1. Nem ingem, nem gatyám se ez, se az, se egyik, se másik - felőlem a fejükre is állhatnának (amúgy Bizottság módra: "Csak ne nagyon gesztikulálj, édes, édes, Mert megvan rólad a véleményem, édes, És ne nagyon artikulálj, kérlek téged...").
Csak azért kommentelek, hogy az igazság minden részlete ki legyen bontva... :-)
2. Én a bankok helyében rászólnék Várhegyire, hogy találjon más témát - akinek ilyen barátja van, annak nem kell ellenség - különösen a jelenlegi erőtér-konstellációkban :-)
3. A takarékszövetkezet megnevezésében ugyan UGYANAZOKKAL a termékekkel, szolgáltatásokkal, funkciókkal rendelkezik (rendelkezett), mint egy bank, ugyanakkor egy TELJESEN MÁS ügyfélkört céloz. Azokhoz is elment, akiket a "rendes" bankok bottal sem piszkálnának meg, még ma sem.
Mondhatjuk, hogy mindenkinek joga van hülyének lenni, azért mégis érdemes lenne fiókhálózat, átlagos betétnagyság, hitelmutatók területén csinálni egy elemzést (ha nincs már valahol) - és utána ennek fényében tovább-bábozni.
4. Kicsit erős ez a "Magyarországon a bankokat nem segítették meg költségvetési pénzekkel" kitétel. Bogár Lászlónak nyilván lenne erre egy-két észrevétele, különös tekintettel a bankkonszolidációra meg az utána következőkre. (Mindenkinek megvan erről a története - nézz utána a sajtóban ...)
Amúgy természetesen a közgazdász mindent meg tud magyarázni és mindennek az ellenkezőjét (ezért szeretjük őket), de azért mégis javallok némileg árnyaltabb és összetettebb megközelítést...
5. Hol lesz már jövőre a tavalyi költségvetési tanács?
A bankadó miatt romlik a magyar bankok régiós versenyképessége
A bankokra kivetett pénzintézeti különadó mértéke túlzott, ráadásul a magyar bankok régiós versenyképessége romlik, mivel az osztrák, olasz, vagy német anyabankok fejlesztési stratégiája inkább a régió többi országa felé fordulhat - mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa a gazdaságkutató cég pénteki sajtótájékoztatóján.
Európában példátlanul magasnak számít a jelentősebb magyar bankok által fizetendő, mérlegfőösszegre vetített 0,53 százalékos pénzintézeti különadó - jelezte Várhegyi Éva. Hozzátette: ezt az állítást alig módosítja az, hogy az 50 milliárd forint alatti mérlegfőösszeggel rendelkező pénzintézetek - elsősorban a tisztán magyar tulajdonban álló takarékszövetkezetek - esetében az adókulcs kisebb, 0,13 százalék.
Ráadásul ez a 0,13 százalékos adókulcs versenysemlegességi problémát is felvet, hiszen a tevékenységi kör lényegében azonos. Ausztriában is van bankadó, de annak mértéke alig tizede a magyarnak, ráadásul a 20 milliárd eurónál nagyobb mérlegfőösszegű bankoknak kell fizetniük. Ilyen nagy méretű bank Magyarországon csak egy van, az OTP Bank - fejtette ki a Pénzügykutató főmunkatársa.
A magyar bankok számára 2010-2013 között évente 130 milliárd forint terhet jelent a pénzintézeti különadó, amelynek összege az OTP Bank és a K and H Bank tavalyi együttes nyereségével megközelítőleg azonos, azaz jónéhány bank veszteségessé vált - magyarázta a kutató. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a veszteséges bankok tőkepótlásra szorulnak, ami végeredményben hitelezési lehetőségeik, azaz a lakossági és a vállalati hitelezés szűkülését hozza magával. Várhegyi Éva idézte a Költségvetési Tanács tavaly nyári tanulmányát, amely szerint a bankadó 0,5 százalékponttal mérsékli a GDP növekedését.
A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy egyes európai uniós tagállamokkal ellentétben, Magyarországon a bankokat nem segítették meg költségvetési pénzekből, tehát az adófizetők pénzéből, a szükséges tőkepótlást az osztrák, német és olasz anyabankok nyújtották. A kutató rámutatott arra, hogy a magyar bankok régiós versenyképessége romlik, mivel az osztrák, olasz, vagy német anyabankok fejlesztési stratégiája inkább a régió többi országa felé fordulhat. Amíg korábban az anyabankok a saját országaikban keletkezett megtakarítások egy részét ide csoportosították át, s ezeket az összegeket helyezték ki a magyar leányhitelintézetek a kis- és közepes vállalati szektorba, addig az új helyzetben ez a folyamat lassulhat. A következmény az lesz, hogy forrásszűke keletkezhet a magyar gazdaságban - közölte Várhegyi Éva. (MTI/ProfitLine)
