Brüsszel segítene külföldről behajtani a kisvállalatok kintlevőségeit
Egy Európai Uniós tanulmány megállapította, hogy sok kis- és középvállalkozás nem szívesen vesz részt a határokon átnyúló kereskedelemben, mert a külföldi tartozások behajtása még a hazaiakénál is nehezebb. Ezen próbál meg változtatni Viviane Reding biztos azzal, hogy lehetővé tenné a hosszú ideje nem fizető adósok bankszámlájának zárolását az egész EU területén.
Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztosa a rossz fizetők bankszámlájának befagyasztásával szeretné támogatni azokat a kis- és középvállalatokat, melyek aktívan részt vesznek a határokon átnyújtó kereskedelemben. A Bizottság becslése szerint a határokon átnyúló kereskedelemből származó adósság körülbelül 63%-a nem behajtható, aminek az oka elsősorban a sok bürokratikus akadály, illetve a bizonytalan törvényi szabályozás. Egy bizottsági döntéselőkészítő dokumentum szerint a vállalkozások által be nem hajtott adósságok összege évi 55 milliárd euró. A határokon átívelő követelések érvényre juttatása a jogi különbségek miatt nem mindig sikeres, mivel az adósságok behajtásának eljárásai jelentősen eltérnek a különböző országokban.
„Olyan egyszerűvé szeretném tenni a határokon átnyúló tartozások behajtását, mint amilyen egyszerű a hazai tartozások behajtása. Egységes piacunk valutája a bizalom” – nyilatkozta Reding biztos írásban az EurActivnak. Pontosan ezt a célt szolgálná az a tervezett rendelet, amelyik egy közös eljárással lehetőséget teremtene az Uniós hitelezőknek a hosszú idő óta nem fizető adósok bankszámláinak zárolására.
Az intézkedés fontos eszköze lehet a határokon átnyúló kereskedelmi aktivitás növelésének az európai egységes piacon. 2010 nyarán a Bizottság egy olyan felmérést készített, amely úgy találta, hogy a a megkérdezett vállalatok 70%-a szerint a másik országból származó tartozások behajtásának nehézsége nagyban akadályozza a határokon átnyúló kereskedelmi tevékenységet. Ha volna lehetőség egy viszonylag egyszerű számlabefagyasztási utasítás elérésére, ami megszüntetné a kint ragadt kintlévőségek rémét, akkor jelentősen növekedhetne az egységes európai piac forgalma.
„Szeretném, ha ezen a téren a Tanács már 2011 első felében előterjesztené a konkrét javaslatait” nyilatkozta egy szakértői testületnek Martin Selmayr, Reding kabinetfőnöke. Reding 2011-es évre vonatkozó prioritásai között szerepel, hogy erre elkészíti a bizottsági javaslatot, amelyben várhatóan a bankszámlák részleges zárolásának lehetősége fog szerepelni. A bankszámlazárolásokkal foglalkozó Zöld Könyvre adott válaszok többségében a lefoglalt összeg maximális mértékének meghatározása volt a leginkább elfogadott opció, derült ki a Bizottság egyik munkadokumentumából.
A terv legnagyobb ellenzői a maguk a bankok, mivel attól tartanak, hogy ők fogják állni a a zárolási utasítással sújtott ügyfelek számláinak ellenőrzési és zárolási költségeit. A Bizottság, fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy az adósok maguk fizessék a zárolásból adódó extra költségeket a bankok megnyugatása végett. A maximális zárolandó összegnek „tartalmaznia kell a tartozás összegét, a jogi díjakat és mindennemű kamatot. Az egyszerűség kedvéért a tartozás összegét rögzített százalékos arányban növelni lehet, hogy fedezze a banki díjakat és a kamatot” – olvasható a Bizottság dokumentumában.
Reding jövőbeli javaslatai a kis- és középvállalatok piaci helyzetének javítására vonatkozó nagyobb bizottsági terv részét képezik. A Bizottság szerdán (február 23.) fogja közzétenni a Kisvállalkozói Törvényről szóló felülvizsgálat eredményét. Ez egy keretjellegű jogszabály, ami számos számos kisvállalkozásokat támogató kezdeményezést foglal magánban, köztük a az időben történő kifizetésekkel kapcsolatos rendelkezéseket is. (EurActiv)
