HTML

Üzleti innováció, üzletfejlesztés

Az üzletfejlesztés és vidéke (üzleti innováció, innováció, vállalkozásfejlesztés) a téma.

Friss topikok

Címkék

2010 (25) 2011 (25) 2012 (22) 2013 (33) 2014 (32) 2015 (20) 3d (35) 3d nyomtatás (19) adat (14) adatbázis (13) adminisztráció (36) adó (16) adókedvezmény (13) adósság (12) adósságválság (12) agy (21) akkreditált innovációs klaszter (24) akkumulátor (11) akvizíció (17) alap (12) alapkezelő (15) alapkutatás (18) alkalmazás (47) alkoss (103) államadósság (12) állami támogatás (15) állás (11) amazon (21) amerika (13) android (101) android market (10) apple (158) applikáció (12) árbevétel (34) archiválás (19) ásványvíz (11) atm (11) átutalás (11) audi (31) audit (46) autó (12) autóipar (147) a kelet bajnokai (15) bank (175) banki (30) banki szolgáltatás (13) banki üzletfejlesztés (49) bankkártya (23) bankszektor (17) bbc (13) befektetés (97) befektető (68) beruházás (152) beszállító (15) beszerzés (12) betegség (10) bevétel (28) bevezetés (13) big data (11) biotechnológia (33) birodalmi lépegető (17) bírság (13) biztonság (27) biztosítás (20) biztosító (97) blackberry (17) blog (58) bmw (30) böngésző (11) bővítés (12) brand (15) budapest (17) budapest bank (16) business development (22) canon (43) cba (11) cebit (10) cég (28) cégcsoport (18) cégérték (12) cellum (20) ces (20) chip (11) cig (11) cig pannónia (12) cisco (16) citibank (11) coca cola (13) cséfalvay zoltán (27) csőd (11) csr (21) csúcstechnológia (16) daimler (16) darpa (12) debrecen (17) debreceni egyetem (10) dell (13) deloitte (10) demján sándor (10) design (11) digitális (10) digitalizálás (20) díj (20) díjátadó (15) docuworld (16) dokumentum (14) dokumentumkezelés (106) döntés (11) dwp (17) dwp akadémia (32) e-számlázás (10) edutus (18) egészségügy (30) egyetem (28) együttműködés (50) együttműködési megállapodás (14) eit (11) eladás (13) elektromos autó (31) elektromos jármű (11) elektronikus aláírás (26) elektronikus számla (10) elektronikus számlázás (47) elektronikus ügyintézés (16) élelmiszer (14) élelmiszeripar (10) elemzés (13) eli (24) eljárás (14) ellenőrzés (19) előrejelzés (111) előrejelzések (187) energetika (11) energiahatékonyság (13) eredmény (15) ericsson (12) érintőképernyő (12) erőforrás (11) erp (10) erste (10) értékesítés (70) eszköz (24) eu (22) európa (18) európai bizottság (13) európai innováció (10) európai innovációs és technológiai intézet (16) európai unió (24) export (10) e kereskedelem (13) facebook (169) fejleszt (15) fejlesztés (523) fejlesztési forrás (14) fejlesztési tanács (12) fejlesztési ügynökség (18) fejlesztéspolitika (31) fejlesztő (40) fejlődés (21) feldolgozás (10) felfedezés (14) felfedezések kora (10) felhasználó (48) felhasználói élmény (11) felhő (45) fellegi tamás (18) felmérés (12) felsőoktatás (10) feltaláló (11) felvásárlás (16) fenntartható (16) fenntarthatóság (52) finanszíroz (12) finanszírozás (176) fizetés (20) fizetési megoldás (17) fodor zoltán (38) fogyasztás (17) fogyasztó (49) folyamat (19) folyamatinnováció (17) folyamatmenedzsment (27) ford (26) forrás (95) fujitsu (17) funkció (13) gamification (11) garancia (14) gazdaságfejlesztés (33) gazdaságfejlesztési operatív program (10) gazdasági növekedés (31) gdp (38) ge (13) general motors (21) gm (13) gmail (23) google (275) google (10) google tv (12) google üzletfejlesztés (31) gop (18) gps (15) gránit bank (22) gyarapíts (103) gyártás (17) gyártó (18) gyógyszeripar (13) győr (11) hálózat (27) hass (112) hass alkoss gyarapíts (19) hatékonyság (12) hibrid (18) hír (12) hirdetés (16) hírös (17) hírportál (28) hita (10) hitel (65) hitelezés (16) hitelintézet (14) hitelkártya (10) hp (16) hr (19) htc (17) huawei (13) hungarikum (11) ibm (54) idszsz (13) ind (12) index (17) india (16) induló vállalkozás (16) infokommunikáció (11) informatika (37) informatikai fejlesztés (11) ingyen (45) ingyenes (72) inkubátor (10) inkubátorház (32) inndex (128) innomax (10) innováció (1921) innovációmenedzsment (22) innovációpolitika (10) innovációs (457) innovációs alap (62) innovációs audit (75) innovációs blog (36) innovációs díj (72) innovációs eredmény (12) innovációs érték (11) innovációs folyamat (18) innovációs hírportál (22) innovációs hivatal (41) innovációs index (163) innovációs járulék (20) innovációs jelentés (10) innovációs képesség (21) innovációs klaszter (20) innovációs konferencia (35) innovációs központ (55) innovációs nagydíj (19) innovációs nap (14) innovációs pályázat (33) innovációs politika (15) innovációs portál (14) innovációs potenciál (13) innovációs program (13) innovációs projekt (18) innovációs rendszer (19) innovációs stratégia (35) innovációs szakértő (12) innovációs szövetség (38) innovációs teljesítmény (18) innovációs tevékenység (40) innovációs ügynökség (33) innovációs verseny (22) innováció 2.0 (11) innováció blog (100) innováció hírportál (24) innováció konferencia (26) innováció portál (45) innováció tanfolyam (11) innovál (12) innovation (25) innovation 24/7 ranking (10) innovatív (584) innovatív bank (12) innovatív cég (101) innovatív kkv (16) innovatív magyar cég (33) innovatív magyar vállalkozás (29) innovatív megoldás (30) innovatív ötlet (14) innovatív szolgáltatás (11) innovatív technológia (14) innovatív termék (20) innovatív unió (11) innovatív vállalkozás (62) innovátor (27) intel (19) internet (68) invitel (17) ios (28) ipad (35) iphone (101) iratkezelés (51) iratkezelési tanfolyam (13) irat és dokumentumkezelési szakmai szövetség (21) isten pénze (29) it (13) itunes (12) japán (21) játék (10) jeremie (44) jeremie program (17) jog (31) jövő (32) jüan (11) k+f (17) kamara (12) kamera (21) kampány (12) kapacitás (10) kedvezmény (23) képzés (52) kereskedelem (12) kereskedelmi és iparkamara (12) kereskedő (12) kereső (12) keretösszeg (13) készülék (15) kezdeményezés (11) kiállítás (19) kickstarter (13) kifejlesztés (10) kifizetés (27) kihívás (16) kiírás (19) kijelző (17) kína (154) kínai (30) kínaiul (26) kínai piac (15) kisvállalkozás (24) kis és középvállalkozás (44) kis és középvállalkozások (19) kitörési pont (20) kkv (234) kkv finanszírozás (24) kkv innováció (15) kkv szektor (33) klaszter (102) kockázat (32) kockázati tőke (46) kockázati tőkealap (12) kód (12) kölcsön (11) költség (16) költségcsökkentés (14) költségvetés (19) kombinált mikrohitel (13) kommercializáció (11) kommunikáció (28) koncepció (10) konferencia (132) konstrukció (12) konzorcium (12) kormány (21) környezetbarát (27) környezettudatosság (12) környezetvédelem (26) közigazgatás (13) közösség (45) közösségi (18) közösségi hálózat (14) közösségi média (27) közösségi oldal (44) közösségi portál (14) kreatív (74) kreativitás (76) kupon (15) kutatás (226) kutatás-fejlesztés (95) kutatásfejlesztés (12) kutatási eredmény (13) kutatási és technológiai innovációs alap (13) kutatási projekt (11) kutatás fejlesztés (202) kutató (110) kutatócsoport (15) kutatóintézet (24) kutatóközpont (21) kütyü (12) k f (46) laptop (15) leginnovatívabb (53) lehetőség (15) lg (25) lidl (10) lízing (12) lte (19) magyar (33) magyarország (47) magyar cég (19) magyar fejlesztés (21) magyar fejlesztési bank (17) magyar gazdaság (12) magyar innováció (266) magyar innovációs index (58) magyar innovációs nagydíj (15) magyar innovációs szövetség (88) magyar kkv (13) magyar piac (20) magyar posta (17) magyar startup (34) magyar szürke (34) magyar szürkeállomány (62) magyar telekom (51) magyar termék (18) magyar tudományos akadémia (16) magyar üzletfejlesztési társaság (28) magyar vállalkozás (17) márka (60) marketing (138) marketinges (10) marketinginnováció (18) mastercard (39) máv (14) média (13) megállapodás (12) megatrend (39) megatrendek (307) megoldás (53) megosztás (10) megszorítás (10) megtakarítás (21) megtérülés (10) megújuló energia (20) menedzsment (15) mercedes (19) mesterséges intelligencia (25) mfb (20) microsoft (119) mikrohitel (16) mikrovállalkozás (25) minőség (16) minősítés (21) misz (13) mobil (111) mobilalkalmazás (14) mobilfizetés (41) mobilinternet (26) mobilitás (10) mobilpiac (11) mobilszolgáltató (42) mobiltárca (10) mobiltelefon (49) mobil eszköz (10) modell (26) modern üzleti tudományok főiskolája (13) mol (20) molnár ágnes (14) motorola (20) mta (11) munkacsoport (12) munkahelyteremtés (13) nagyvállalat (21) nagy ő (15) nanotechnológia (35) napelem (17) napi (111) nasa (17) nav (16) navigáció (11) near field communication (10) nemzeti fejlesztési minisztérium (19) nemzeti fejlesztési ügynökség (113) nemzeti innovációs hivatal (63) nemzeti külgazdasági hivatal (15) nemzeti kutatási és technológiai hivatal (20) nemzeti üzletfejlesztési díj (38) nemzetközi üzletfejlesztési díj (87) nestlé (10) netflix (12) netlock (22) nexon (12) nextent (21) nfc (42) nfc technológia (10) nfü (59) nielsen (10) nih (16) nissan (10) nkth (20) nokia (43) növekedés (71) nyereség (12) nyílt innováció (10) nyomtató (10) officium generale (10) okostelefon (204) oktatás (60) önerő (12) önkormányzat (10) online (48) online marketing (20) online szolgáltatás (35) online vásárlás (11) opel (13) operációs rendszer (26) operatív program (95) oracle (11) ötlet (53) otp (31) otp bank (17) pálinkás józsef (14) pályázat (371) pályázati felhívás (25) pályázati forrás (10) pályázati kiírás (39) pályázati pénz (14) pályázati rendszer (34) pályázó (18) pannon novum (11) papírmentes iroda (20) paypal (21) paypass (14) pdf (10) pécs (13) peking (13) pénz (30) pénzintézet (34) pénzügy (26) pénzügyi szolgáltatás (12) pepsi (10) piac (104) piaci bevezetés (11) piaci részesedés (17) piacképes (12) piacképes termék (12) piacvezető (19) platform (29) porsche (15) portál (32) portfólió (15) portfolion (10) prezi (20) profit (12) program (27) projectmine (13) projekt (188) projektmenedzser (10) prototípus (19) qr-kód (12) qr kód (12) recesszió (14) régió (24) regionális (26) regionális fejlesztés (24) regionális fejlesztési tanács (22) regionális fejlesztési ügynökség (13) regionális innováció (13) reklám (19) renault (12) rendezvény (40) rendszer (13) richter (17) robot (16) samsung (85) sanghaj (13) sanoma (12) sap (15) siemens (14) siker (22) siri (10) skype (28) sms (22) sokk (22) sokkoló (20) sony (29) spotify (10) start-up (16) startup (155) startup vállalkozás (11) stimulál (32) stimuláljuk (27) stratégia (81) stratégiai együttműködés (12) szabadalmak (10) szabadalom (41) szabályozás (16) szabó gábor (13) szakértő (44) szakképzés (10) szakmai konferencia (13) számítási felhő (14) számítógép (20) számla (17) széchenyi kártya (12) széchenyi terv (21) szeged (12) szellemi tulajdon (21) szellemi tulajdon nemzeti hivatala (15) szentkirályi (13) szenvedélyes innováció (22) szenzor (12) szervezet (23) szervezetfejlesztés (37) szerződés (18) szkennelés (14) szoftver (12) szolgáltatás (290) szolgáltatásfejlesztés (20) szolgáltatások (10) szolgáltató (27) szuperlézer (12) szürkeállomány (58) táblagép (48) tablet (32) takarék (10) takarékbank (18) takarékszövetkezet (22) találmány (43) támogatás (191) támogató (11) támop (12) tanácsadás (25) tanácsadó (36) tanfolyam (72) tanulj (11) tanulj kínaiul (56) tanulmány (19) tanúsítás (15) társadalmi felelősségvállalás (11) tartalom (11) távközlés (11) technológia (401) technológiafejlesztés (11) technológiai fejlesztés (48) technológiai innováció (54) technológiai megoldás (12) technológia fejlesztés (11) technológia transzfer (13) telekom (52) telekommunikáció (20) telenor (44) televízió (12) teljesítmény (24) tendencia (11) terjeszkedés (11) termék (302) termékcsalád (12) termékek (13) termékfejlesztés (232) termékpaletta (14) termékportfólió (11) termelés (18) terminál (11) terv (11) tesco (49) tesla (16) teszt (13) tőke (32) tőkealap (10) tőkebefektetés (14) törvény (11) továbbképzés (10) toyota (22) tőzsde (13) tranzakció (18) trend (296) trendek (235) tudás (10) tudomány (33) túlélés (13) twitter (48) t mobile (28) ügyintézés (20) ügynökség (11) ügyvitel (17) új (11) újdonság (136) újítás (48) új fejlesztés (13) új modell (10) új piac (22) új széchenyi terv (116) új szervezet (13) új szolgáltatás (58) új technológia (39) új termék (183) új termékek és szolgáltatások (66) új üzleti modell (34) unió (13) uniós forrás (45) uniós pályázat (15) uniós támogatás (46) űrkutatás (10) usa (10) ustream (19) úszt (28) üzemeltetés (14) üzlet (56) üzletfejlesztés (1344) üzletfejlesztési (56) üzletfejlesztési audit (14) üzletfejlesztési díj (193) üzletfejlesztési igazgató (27) üzletfejlesztési irány (129) üzletfejlesztési irányok (150) üzletfejlesztési menedzser (44) üzletfejlesztési portál (54) üzletfejlesztési vezető (15) üzletfejlesztő (50) üzleti (12) üzleti célú innováció (13) üzleti élet (15) üzleti folyamat (42) üzleti innováció (483) üzleti környezet (13) üzleti lehetőség (10) üzleti modell (39) üzleti terv (10) vállalat (11) vállalatirányítás (10) vállalatirányítási rendszer (12) vállalati innováció (40) vállalkozás (181) vállalkozásfejlesztés (122) vállalkozásfejlesztési alapítvány (12) vállalkozásfejlesztési pályázat (10) vállalkozó (41) válság (110) válságkezelés (17) válságról válságra (42) vásárlás (25) vásárló (19) védjegy (12) verizon (10) verseny (84) versenyelőny (54) versenyképes (52) versenyképesség (303) versenyképességi tanács (10) versenytárs (32) vezető (27) visa (16) vissza nem térítendő támogatás (15) vodafone (69) volkswagen (17) volvo (11) vonalkód (13) vosz (10) web (19) webáruház (11) weboldal (14) webshop (13) wifi (16) windows (12) windows 8 (12) windows phone (14) workshop (15) yahoo (12) youtube (28) zöld iroda (10) Címkefelhő

Linkblog

Trendek, megatrendek, előrejelzések, üzletfejlesztési irányok 75. - Másfél év múlva így nézhet ki az innováció hinterlandja

2011.03.16. 07:25 Üzletfejlesztés

Részletek: így változhat a magyar közigazgatás

A kormány tervei szerint 2013-tól kettéválnak a polgármesteri hivatalok államigazgatási és önkormányzati hivatalokká - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára. Gál András Levente beszámolt arról is, hogy a közigazgatás fejlesztését tartalmazó Magyary Program vitairatát március 20-a körül ismertetik.

Az államtitkár a közigazgatás átalakításáról szólva az MTI-nek elmondta, arról még vita folyik, hogy a megyék részét alkotó közigazgatási területekből, a járásokból mennyi legyen, ám számuk várhatóan 200-300 körül alakul majd. Kialakításuknál mind a történelmi hagyományt, mind a demográfiai adatokat, mind pedig a terület nagyságát figyelembe fogják venni. Gál András Levente ugyanakkor emlékeztetett, a járás egy szókép, hiszen korábban a körülbelül egy nap alatt bejárható területet - ami nagyjából 25 kilométer - fedte le, ami szerinte "rendben van".
 
A jelenleg is létező kistérségi rendszert érintő felvetésre válaszolva rámutatott: a járás és a kistérség kialakításának logikája teljesen eltérő, hiszen míg előbbi államigazgatási feladatokat lát el, addig utóbbi általában intézményfenntartásra vagy valamilyen fejlesztés lebonyolítására jött létre.
 
Gál András Levente kifejtette, az önkormányzati hivatalok feladatai ma három területből állnak össze: az államigazgatási feladatokból, amelyek "legtriviálisabb" része az okmányiroda, de ezekhez tartozik az építéshatóság és a gyámügy is; a közigazgatási feladatokból - például a helyi adók vagy a kommunális ügyek -; valamint vagyongazdálkodási feladatokból.
 
A KIM megközelítése az, hogy ezen feladatkörök mentén megvizsgálja, mi az, ami maradhatna az önkormányzatoknál és mi az, ami átkerülhetne a járási hivatalokhoz. Bizonyos hatásköröket azonban mindenképpen meg kell tartania a helyhatóságoknak - hangsúlyozta, példaként említve a helyi területrendezés kérdését.
 
Járási szinten a polgármesteri hivatal kettéválna: egyik része járási államigazgatási hivatal lenne, a másik pedig maradna az önkormányzati hivatal - ismertette a terveket az államtitkár, jelezve, hogy a jegyzőnek és a hivatalvezetőnek a rendszerben való pontos elhelyezkedéséről még nem alakult ki a végleges álláspont.
 
Az önkormányzati intézményfenntartást érintően még vita van arról, mi az, ami a helyhatóságnál maradjon, és mi az, ami állami kézbe kerüljön. Az iskolákról szólva az államtitkár azt mondta: nemcsak az oktatás időrendje - például az általános iskolák alsó és felső tagozatának szétválasztása - alapján lehetne megosztani a fenntartást, hanem úgy is, hogy az állam biztosítaná az intézmények "személyzetét", az épületet viszont az önkormányzat adná. Hozzátette azt is, hogy szerinte egy pedagóguséletpálya-modellt - kellő finanszírozás mellett - jobban végre lehetne hajtani, "ha közelebb hoznák a pedagógusokat az államhoz". A témában ugyan még tart a vita, az azonban biztos, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn - emelte ki.
 
Az államtitkár szerint a közigazgatás nagy átalakítása várhatóan 2013. január 1-jéig tart.
 
A magyar közigazgatás fejlesztési stratégiájának, a Magyary Programnak a vitairatát március 20-a körül ismertetik, benne többek között az közigazgatási életpályamodell elemeivel, a közigazgatási szervezeti kataszterrel és a hatékonyságmérés módszertanával. A program véglegesen júniusra készül el. (MTI)

41 komment · 3 trackback

Címkék: trendek önkormányzat innováció előrejelzések kistérség államigazgatás járás megatrendek üzletfejlesztési irányok magyar közigazgatás magyary program

A bejegyzés trackback címe:

https://uzleti-innovacio.blog.hu/api/trackback/id/tr462743358

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Dohányzástilalom magyaroschan 2011.03.17. 12:04:00

Az SZDSZ szelleme kísért a T. Ház falain belül, és ráadásul a második legváratlanabb helyen bukkant fel: úgy tűnik, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt lassan megérett egy liberális tagozatra is. Persze nem a homoszexuálisok jogai, vagy netán a gyermeke...

Trackback: Bagótörvény: a füstbe ment terv 2011.03.17. 08:54:58

Az Index információi szerint az adóbevételek esetleges kiesésére hivatkozva változtatott a dohányzás ellenes szigorán a Fidesz."Nem akar belepiszkálni a kormány az idei költségvetésbe", ezért elhalasztották a döntést a dohányzási tilalom szig...

Trackback: 2013-tól jöhetnek a járások 2011.03.16. 15:32:01

A közigazgatás átalakításának részeként 2013-ban lép életbe a kistérségeket felváltó járási rendszer - jelentette be Rétvári Bence közigazgatási államtitkár. A járási rendszer a politikus szerint jobban igazodik az ország földrajzi, kulturális és egyéb ad…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Petyhüdt Petymeg a dinamikus kritikus 2011.03.17. 06:47:00

az állandó, kényszeres átalakítgatás helyett lassan akár dolgozni is el lehetne kezdeni, nem?

regress 2011.03.17. 07:02:52

a kettéválás azt jelenti,hogy duplájára nő az aktatologatók száma

én szerintem 2011.03.17. 08:17:03

@Apasági teszt - csak ebben bízhatsz: Jártál valamelyikre? Akkor a színvonalról csak utána mondj véleményt!

WYW 2011.03.17. 08:22:27

"Járási szinten a polgármesteri hivatal kettéválna: egyik része járási államigazgatási hivatal lenne, a másik pedig maradna az önkormányzati hivatal - ismertette a terveket az államtitkár, jelezve, hogy a jegyzőnek és a hivatalvezetőnek a rendszerben való pontos elhelyezkedéséről még nem alakult ki a végleges álláspont."

Ezen még dolgozni kellene, mert ebben a formában semmi értelme sincs.
A Polgármesteri Hivatal lenne járási államigazgatási hivatal?

Persze ha arról van szó hogy a PH egyes hatáskörei átkerülnek a JÁH-hoz, akkor érthető lenne, de ahhoz államtitkári szinten illene pontosan fogalmazni. (meg érteni hozzá)

Persze lehet hogy nem így lesz.

szobatars 2011.03.17. 08:32:57

200-300 járás?? kb. 110 elég lenne...

Gulogulo 2011.03.17. 08:53:54

Nem mindegy hogy hívják? Sokba kerül és kész. De ne feledjük munkáltató is a sok önkormi. Ha összevonunk stb, hogy olcsóbb legyen, ezzel szemben munkagelyket kell teremteni!

parlamentarista 2011.03.17. 10:38:30

1) imho arra kellene törekedni, hogy a kistérség, a járás, a kerület, és az egyéni választókörzetet ugyanazt a területi egységet jelentse.

tehát magyarország cca. 176 területi egységből kellene összerakni. lenne 176 választókörzet, kistérség, városi kerület, vidéken járás. ennek megfelelően lenne 176 okmányiroda, amelyik alapvetően lakossági ügyeket intézne. pont el tudna látni minden lakossági feladatot. a közmunkaprogramokat is ezeknek kellene szervezniük. lehetnének kistérségi kht-k, akár kistérségi (járási, és kerületi) közraktárak.
alapvetően a kulturális, és az agrárügyeket kellene a 176 mikro régióra bízni. ezek vannak kapcsolatban a háztartással. az ezeket kiszolgáló tudomány a mikroönkonómia, vagyis az ökológia.

---

2) a települések pedig legyenek kapcsolatban a gazdasági szereplőkkel. tehát a vállalkozásokkal. ez meg ugye a makroökonómia, a klasszikus közgazdaságtan. a települések helyben bonyolítják a fejlesztéseket, alapvetően a helyi vezetők felelnek a közvagyonért. a falu, a község, a város, a főváros vezetői. ebből lehetne cca. 1760 települési önkormányzat. kicsi, közepes, nagy, óriás. nagyjából ennyi volt a rendszerváltás előtt a tanácsrendszerben. a probléma az volt, hogy ezek többsége pártirányítás alatt állt. hja, most is. minek is váltottunk rendszert?

tehát a települési önkormányzatnak alapvetően gazdasági kérdésekkel kell foglalkozni, a gazdasági szereplőkkel kell kapcsolatban lenniük, a piacot kell felügyelniük. a közbeszerzéseket helyben kellene bonyolítani. és a minisztériumoknak nem kellene tovább bonyolítani.

---

3) a megyék pedig az uniós igazgatás alapjai lehetnének. magyarországnak van 22 uniós képviselői helye az európa parlamentben. ez akár lehetne 19 megyei képviselő, és 3 fővárosi. ha mindenáron archaizálni akarunk, akkor az vármegye uniós küldöttje lenne a főispán, és ő nevezné ki a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét: az alispánt (vicispánt), aki megye választott vezetőjét távollétében helyettesíteni a főispán ugyanis a munkaideje jelentős részében brüsszelben a nemzetközösség ügyeivel foglalatoskodik. tehát a megyét nem az államigazgatás, hanem az uniós igazgatás alapjává kell tenni. a kormány a tanácsrendszert találta fel, azt, hogy a pártközpontból nevezik ki a megyei párttitkárokat, és őket hívják főispánnak. de ők ugyanolyan ejtőernyősök, mint régen voltak a megyei párttitkárok.

a lakosság többség most sem tudja, hogy most a kormányablaknál kell ügyet intézni, vagy az önkormányzati ablaknál. ha a megye mellett lesz járás, és attól különböző kistérség, plusz még ott lesznek a fővárosi kerületek, és az országgyűlési választókörzetek, és ezek mind különálló hatalmi centrumok lesznek, és ehhez jönnek még a települési önkormányzatok, akkor ebből hatalmas káosz lesz.

---

this country is going to hell.

én szerintem 2011.03.17. 10:53:12

@Felmosórongy: Ezt nagyon nem kellene. Nem kell szeretni, viszont ember. Azért sokat elárul valakiről, ha másik ember halálán röhögni tud.

Dervenkál Egon 2011.03.17. 11:09:02

@parlamentarista: Azért nem értek egyet, mert a járást földrajzi (települési) szempontok alapján, és ahogy most kinéz történelmi hagyományok alapján jelölnék ki. Míg a választókerület az arányos lakosságszám alapján kéne, hogy létrejöjjön.

A másik pont, hogy az EU (tetszik vagy sem) éppen lakosságszám alapján egyelőre hozott regionális rendszerben ismeri el, és várja el a támogatási rendszert. Az, hogy Magyarország ezt még mindig képtelen volt kiépíteni, és országos elosztóhellyel tolja be a pénzek jelentős részét (NFÜ, vagy nem tudom, most épp mi a neve). Az unió ismeri az ország, régió, megye, kistérség, település közigazgatási egységeket, de közösségi támogatásokat csak regionális és kistérségi szinten tol (NUTS rendszer). Vagyis a megye lehet történelmileg szívünkhöz közel álló, de rohadtul felesleges, ha épp nem elismert közig. egység lóvé szempontból.
A járás persze felválthatja a kistérséget (NUTS IV asszem), viszont ha nem a közös gazdasági és társadalmi fejlesztési igények alapján alakítják ki (és mint fent jeleztem, nem így fogják), akkor továbbra is díszburkolatra és önkormányzati szökőkútra megy a lé.

Szumma: a jelenlegi közigazgatási tervek teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy hogyan lehet hatékonyan forrásokhoz jutni abban a közösségben, aminek 7 éve tagjai vagyunk, és amelynek a játékszabályai rohadtul egyértelműek.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.03.17. 11:28:26

@parlamentarista: korrekt összegzés.

semmi esélye nincs, hogy megvalósuljon, mert így a települések, önkormányzatok elvesztenék a központi függésüket és a mostani mindenáron centralizáló vezetésnek nagyon nincs ínyére.

pedig csak ez a forma tud hatékonyan működni.

a káosz borítékolható.

Lucius Cornelius 2011.03.17. 11:39:56

Na végre valami épelméjű intézkedés. Már nagyon ránk fért a sok átkeresztelés és "nemzet"-ezés között.

A mai helyzet, hogy létezik 3200 önkormányzat, aminek választott vezetője a polgári jenő, szakmai pedig a jegyző, viszont a jegyző egyidőben ellátja a helyi közigazgatási feladatokat is (elvileg költségtakarékoskodás ügyileg). Ennek eredménye az alábbi hülye helyzet:
1) Az önkormányzat (képviselő testület+Jenő) elfelejti rendesen elkészíteni a rendezési tervet, mert ugye az pénzbe kerül, nem elég szavazni.
2) a beruházó (autópálya, gyár, lakóház) a saját terveit úgy készíti el, hogy az megfeleljen a jogszabályoknak, így a rendezési tervnek. Ha nincs, akkor úgy.
3) A jegyző, mint hatóság (azaz a központi kormányzat embere) e szerint kell kiadja az engedélyt.
4) A Polgári Jenő ekkor fogja fel, hogy így az autópálya/gyár stb csak úgy megépül, de a településnek semmi sem eskik le belőle, ezért befenyíti a jegyzőt, akit (bár e témában nem parancsolhat neki jogszerint) ő jogosult kirúgni és kinevezni, hogy ezen jogával élni fog, ha a jogszabályokkal összhangban kiadja az engedélyt (azaz elvégzi a munkáját)
5) A jegyző cserébe beleirattat egy rakás extrát az engedélybe, amit a beruházás összegét sokszorosára növeli, a szerencsétlen beruházó meg mehet a megyei közig hivatalhoz fellebbezni.
6) eredmény: bármilyen beruházás csak évek alatt tud elindulni és a tényleges költségnél sokkal drágábban megépülni.

Konkrét példák a közelmúltból: Megyeri híd vs Szigetmonostor; M0 keleti szektor vs Csömör; Martonvásár vasútállomás új épületei vs Martonvásár.

Igenis tessék szétválasztani az önkormányzatot az államigazgatástól.

Mondjuk én tovább mennék. sokkal: Ne legyen minden piszlicsáré falunak saját önkormányzata, járás szinten az is elég lenne. A megyéket meg nem visszakeresztelni kéne, hanem Dervenkált Egon véleményéhez csatlakozva megszüntetni a francba, és működőképes régiót gründolni helyette.

Boo 2011.03.17. 12:39:27

Az új alkotmánytervezet szerint meg csak vármegye, város, község lenne. Járásról szó sem esik. Most akkor?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2011.03.17. 12:42:51

Ez nagyon jó ötletnek tűnik! A hatósági feladatokat el lehet venni az önkoritól, a "politikai" feladatok megtartása mellett. Lájkolom.

Bogyó 2 2011.03.17. 12:45:17

@Lucius Cornelius:
Ja. Mondják ezt azok, akik valószínűleg nem piszlicsáré faluban élnek, meg nem megyében.
Igaz is, minek egy párszáz lakosú falunak önkormányzat, majd 10-15 km-rel arrébról a szomszédok megmondják, hogy mikor és hol építhetnek járdát, meg melyik utca felújítására lesz pénz.
Többnyire semelyikre se, mert nagy ívben le fogják őket szarni, láthattuk a közös tanácsok idején. Valahogy 1990-ben az Istennek nem akartak megmaradni a közös tanácsok. Nem véletlenül. S ez független attól, hogy tanács vagy önkormányzat, a lényeg, hogy más dönt felettük. Nyilván nem nagyon lesz esély bekerülni egy 500 lakosú településről a 2000-es falu testületébe senkinek se. S ezt láthatjuk a nagy összevonások utáni nyugati példákon. A kicsik szépen meghaltak ott is, láthatunk sok elnéptelenedő német kis falut, leszámítva az idegenforgalmi helyeket.
Ez is a cél, mert nyilván nem a nevetséges, vagy sok helyen nem is létező tiszteletdíjakon lehet spórolni. Egy kis alsós iskolát, óvodát, hivatali kirendeltséget is fenntartó önkormányzat 1000 fő alatt kb. fele annyi pénzből él mint Simor András.
S ha elvileg mégis kell a kis faluban is világítani, utat építeni, akkor szinte semmit se spórolnak az összevonással. Sok helyen annyi a testület tiszteletdíja, mint amennyit egy városban a szünetekben szendvicsként megesznek. Az iskola-óvoda megszüntetése pedig nem az önkormányzat elvételének problémája közvetlenül.
De a szándék nyilvánvalóan az, hogy szűnjön meg minden intézmény, s ide ne is jusson fejlesztés, mert azon lehet spórolni ténylegesen. Ezek a kicsik ne nyújtogassanak be pályázatokat, minek nekik járda, úttest meg úgy egyáltalán minek is élnek, dögöljenek meg, vagy menjenek bádogviskókat építeni a városszélre, mert a falusi házakból másra nem telik, ha egyáltalán el lehet adni valakinek, hogy vesse be a helyét.
Pedig van nyugati példa, ahol igenis, van a piszlicsárénak is önkormányzata. Át kell alakítani a rendszert, de persze a kívülről jött, felülnézetből szemlélődő ember a vonalzójával megint megszabná a nagyvárosi irodájából, hogy hogyan éljen a kisfalusi 1-2 millió, mert egyszerűbb mindent kiönteni, mint kotorászni és kivenni a gyereket a fürdővízből.

Üzletfejlesztés · http://www.uzletfejlesztes.hu 2011.03.17. 12:48:49

Hölgyek, urak!
Nagy tisztelettel megkérek mindenkit, hogy az közigazgatás átalakításának GAZDASÁGRA, INNOVÁCIÓRA gyakorolt hatását legyetek kedvesek taglalni - ahogy édesanyátokkal vagy gyermekeitekkel beszélnétek.

Annyi hely van, ahol a politikai vetületét meg lehet tárgyalni - na EZ a blog pont nem az.

A tahó szélsőségek ki vannak és ki lesznek moderálva.

Ha nem működik, akkor törölni fogom a bejegyzést vagy letiltom a kommentelést.

További szép napot!

Üzletfejlesztés · http://www.uzletfejlesztes.hu 2011.03.17. 12:51:29

A pénzkereseti lehetőségekkel házalók is kozmikus sebességre lesznek gyorsítva a Delta Kvadráns irányába.

pudibundo 2011.03.17. 12:54:24

Az elképzelések lehetnek jók, de a megvalósulás...sajnos a pozitív tartalmú önkormányzatiság már most is a működőképesség határán van a megoldatlan finanszírozás miatt. Persze erre lépnének most, de az önkormányzatiság megnyirbálását nem támogatom. A hivatalokét annál inkább.

pudibundo 2011.03.17. 13:02:09

Ja és ez 200-300 járás is meglepő...Gyakorlatilag 10 járás minimum megyénként, illetve 8 millió vidéki lakosra számolva huszonvalahányezer főre jutna egy. Ezt még át kellene gondolni szerintem.

Bogyó 2 2011.03.17. 13:03:44

Másik kérdés a megye-régió. Nem régiókat kellene kialakítani, hanem azoknak maguktól kellett volna kialakulniuk. Röhej, hogy egy pályázati rendszer határozza meg egy ország közigazgatási struktúráját, legyen abban bármennyi pénz. Ha holnap mást mondanak Brüsszelben, akkor meg megint átszabjuk az arculatot? A megyéket valahogy megszokta a lakosság, bár egyre másra alakulnak még az ezeken átívelő kapcsolatok is, az épülő dunai hidak egyre több települést kötnek össze így vagy úgy, pedig az természetes, sőt régióhatár is. Dunaújváros vagy Paks sok Bács megyei települést vonz, Gyula meg nem annyira. Abony és Záhony regionális közössége is érdekes.Az érintett területek összefogása kellene az ügyben, s akár más ügyben máshogyan. Persze, nem ilyen a rendszer, ez szűklátókörű dolog az Eu részéről is. Hiszen ahogyan az országok is különböznek, s van nagy Németország meg kicsi Szlovénia, ez a különféle területi egységek esetében is így lehetne.
Ilyen szempontból a megyerendszer is sokat kritzálható, a természetes egységek nem lakosságszám vagy területnagyság szerint alakulnak ki, azt a közös ismérvet kellene megtalálni, ami meghatározhat egy régiót, elkülönítve az országos és a járási/kistérségi mérettől. Ez persze hosszas vizsgálódást igényelne a legkülönfélébb tudományokkal felvértezve, de ehhez senkinek sincs kedve, ideje, pénze, s az eredmény is valószínűleg bonyolult lenne. Bajlódni kellene vele. De a lakosságnak lehet, hogy ez lenne a legjobb.
Csak nem ez a legfontosabb.

Spiro 2011.03.17. 13:19:20

Alapvetően a 3174 Önkormányzattal van a gond, ezek kiadása ~2000MRD Ft körüliek. Ez mennyiségben és pénzben is túl sok. (Ezekből 1074-nél a lélekszám nem éri el az 500-at. További 1000-ben a lélekszám <1500.)
Gyakorlatilag csak 113db Járási Önkormányzat kellene (jelenleg ennyi városi bíróság van), és ide kellene koncentrálódnia az EÜ-nek, Oktatásnak, Rendvédelemi szerveknek, stb. Egyetlen település sem lenne messzebb mint 16 km a központtól.

Amennyiben a jelenleg helyben végzet feladatok központosulnának és a segélyezés (ezt csakis vagyonbevallás után és először adó kedvezmény, majd tényleges pénzfolyósítás formájában kellene végezni) sem Önkormányzati feladat lenne hanem az APEH végezné közel 1500MRD-ot lehetne megtakarítani.
Kis túlzással ezt azt jelentené, hogy 0% lehetne az SZJA a fenti megtakarításnak köszönhetően, és csak fogyasztási típusú adókkal kellene központilag bajlódni.

Bogyó 2 2011.03.17. 13:19:29

@pudibundo: A hivatalok megnyirbálásánál is kérdés, mit hova?
Az igazán kis falvakban még kirendeltség se volt korábban se, csak egy kis épület, ahova kijár egy héten egy órára egy hivatali ember, akinek Mari néni elmondta, ha a szomszéd tyúkja mindig átjárt hozzá. Önálló hivatal jegyzővel 1000 Fő alatt nem nagyon van már sehol. Sok zalai, baranyai vagy borsodi hivatal 5-6 települést lát el körjegyzőségként. A hivatali feladatokat lehet megnyirbálni, üdvözlendő is némelyik, de ki látja el akkor azokat és hol? Gyámügyeket, építésügyet, telepengedélyeket már csak okmányirodai, azaz városi szinten intéznek. Az anykönyvezést, népességnyilvántartást, kereskedelmi, hagyatéki ügyeket, szabálysértéseket, birtokvitákat, adóügyeket, gazdálkodást, szociális dolgokat elvinni lehet, de vajon valóban érdemes-e? És kihez? A kistérségi hivatalok fogják a környező falvak ilyen ügyeit intézni? Nem győzik majd, nyilván felvesznek majd pár embert a falusi hivatalokból szélnek eresztett dolgozókból, de lehet, hogy inkább egy városit, akinek nem kell bejárást fizetni. A falvak túl jól ezzel se járnak, tovább csökken az életminőség, nő a munkanélküliség, mert egy már önálló önkormányzattal sem rendelkező településért a munkahelyteremtő vállalkozások se fognak kapkodni, ahol már az üzem felé vezető út vagy az az előtti járda lebetonozását se lehet helyben lebeszélni.

Furamadár 2011.03.17. 13:33:04

Ahogy eddig is volt, mostantól sem a józan ész senem az EU előírásai, játékszabályai fogják meghatározni a közigazgatás szerkezetét, terülei megoszlását, hanem csak és kizárólag a mutyi (bocs, lobbi), az urambátyámcimborám lopniakarása...

Sajnos.

Bogyó 2 2011.03.17. 13:51:10

@Spiro:
Attól, hogy megszüntetjük a, mondjuk csak az 1074 db 500 fő alatti önkormányzatot, mit spórolunk meg? Ekkora falvakban általában nem is nagyon létezik semmilyen intézmény legfeljebb egy 1-2 emberes hivatali kirendeltség úgy 300 főnél esetleg. Alatta valószínűleg semmi, csak a heti egyszeri fogadás.
Elször is meg kellene nézni, hogy mekkora szeletet visz el az 1074 kis ÖK a 200 Milliárdból!
Egy 500 lakosú település átlagos esetben kb. 50 millióból gazdálkodhat. S ez ennek a kategóriának a legnagyobbja, a 80 lakosú nyilván annyiból amennyi egy-két ember bérköltségére lenne elég.
Másodjára nézzük meg mire nem kell költeni, ha nincs ök?
A képviselők tiszteletdíjára meg az egyébként is társadalmi polgármesterére? Mennyi lehet ez? 500 lakos alatt általában nincs tiszteletdíja a képviselőknek, ha igen pár ezer Ft, bizottságok gyakorlatilag érdemben nincsenek, de 1000 fölött is van ilyen falu. A polgármester kapjon 100-150 ezer bruttó tiszteletdíjat. Talán ez spórolható meg, s ez országos méretekben nevetségesen kevés. De ha majd lesz elöljáró, részönkormányzat-vezető vagy akármi, akkor talán ez is marad. Egyedül a döntési jog az, ami elkerül.
Az más kérdés, ha nem az önkormányzatot, hanem a települést is fel akarjuk számolni, mert nem költünk közvilágításra, a vízhálózatra, utakra, fűnyírásra, de elvileg ez nem önkormányzat-függő, ezekre illene költeni ugyanúgy, csak tudjuk milyen az, ha mások döntenek egyesek felett.
Higgyétek el, a nagy pénzeket a nagyok viszik el.

16 km rengeteg esetben nem teljesül vagy akkor a 113 db nem lesz igaz.
Betömöríteni a szerveket persze lehet, ez a tendencia, jó messze jutottunk a minden faluba rendőrt szlogentől!
Helyben pont azért végeznek feladatokat, mert a helyismeret sokkal jobb döntéseket eredményez.
Városban nyilván mindegy, hogy az ember a hivatalba vagy az Apeh-hoz megy be segélyt kérni. Mindkettő ismertelen emberekkel teli nagy hivatal. A nagyvárosi ember nem érzi a polgármesteri hivatalt jobban sajátjának mint egy országos szervet. Faluban ez totál más.
A központi ügyintézés eredménye az lenne, hogy a magukat jól adminisztrálók sokkal több pénzt húznának ki az államtól. Talán hihetetlen, de a falvakban valóban sok embernek nincs képe kérni, ha egyébként nem szorul rá. Az ismeretlen hivataloktól viszont mindenki mindent kisarcol, amit lehet, jobban ráfér. Nemzetgazdaságilag is az ügyintézések egy csomó plusz közlekedési, postázási, szállítási költséggel járnak, jópár évig lehet papolni az elektronikus ügyintézésről, de az soha nem fog mindent kiváltani, csak részben.
A nagy szerveknél mindig több a forgács, sokkal több pénz slisszan ki így vagy úgy, sokkal jobban is keresnek az emberek, mint a kicsiknél. Az tény, hogy vannak olyan falusi önkormányzatok, amelyek elcseszték a pénzt, szarul gazdálkodtak, idealista módon túlvállalták magukat. De ezért nem a többieket kellene szorongatni, hanem normális szabályzókkal helyes mederben tartani őket.

parlamentarista 2011.03.17. 13:53:50

@mcs:
a kormány a tanácsrendszert akarja kialakítani. pártirányítás alá kíván vonni mindent. ez az egész arra lesz jó, hogy rendszer brutálisan kaotikussá válik, és összecsuklik, mint egy zollstock.

már most is az a gond, hogy az egyéni képviselőnek van egy sleppje, a fővárosban van ezen kívül egy kerületi slepp, ami eleve duplázás, vidéken lesz egy járási, és kistérségi slepp, ami triplázás. ezek helyett régiók kellenek, aminek alapja a kistérség (mikro régió, azaz az egyéni választókörzet, városi kerület, vidéken járás) szerintem ebben itt nincs is vita.

1) tehát ez esetben lenne egy pártlistákon alapuló országgyűlés (nemzetiségi parlament).

2) az egyéni képviseleten alapuló tartományi parlament, a régió, ahová minden kistérség delegál egy tagot. lehetne budapesti, dunántúli (pannon), és egy alföldi régió. esetleg a dunántúlon belül önállóan a balaton: a tavat körbe vevő kistérségek alkotnak egy önálló szövetségi tartományt kifejezetten kulturális (turisztikai) és agrárcéllal. tehát a régió találja ki a kulturális programot. ez egy kifejezetten vidékies (rural) önkormányzat, aminek ökologikussá kell válnia. klasszikusan "zöld". közmunkaprogramok, közraktár hálózat. regionális kht-k. non profit régió.

3) de ez a települési önkormányzatok feladatát nem helyettesíti, mert a piaci szereplőket valakinek az államtól függetlenül mégis csak felügyelnie kellene. tehát az ipari létesítményeket, a kereskedelmi céllal létrejött üzlethelyiségeket, szórakozóhelyeket nem a régiónak kell felügyelnie, hanem a települési önkormányzatnak. egy budapesti fejében mindez egybeesik, mert a budapest régió, és a főváros területében nagyjából ugyanakkora, de úgy egyébként egy régió egy tájegység méretű, és muszáj települési önkormányzatokat működtetni. legfeljebb azt kell mondani, hogy minden település tartsa fenn a saját hivatalát. és ebből lenne cca. 1760 települési önkormányzat. de ezeknek nem (!) lakossági ügyeket kell intézni, hanem a piaci szereplőket kell felügyelniük. engedélyeztetni kell. az érthető, hogy a falu bele akar szólni abba, hogy az ő területükön mi épül. ha épül egy hulladéklerakó, akkor ahhoz annak az érintett településnek, vagy településeknek hozzá kell járulniuk. nem elég, hogy a régió és az unió rábólint. tehát a települési önkormányzatokat nem lehet ebből kikapcsolni, mert az a demokráciának a végét jelentené. akkor a régió bármit megtehetne. tehát éppen, hogy egy decentralizált közbeszerzésre volna szükség, ami azt jelenti, hogy egy óriás közberuházásnak sok nyertese lenne, és a "fővállalkozó" lenne a régió. de az engedélyeztetést a települési önkormányzatokra kell bízni, ha a piaci szereplők építenek egy új utat, akkor annak a nyomvonalát az érintett településekkel el kell fogadtatni, nincs mese, ha ez nincs így, akkor nincs demokrácia. tehát a közbeszerzéseket helyben kellene lebonyolítani, és az államnak nem volna szabad tovább bonyolítani. ez az állampártok érdekeivel ellentétes, de a jelenlegi rendszer nem lesz működőképes, és az új sem lesz az, mivel nincs világos feladatmegosztás. a régió foglalkozzon a lakossággal, a települési önkormányzat pedig a piaccal. az uniós forrásokhoz az önrészt is az érintetett településeknek kellene a helyi adóból beszedniük. és akkor ez gátolja meg a fölösleges beruházásokat. mert a településen működő vállalkozásnak hozzá kell járulnia ahhoz a műtárgyhoz, és ha az nem szolgál közcélokat, akkor nyilván nem fogja megtenni. tehát a települési önkormányzatokat kifejezetten ipari, és kereskedelmi célzattal kellene fenntartani, nekik kellene felügyelni a kereskedelmi egységeket, szórakozóhelyeket, az ipari üzemeket, mindent, amit üzleti alapon működtetnek. a régióknak meg inkább közmunkaprogramokat kell indítani. ezt fordítva nem működik, vagy ha mégis, akkor nem demokratikus.

abban igazatok van, hogy a megye az államigazgatás szempontjából ugyan szükségtelen, de az uniós igazgatás szempontjából nem volna az. az unióval az alapvető probléma, hogy arra mindenki úgy tekint, hogy az valahol brüsszelben van. az unió akkor működne demokratikusan, ha minden megyének (vagy akinek így jobban tetszik vármegyének) lenne képviselője, illetve minden fővárosi nagykerületnek (amelyik lakosságban nagyjából egy megye nagyságú: cca. 500 ezer).

ha ez nincs, akkor az uniós pályázatok eleve hülyeségekre lesznek kiírva. ez az egyik probléma, hogy mégha hatékonyan is lennének az uniós pénzek elköltve, akkor sem lenne fenntartható a rendszer, mert maga az unió sok esetben olyan dolgokat finanszíroz, amik a lakosság prioritásaival egyáltalán nem egyeznek, és főleg amit utána a települési önkormányzatok nem tudnak fenntartani, de hiába lesz régió, az sem fogja tudni. tehát ezek jelentős részét privatizálni kell majd, hogy üzemeltesse a piac, ha tudja, ha nem tudja, akkor meg ezek le fognak amortizálódni, mert ennyi középület fenntartására egyszerűen nincsen elég pénz függetlenül attól, hogy milyen a közigazgatás.

csak még előbb le kell játszani, hogy a kormányfő emberei kitaláljanak maguknak mindenféle közigazgatási formációkat, és az egész közigazgatás úgy fog összecsuklani mint egy zollstock. és csak remélni lehet, hogy a gazdaság ettől nem fog fejreállni, hanem épp ellenkezőleg ettől fog lábra kapni. de maga az ország, vagy mondjuk így a közszféra ettől a pokolra fog jutni. és ebből max. 10 év múlva megint rendszerváltás lesz.

Lucius Cornelius 2011.03.17. 13:55:22

@Bogyó 2:
Szervusz!

Hát megyében (is) élek. Mondjuk faluban tényleg nem. Persze a széttagolt falu nem ettől nem működik.

Mi a helyzet a forrásokkal?

Képzeljük el például azt a lehetőséget, hogy egy beruházó kigondolja, hogy felhúz egy gyárat valahol Zalában egy falu határában (a példa létezik). Ebben az esetben előáll az a hülye helyzet, hogy az a falu, ahol az üzem épül annyi iparűzési adót szed be, hogy a fülin folyik ki, míg a többieknek nem jut, bár a nyertes falu valószínűleg nem tud elég munkaerőt kiállítani, ami odahozná a gyárat. A szomszédok viszont csak az SZJA-ból részesedhetnének, azt viszont x éve már magához rendelte a kormány, tehát abból sem jut.

Konkrét példa: Gyöngyösből pár éve népszavazással kivállt az a településrész, ahol a hőerőmű van, és elvitte a hússzor akkora város adóbevételeinek a felét. Ez normális? Ez pont olyan hibás működése a rendszernek, mintha senki nem jut be az önkormányzatba a kistelepülésről. Az én javaslatom megoldaná a most létező hülyeséget, és nem feltétlenül állítaná elő a másikat, megoldást lehet rá találni (mondjuk a falunak van kvótája a képviselőtestületben).

A járási választott önkormányzatban (nem az államigazgatási hivatalban) nem a Pesti nagyokosok dirigálnának. Az ilyen járások központjai jellemzően 10-20e fős városok lehetnének, ennél nagyobbal nem érdemes összevonni a kistelepüléseket, mert akkor valóban elnyomják a környezetüket.

Ami a távolságokat illeti: egy pesti vagy Pest környéki gyerek simán utazik fél-egy órát az iskolához. Persze nem mind, és inkább a középiskolára jellemzőbb, de ha a szülők úgy itélik meg, hogy a helyi iskola nem tetszik, mert nem eléggé felszerelt stb., akkor átviszik a város túlvégébe és kész. Macerás? Igen. Egy ismerős azt mondta, nem megy el a faluból a megyeszékhelyre dolgozni, mert háromnegyed óra autóval. Én oda-vissza három órát utaztam az egyetemre naponta pestkörnyékiként. Elvégeztem.

A falvak kiürülését a tanácsrendszerre fogni, elég leegyszerűsítő válasz. Természetesen nem tesz jót hosszútávon, ha nem szólhatsz bele a saját ügyeidbe (mondjuk ez inkább az egypártrendszer sara), viszont az elvándorlás világméretű jelenség, ami ugyanúgy megvan az általad említett Németországban, mint Kínában vagy Mexikóban. A nagyszüleim egészen csöpp faluban nőttek föl, és az első dolguk volt onnan eljönni, amint ezt megtehették, és nem a tanács miatt.

Tudomásul kellene vennünk, hogy a világ nagyon nagyot változott az elmúlt száz évben. Másként működik a gazdaság, és másként gondolkodnak az emberek. Mások az egy nap alatt bejárható távolságok, a kommunikációs és ügyintézési sebességek.

Ma egy falun született fiatal számára elvi és gyakorlati lehetőség nem csak a járásközpontba/megyeszékhelyre/fővárosba költözés, de akár Kalifornia is. Persze csak akkor, ha az ezeréves keretekhez való ragaszkodással nem lehetetlenítjük el. Akkor ugyanis vagy ottragad a reménytelenségben vagy az első adandó alkalommal lelép, és vissza sem néz többet.

A megoldás az, ha a falut integrálni tudjuk az országba és Európába (nomeg persze a világba), legyen alkotó része egy nagyob fejlesztési egységnek, és ne csak a saját járdájával foglalkozzon. Tanítsa meg a lakosait mobilisnak lenni, és akkor nem kell elköltözniük, ha munkát szeretnének, és nem egy kiúttalan helyzetként élik majd meg a körülményeiket.

Bogyó 2 2011.03.17. 13:58:29

@Furamadár: Pontosan. Valamit nyilván tenni kell, s onnan vesznek, ahol a legkisebb az ellenállás, gyenge az érdekérvényesítés, elhintve a demagóg dumát, hogy ezeken megy el az ország jóléte.
Miközben halljuk, hogy mire megy el ennyi meg annyi.
S a max. pár tízmillióból élő kisfalvak a bűnbakok.Pedig ez nem fogja a problémát megoldani, vagy úgy, hogy ezek a települések valóban teljesen tönkremennek, elnéptelenednek.

Van olyan elképzelés, hogy 10 vagy 5 ezer alatt ne legyen önkormányzat. Innentől kezdve a falu, község elnevezést is törölhetjük a szótárból, mert 5 ezres falvak már nincsenek. Ellenben van már 1000-nél alig több lakosú város is, pl. Pálháza, akinek lehet, hogy nem lesz önálló önkormányzata.
Ez a magyar közigazgatás állapota jelenleg.

Bogyó 2 2011.03.17. 14:06:21

@parlamentarista: Biztos, hogy szempont a pártirányítás is. A kistelepüléseken sokkal kiszámíthatatlanabb kit választanak az emberek, hiszen kislistás a választás. Nagyvárosban az lesz a polgármester, akit valamelyik párt annak jelöl, a magányos indulók ritkán tesznek csodát.

A többi dolgot még emésztenem kell, jó tömény így elsőre, de nem hangzanak rosszul!:-)

parlamentarista 2011.03.17. 14:08:05

@Dervenkál Egon:
vissza nem térítendő támogatás soha meg nem térülő beruházás lesz a közigazgatástól függetlenül. a rendszer nem lesz fenntartható. a települések jelentős része egyébként már most csődben van azért, mert az uniós beruházásokhoz az önrészt nem helyi adóból, hanem devizában eladósodva szedték össze, és az új létesítmények mind veszteségesek, és ehhez jön az, hogy az adósságaikat is törleszteniük kellene. a bankok mivel meg lettek adóztatva ezért újabb hiteleket nem nyújtanak, vagy csak olyan feltételekkel, amiket a települések később nem fognak tudni kigazdálkodni. és hiába lenne csak 176 önkormányzat, akkor százezrek kerülnének az utcára, mint ahogy egyébként tízezreket valószínűleg így is el kell majd bocsátania a kormánynak feltéve, hogy a széll kálmán tervben megfogalmazottakat teljesíteni tudja. mindeközben a különféle közhatalmi centrumok újabb közigazgatási egységeket kreálnának, de ezeknek egyelőre világos célja sincs, és forrás meg végképp nincs rá, szóval ebből garantáltan káosz lesz. amire a válasz majd szokás szerint az, hogy akkor még inkább pártirányítás alá kell vonni mindent, minek következtében a politikai pártok szponzorai még mohóbbá válnak, és akkor lehet majd megint rendszert váltani.

Bogyó 2 2011.03.17. 14:22:55

@Lucius Cornelius: Ismerem ezeket a kiválásos példákat, de ezt az iparűzési adó szabályainak átalakításával meg lehet oldani, nehogy már ezért kelljen megszüntetni a kis lakosságú önkormányzatokat. Egyébként is téma volt magának az adónak is az eltörlése.
Maga a munkahely is jó lehetőség, s lehessen más módon visszaforgatni az érintett részre úgy, hogy azért ne kelljen kiválnia egy településrésznek.

Az egy órás utazáshoz annyit, persze, Pesten lehet utazni, úgy, hogy 5 percenként van járat.
csak egész más az, amikor a szomszéd faluba naponta kétszer van, s az is csak iskolaidőben.
A kisfalvak kisdiákjai nagyon is tudják mi az utazás, mert 1000 fő alatt a legtöbb helyen már nincs felsőtagozat. De ha lekésik az iskolabuszt, akkor nem jön 10 per múlva másik.

A falvak kiürülése nem a tanácsrendszeré bűne, hanem a közös tanácsoké. Részben. Persze, urbanizáció, globalizáció, színes kultúrális és szórakoztató programok, a nem a falusi élet igazi velejárói. De ha már így is fogynak a falusiak, így is hátrányban vannak, nem kellene még egy utolsót is belerúgni, amikor ezer sebből véreznek. Így is elmennek a fiatalok, de akad néhány nagyon kevés ellenpélda. Ezzel még az esélyét is elveszik az ellenpéldának. Megszüntetik azt a közösség szervező erőt, ami egyedüli unikum és pozitív dolog a nagyvárosi élettel szemben. Ami miatt sokaknak szimpatikus az, hogy mindenkit ismer, hogy jó a közbiztonság, egészségesebb a környezet.
Olyan emberek lesznek, akik fölött mások döntenek a legegyszerűbb kérdésekben is.

Nem hiszem, hogy az kellene, hogy legyen a cél, hogy elmehessünk Kaliforniába. Az volna a cél, hogy mindenki tudjon boldogulni ott, ahova született. Erre veszik el az utolsó esélyeket is.

Bogyó 2 2011.03.17. 14:27:36

@parlamentarista: Ja, s általában valószínűleg nem Alsószutyok önkormányzata az, aki devizahitelt vett fel. Már csak azért sem, mert mire hitelképes egy 300 lakosú falú? Max a saját önerejéig. Az meg marhára sok lehet, jó ha van 1 millió.
Nem ők szoktak kötvényeket kibocsátani.
A hátrányos helyzetre egyébként is sokan rájátszottak, s most a többin is leverik.
Persze van akinél van aranytojást tojó tyúk, de mennyi a 3000-ből?

parlamentarista 2011.03.17. 14:30:34

@Bogyó 2:
nézd, a civilizált világban a települési önkormányzatokban nem a politikai pártok, hanem döntően civilek vesznek részt. a helyhatóságok alapvető feladata szerintem a piac felügyelete. tehát ha egy piaci szereplő szeretne bármit csinálni egy településen, vagy akár annak a környékén, akkor erre a helyhatóságtól engedélyt kell kérnie. ésa vállalatoknak jó esetben egységes belső piaci szabályozás mellett csak a helyi önkormányzati rendeleteket kell betartani, és nincs direkt állami beavatkozás. és ezt a klasszikus liberális elképzelést fordították le úgy, hogy ha a kormány nem felügyeli a piacot, akkor semmi sem. dehogy nem az önkormányzat. ez az alapvető feladata. most persze ha egy településnek nincs saját piaca, vagy az nagyon kicsi, mondjuk összesen egy kocsma, és egy vegyesbolt akkor oda települési önkormányzat nem kell. tehát 3200 önkormányzatra biztosan nincs szükség, de ennek a felére szerintem mégis csak szükség van, tehát a rendszert a tizedére csökkenteni szerintem biztosan nem lehet.

szerintem egész egyszerűen ki kellene mondani, hogy a települési önkormányzatok adják ki a vállalkozásoknak az engedélyt arra, hogy működjenek, és ezeket foghatná össze a megye, illetve a fővárosban a cca. 500 ezer fős nagykerületek. és ezek adhatnák az uniós igazgatás helyi alapját. tehát minden ami profitra törekszik az alapvetően a várossal, és a megyével lenne kapcsolatos

a kistérségek pedig a lakossági ügyekkel foglalkozzanak, és ezek fölé kellene rakni a régiókat, és ezek meg kifejezetten kulturális, és agrárcéllal működnének, tehát minden ami közhasznú az a régió alá tartozna, és a tartományi parlamentekbe a politikai pártok holdudvarából választhatnánk egyéni képviselőket. az országgyűlés pedig tisztán pártlistás lenne.

de ez a rendszer csak teoretikus, most egy direkt pártirányításra épülő tanácsrendszer fog kialakulni, amiből brutális káosz lesz, mert nincs sem világos feladat, sem világos forrásmegosztás. ellenben van egy csomó ejtőernyős, és ezek a pártkatonák arra lesznek jók, hogy önző érdekeikből szétverjék azt a rendszert, aminek egyébként maguk is haszonélvezői, mert erre csak ők képesek. szerintem ami a magyar közigazgatásban most történik az törvényszerű.

a magyar lakosság többsége úgy látta, hogy ami most van az nem jó. egy csoportnak adott minden hatalmat azzal a feltétellel, hogy ha így sem lesz jó, akkor megint rendszert kell váltani. mert akkor a rendszerben van a hiba. és szerintem tudja mindenki, hogy tényleg abban van. tehát itt majd kell egy reform, de olyan, ami a közigazgatást úgy egyszerűsíti le, hogy közben nem kényszerít százezreket az utcára.

parlamentarista 2011.03.17. 14:42:53

@Bogyó 2:
az összes önkormányzat nyakig el van adósodva. a főváros után a legnagyobb önkormányzat debrecen. kósa lajos mindig büszke arra, hogy debrecen működése mennyire stabil. ehhez képest az összes debreceni létesítmény a főnix csarnoktól a kölcsey központig csak viszi a pénzt, és nem hozza. de egyébként a szocialista érában építettek új megyei könyvtárat, és még nem sorolom mi mindent, ezek fenntartására nincs elegendő pénz. tehát minden, ami vissza nem térítendő támogatásból működik.

tudod mi volt utoljára null szaldós debrecenben. a da vinci kiállítás. amire a város egy fillér támogatást sem kapott. de a helyi vállalkozók összegründolták rá a pénzt. a helyiek.

a városnak vannak nyereséges vállalatai, ilyen a hőszolgáltató, aminek majd egyébként a rezsibefagyasztás nem tudom mennyire lesz jó, és az ingatlanok bérbeadásával foglalkozó cívis ház. csak épp senki sem akar a belvárosban ingatlant bérbe venni. nota bene a város tavaly belvárosi ingatlanokat adott el féláron azért, hogy a működni tudjon.

persze épül új stadion kizárólag állami pénzből, de annak fenntartása szintén a város dolga lenne, és épül új villamos is, csak épp nem tudni, hogy az önrész milyen módon lesz rá előteremtve. és ennek megfelelően a beruházásokat próbálják kitolni. most arról ne beszéljünk, hogy debrecen lecserélte az összes helyi autóbuszt, az unió a városokban kötött pályás közlekedést preferálja tehát trolit, vagy villamost, debrecen új buszokat vásárolt, tippeld meg kitől, ember nem tudja megmondani, hogy ezek a beruházások hogyan fognak megtérülni hacsak úgy nem, hogy durván megemelik a jegyárakat, vagy megemelik az állami támogatást, de a kincstárnak miből lesz erre pénze.

a kistelepülések működését nem látom, de úgy tippelem, hogy ugyanez kicsiben. legfeljebb ők a megyén keresztül adósodtak el, de nekem erős a gyanúm, hogy kistelepülések is eladósodtak, mert most ugyan miért is kerülnek sorra csődbe. nem tudnak törleszteni. de majd meglátjuk, hogy mi sül ki ebből. a kormány egyelőre helyén van, aztán majd kitalálják.

Krystos 2011.03.17. 14:43:33

És a megyerendszert mikor tetszik feloszlatni, hogy végre NUTS-2 szinten menjen a közigazgatás?

egyanyuka 2011.03.17. 15:01:30

Szinte hihetetlen, hogy a közigazgatás visszafele fejlődik. Régen. amikor járások voltak és feloszlatták őket, mert sokba került átállt a közigazgatás a megyerendszerre. És működött. Amikor az eu-hoz csatlakoztunk átálltunk a régiós rendszerre. Több száz millióba került a hivatalok átalakítása, de működött. Most meg mindent vissza? Szerintem nem sok értelme van, ha csak nem az, hogy az MSZP alatt alakították át, most meg csak azért is vissza. Megint rengeteg pénz, sokkal nagyobb üzemelési költség.

Kavix 2011.03.17. 15:12:54

@parlamentarista: Párszor átolvasva tetszik a konstrukciód. A mostani terv szerint a megyei pártitkárok után, jönnek a járásiak is.

Az oktatási-, eü-bizniszt melyik szinten kezelnéd?

parlamentarista 2011.03.17. 15:26:57

@Krystos:
a közigazgatásnak egyszerre kellene nuts-2, és lau-2 szinten folynia.

ha az uniós forrásokról a régió döntene az sem lenne jobb, legfeljebb akkor a királyság helyett kiskirályságok lennének. illetve nem lennének, hanem nagyjából most is ez van, regionális szinten dőlnek el a közbeszerzések most is. szóval ezt még tovább intézményesíteni szerintem nem kellene.

a közbeszerzéseket állami szintről nem a régió, nem is a kistérség, hanem a település szintjéig kellene levinni, így a nagyobb projektnek sok kis nyertese lenne a sok kis közbeszerzés miatt. a települési önkormányzatokat pedig a megyének kellene összefognia azért, hogy a szakmai segítséget megadják. csak a megye vezetőjét, vagy ahogyan a kormány mondja a vármegyében az ispánt demokratikusan kellene megválasztani, és ő lehetne az unió megyei küldöttje (19 megyei, és 3 fővárosi küldött), és távollétében a helyettese az alispán (vicispán) meg vezetné a megyei közigazgatási hivatalt. és ez segítené a kistelepüléseket a közbeszerzések lefolytatásában.

ha ugyenez a kistérség lenne, akkor gyakorlatilag ott vagyunk, ahol a jelenlegi rendszer, most is az egyéni országgyűlési képviselők, nagyjából a kistérségi vezetők ügyködnek a közbeszerzéseknél, és hogy ki lesz a győztes az a régió szintjén dől el. csakhogy a régió túl nagy ahhoz, hogy annak beruházásait a választópolgár közvetlen átlássa. viszont a települési szintet a választó átlátja, és még a megyei szintet is. tehát ha az uniós források, és a piaci szereplők által végzett közberuházások ezen a szinten maradnának azt még a választók átlátnák.

és a lakossági ügyeket, tehát mondjuk az okmányirodát meg tartsa fenn a kistérség, és felügyelje a régió, illetve közvetve az állam. így a közigazgatásban minden helyére kerülne. persze fölösleges erről ennyit regélni, most minden pártirányítás alá kerül, ezt tudja mindenki, és azt is, hogy ez nem fog működni, mert akkor a tanácsrendszer is működött volna a járási, és megyei párttitkárokkal.

metalheart · http://rocknmetal.blog.hu/ 2011.03.17. 16:28:31

Új várakat kell minden megyébe építeni, a magyar építőipar fellendítése végre igazán nemes cél.

parlamentarista 2011.03.17. 16:47:27

@ArtS:
szerintem minden közbeszerzést a települési önkormányzat szintjére kell levinni. illetve fővárosi szintre kell felemelni.

tehát ha kell valami jánkmajtison, akkor azt a települési önkormányzat szerezze be, és ugyanígy budapesten megint csak a település, ami ez esetben a főváros. szerintem a települési önkormányzatoknak helyben kellene lebonyolítani minden közbeszerzést úgy, hogy ebbe nem szól bele sem az állam, sem a régió, sem a járás, sem a kerület.

egyszerűen azért, mert az adott településen sűrűsödnek össze az emberek, a budapestiek azért még átlátják a fővárosi nagyberuházásokat. és szeretik is átlátni. jánkmajtison az emberek megint csak a magukét. a fővárosiaknak nagyobb összegű közbeszerzés felett kell őrködniük, de többen is vannak ehhez. tehát szerintem minden közbeszerzést a település szintjén kellene lebonyolítani. a helyhatóság feladata az, hogy kapcsolatban legyen a piaci szereplőkkel, legyen szó oktatási, vagy egészségügyi bizniszről.

két dolgot vetődik fel ezzel kapcsolatban. az egyik kistelepüléseknek nincs pénzük, a másik, hogy nincs elég szakmai hátterük.

nos az uniós pályázati rendszerben gpd arányos önrész kellene, a gdp nem nemzeti össztermék, hanem a helyi össztermék ugyebár, tehát ha egy település nem éri el az unió átlagos fejlettségi szintjét, akkor fel kell zárkóztatni. oké. szerintem ehhez hosszú lejáratú, és alacsony kamatozású hitelek kellenek, az európai unió központi bankjának kellene ezeket nyújtani tőkepiaci garanciavállalás mellett. ha a beruházás mégsem térülne meg, akkor álljon helyt a bankház, amelyik garanciát vállalt. nyilván ő ezt nem fogja ingyen megtenni, ez pont jó arra, hogy üzletet csináljon, a hitelt nem ő adja, hanem az unió központi bankja, viszont a megtérülés a tőkepiaci szereplő garantálja, és ne az állam. a tőkepiac közberuházások esetén a garanciavállalásból csináljon üzletet, és ne a hitelezésből. egy banknak mibe kerül leütni az entert ahhoz, hogy az önkormányzatnak legyen pénze. semmibe. de megnézni, hogy a fűtést korszerűsíteni úgy egyébként megéri-e, hogy többet ruházzanak-e be, vagy kevesebbet, ez meg ugye mégis csak passzol a bankházhoz, és ez azért nem annyira haszontalan feladat, ugye.

az adminisztrációs segítséget meg nyújthatná a megye, ami úgy egyébként lehetne az uniós igazgatás alapja. mivel az uniós képviselői helyek száma a megyék számával korrelál. tehát nem a régiók számával, hanem a megyékével. arról nem beszélve, az átlagpolgár a megyét még úgy ahogy átlátja, tehát ha ott történik a közbeszerzésben valami törvénytelenség, akkor azt még észreveszi, a régióban viszont a politika már behülyíti az embereket. ennek megfelelően egyébként a régió szintjén bonyolódik minden ilyen biznisz, és nem a települések szintjén. aminek következtében a legtöbb közbeszerzésnek van egy nagy győztese, a fővállalkozó, az alvállalkozók meg ha tisztességesek, akkor többnyire egy fillért nem nyernek az egészen, tehát nekik is tisztességtelennek kell lenniük. és ez a rendszer így nyilván nem tartható fenn.

na most persze a közberuházásoknál a települési önkormányzatnak átmeneti szerepük lenne csak, tehát nekik a piacot kell felügyelniük, a beszerzett eszköz a régióhoz kerülne. tehát a lakosság a régióval találkozna, illetve ezek alapját adó kistérségekkel (mikro régiókkal). és ennek megfelelően lenne 176 okmányiroda például. az egyéni képviselői körzet, a városi kerület, és vidéki járás ugyanaz a területi egység lenne. az egyéni képviselőkből szervezhető lenne tartományi parlament, és az országgyűlés lehetne tisztán pártlistás.

az állami, és a regionális feladatok között kell még különbséget tenni. szerintem az állami feladat minden, amit a kincstár ingyenessé tesz. tehát amiről úgy dönt az országgyűlés, hogy az a társadalombiztosítás keretei között szabadon hozzáférhető. a régió pedig csak részkompenzációt tud biztosítani. tehát az ellátás nem piaci alapon folyik, de nem is teljesen ingyenesen.

tehát mondjuk a fekvőbetegellátást lehet ingyenessé tenni. lehen azt mondani, hogy egyes műtéti beavatkozások teljesen ingyenesek. mert ha ott csak részkompenzáció van, akkor egyes embereknek esélyük nem lesz a gyógyellátásra, és a többségi akarat ezzel szemben az, hogy legyen társadalombiztosítás, de az legyen fenntartható. tehát az állam magára vállalhatná a kórházak fenntartását.

de mondhatná azt, hogy abban a közétkezetés már nem ingyenes, hanem részkompenzáció mellett biztosítsa a régió. vagy mondjuk a rendelőintézetekben kelljen az ellátásért valamennyit fizetni, a kötelező szűrővizsgálatokat viszont biztosítsa az állam.

tehát ugye világos, hogy mi a különbség az állami, és a regionális működés között. állami ingyenes, a regionális nem ingyenes, de nem is piaci. a város a piaccal foglalkozik, a megye pedig az azt szabályozó unió alapját adja.

ez egy világos feladatmegosztás, és ehhez még hozzá kell tenni a forrásokat, amik különféle adónemek, de a teljes államháztartási reformot már nem fogom ideírni, ezt oldják meg akiknek ez a dolguk.

Kavix 2011.03.17. 16:48:06

Szomorúan látom, hogy a Fidesz koncepciója, a klasszikus szubszidiaritást hirdető ker-dem elvtől milyen távol van.

Ahogyan a túl sok kétharmados törvény, úgy ez a pártharcoknak kitett közigazgatás is a működésképtelenséget fogja hozni. A világos felelősségi viszonyok helyett, tovább bonyolítja a kompetenciákat.

Az építéshatósági átszervezéseket is jó lenne minél előbb látnunk, hátha valami biztató irány is kiviláglik. A felállított megyei pártitkárokkal kezdett átalakítás egyelőre mszp2.0 Ezek szerint a fidesz egy baloldali államfilozófiát vall, amelyik csak szavazóiban támaszkodik a jobboldalra.

Ki ez a Gál András Levente, hogy ilyen nagy hatalmat kapott?