 0.9 százaléka alatti összeget, Szlovákia és Románia esetében jellemzően az árbevétel 0.9 - 3 százaléka közötti összeget, míg Horvátország és Csehország esetében jellemzően az árbevétel 3 százaléka feletti összeget fordítottak a kutatás-fejlesztési tevékenységükre.
A regionális összehasonlításból az is kitűnik, hogy a magyar vállalkozások látszólag kevesebbet költenek K+F-re a régió más országaiban működő cégekhez képest. Ez azt is sugallja, hogy ezen vállalkozások K+F ráfordításainak "növelésében", ösztönzésében van lehetőség a jövőre nézve. Másrészt rámutat arra is, hogy a tényleges K+F ráfordítás meghaladhatja a cégek által ismert (és bevallott) K+F ráfordítást, de ezen ráfordítások kimutatása gyakran nehézségekbe ütközik.
A nemzetközi tapasztalatok szerint az egyes országokban működő cégek K+F költését összességében (azaz az egyes országok közötti különbségeket figyelmen kívül hagyva) motiváló tényezők közül a K+F (közvetlen, vissza nem térítendő) támogatások a legfontosabbak, amit az adókedvezmények, a versenytársak fokozott K+F aktivitása és a megfelelő szakképzettségű munkavállalók rendelkezésre állása követ. (marketinginfo)
