Alternatív forrásokkal
Míg a tengerentúlon már honlapokon lehet befektetni, addig hazánkban alig vannak források. Itthon nem könnyű a startupok helyzete, bár az utóbbi időben az állam jobban odafigyel rájuk.
– Mit gondol a magyar startupok helyzetéről?
– Jelenleg Magyarországon nem könnyű hagyományos forrásokból tőkéhez jutni, a bankok bizonytalanok, nem szívesen adnak kölcsönt, és a kockázati tőkealapok is visszahúzódtak. Szerencsére, már évekkel ezelőtt hazánkban is megjelent egy új finanszírozási réteg, az üzleti angyalok. Ezektől a befektetőktől bárki igényelhet induló tőkét legújabb, nagy fejlődési lehetőségekkel kecsegtető vállalkozásához. Ha a projektjében látnak fantáziát, könnyen forrásokhoz juthat. Emellett a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. is különböző programokkal finanszíroz, az ő tevékenységükkel az állami is belépett a piacra. Úgy tűnik, az utóbbi időben sikeresek ezek a programok, könnyebben lehet tőlük forrásokhoz jutni, ez jó alap lehet a jövőre. Összességében úgy gondolom, a válság ellenére a mai induló vállalkozások alternatív forrásokból egyszerűbben juthatnak tőkéhez, mint korábban, akkor is, ha a bank és a kockázati tőke nem akarja támogatni őket.
– Milyen a frissen induló innovatív vállalkozások megítélése itthon?
– Még nem túl jó, hazánkban túlságosan kockázatosnak tartják az új vállalkozásokat, és ez a megítélés, ez a hozzáállás a válság során sem változott. A startupok esetében az alapítók, a vállalkozók többnyire nem tapasztalt üzletemberek, ezt mindig figyelembe kell venni. Tegyük fel, hogy nagyon jó orvosok, de az üzletvitelhez nem biztos, hogy értenek, sokszor a szív dominál, nem az ész, így kiszámíthatatlan, hogy akár egy alapvetően jó ötletből mit képesek üzletileg kihozni. A pénzügyi kockázatról sem szabad megfeledkezni: egy ilyen vállalkozásnak rengeteg készpénzre van szüksége ahhoz, hogy a kritikus első évet túlélje. Tapasztalatom szerint elengedhetetlen egy megalapozott, reális cash-flow-terv, ugyanis legtöbbször a kiadásokat alulbecsülik, a bevételeket pedig túlbecsülik. Az első évben valószínűleg csak veszteséget termel a cég.
– Miért nehézkes a hazai vállalkozások elindítása?
– A frissen induló vállalkozások felől is van egy bizalmi kockázat a befektetők felé. Nem akarják bevonni az üzleti angyalokat, bankokat, mert félnek, hogy ellopják az ötleteiket. Gyakori, hogy nem végeznek piackutatást azelőtt, mielőtt belevágnának a dolgokba. Véleményem szerint nagyon körültekintő piackutatást kellene végezni egy projekt elindítása előtt. Általában hiányzik a versenytársak, a piacvertikum teljes ismerete.
Előfordul, hogy létezik már hasonló vállalkozás, ilyen volt például a kiskörút, nagykörút, Rákóczi út üzleteinek összefogása. A cél az volt, hogy egy közös honlap létrehozásával és üzemeltetésével konkurenciái lehessenek a nagy üzletközpontoknak. Ez a Google maps megjelenésével teljesen okafogyottá vált, de ha ezt megelőzve építettek volna egy weboldalt, akkor akár akvizíciós célpont is lehettek volna. Ebből az is egyértelműen látszik, hogy az időzítés mennyire fontos. Sajnos, az jellemzi a feltörekvő magyar vállalkozásokat, hogy sokszor nem készítenek üzleti tervet, ami nagyon ajánlatos és rettentő fontos lenne. Emellett a legnagyobb hibának azt tartom, hogy sosem készítenek b-tervet, azaz nincs megoldási javaslatuk arra az esetre, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szerették volna, és nincsenek tartalékaik, hogy esetleg más irányba mozduljanak el.
– Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a közeljövőben létrejöjjön egy, a Kickstarterhez hasonló kezdeményezés?
– Egyelőre nem tudok róla, hogy lenne ilyen privát kezdeményezés. Szerencsére, állami szinten már van hasonló, valamint létezik az üzleti angyal, és egyes helyeken az iparkamara is segít a kezdő vállalkozásoknak. Mindenesetre úgy gondolom, remek lenne egy ilyen, segítené a hazai innovációt.
– Az üzleti dolgok mellett mi az, amire még ügyelniük kell a vállalkozásoknak?
– A web2 használata rendkívül fontos. Egy közösségi szolgáltatáson, mint a Twitter vagy a Facebook, ingyen lehet elindítani a brandinget, ami olyan indítólöket lehet egy vállalkozásnál, amire évekkel ezelőtt még nem is számíthattak. Az ilyen oldalak nem csupán az esetleges ügyfelek, vásárlók elérésében nyújtanak segítséget, de a potenciális befektetők is rátalálhatnak a vállalkozásra.
Hidvégi Péter, az ISI Emerging Markets magyar és dél-kelet-európai regionális vezetője
Szakmai pálya
1990–1994 Magyar Hitel Bank: deviza-üzletkötő
1994–2000 Dow Jones Telerate: ügyfélkapcsolati vezető, majd irodavezető és pénzügyi igazgató
2000– ISI Emerging Markets: Magyarországért felelős vezető, majd Magyarországért és Csehországért felelős vezető, jelenleg regionális vezető (itb)