Itt a nagy lehetőség a magyar buszgyártóknak
Öt éven belül jelentősen növekedhet az árammal és biomasszával hajtott járművek szerepe a közösségi közlekedésben Magyarországon, ezzel a hazai buszgyártók pozíciói is erősödhetnek - mondta Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár.
Feltámadhat a hazai buszgyártás
A következő öt évben az elektromos járművek szerepe jelentősen növekedhet a közösségi közlekedésben, áttörésre azonban csak 2020 után lehet számítani - mondta Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár a Budapest Műszaki Egyetem GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszéke által szervezett Energikus város című konferencián. Az áram mellett a bioüzemanyagok és a biogáz hajtóanyagként való felhasználásának jelentősége is emelkedhet, a kormány ugyanakkor nem támogatja az első generációs ilyen üzemek létestését, ehelyett a kisebb kapacitású, másodgenerációs, decentralizált egységekben látja a jövőt. A folyamat lehetőséget teremthet a hazai gyártású buszok piaci szerepének emelkedéséhez is - tette hozzá.
A fejlesztési tárca a napokban véglegesíti a 2030-ig szóló energiastratégiát, jelenleg a tárcaközi egyeztetési folymat újabb fordulója zajlik, május elejére nyilvános társadalmi vitára bocsáthatja a minisztérium a dokumentumot, amelyet a parlament még a meghosszabbított tavaszi ülésszak végéig elfogadhat - mondta Bencsik. Az államtitkár szerint lakossági oldalon 2030-ig 30 százalékos hatékonyságnövelésre van szükség - elsősorban az épületek és a közlekedés területén -, a következő két évtizedben az ország teljes energia-felhasználása 22 százalékkal csökkenhet. Az energiaigények növekedési üzemének lassítására intelligens mérési rendszerekkel van lehetőség - tette hozzá. A tárca a következő egy évben megvizsgálja egy kvótarendszer lehetőségét, amely az energiatakarékos fejlesztések jutalmazásával segíteni a megtakarítási célok elérését.
Az államtitkár az egyik fő célnak azt nevezte, hogy elváljon egymástól a GDP és az energia-felhasználás emelkedése. A hazai városállomány élhetőség szempontjából degradációs pályán mozog, a teljes energia-felhasználás 40 százalékáért az épületek felelősek, amelyek kétharmada korszerűsítésre szorul, egyötöd részben nagyvárosi - lakótelepi - környezetben - fogalmazott az államtitkár. Az energiahatékonysági kötelezettségek teljesítéséhez így kiváló lehetőségeket jelent az épületszektor, ezért a beruházások fókuszát is e terület jelenti. A KEOP keretén belül 40 milliárd forint, a közintézmények energetikai felújítását célzó támogatás szerződéseinek megkötése indul meg a közeljövőben. Bencsik szerint az önálló energetikai operatív program létrejöttéig terjedő átmeneti időszakban alternatív finanszírozási formákra lesz szükség, többek közt az innovatív kutatás-fejlesztésben érdekelt cégek számára a kockázati tőke formájában. A fenntartható fejlődési stratégia létrhozására májusban tárcaközi munkacsoport alakul, az azonban egyelőre nem dőlt el, hogy a folyamatnak a vidékfejlesztési vagy a fejlesztési tárca lesz a fő felelőse.
Továbbra is vizsgálni kell egy tározószivattyús erőmű létesítésének lehetőségét, az időjárásfüggő energiatermelés elterjedése e nélkül akadályokba ütközhet - hangsúlyozta Bencsik János.* (napi)
* kiemelés: FZ
