1. Innováció továbbra sincs, de legalább már tudjuk, hogy miért.
Amúgy elmagyarázhatná valaki (bennfentes), hogy mit jelent pontosan a cikkben az "infrastrukturális és pénzügyi háttér" (Kocsi Margit rákérdezhetett volna, ha már - bocs).
Ugye nem a nagyobb mennyiségű nemzetiszín pántlikás, baráti talicska közbeszerzés nélküli rendszerbeállítását?
2. Magyarisztán 21. helye a 27-ből hosszú évek fáradtságos munkájának köszönhető - kíváncsi vagyok mikorra sikerül 10 hellyel előrébb jutni (az se valami nagyon, de már legalább a középmezőny...)
3. Tetszik a "hátulról a harmadik hely" kifejezés is a szakmai cikkben - utoljára ilyet általános iskola alsó tagozatban hallottam...
4. Kezdek aggódni: az Innovatív Unió meg az Innovációs Unió az ugyanannak az angolnak a kétféle fordítása?
Innovációs riadó az EU-ban
Svédország az első, Magyarország a 21. a 2010-es listán – meg kell erősíteni a pénzügyi hátteret.
Meglepetés a hazai vállalkozói innovációs képességek alacsony pontszáma, de jó hírnek számít gazdasági hatásainak kedvező megítélése Magyarország esetében – kommentálta lapunknak Cséfalvay Zoltán , a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára az Innovatív Unió 2010-es eredménytábláját (2010 Innovation Union Scoreboard, IUS). Szerinte a ránk vonatkozó minősítésekből az is egyértelmű, hogy a jobb teljesítmény érdekében megerősítésre szorul az innováció infrastrukturális és pénzügyi háttere Magyarországon. Európa egészét tekintve az eredményjelző adatai is alátámasztják annak a döntésnek a helyességét, hogy a holnapi EU-csúcs egyik fő témája az innováció lesz – hangsúlyozta. Ez annak a jele, hogy az EU felismerte: sürgősen javítania kell pozícióján a globális versenyben, és kitörési pontnak tartja az innovációt a válságból.
A 24 kutatási és innovációs mutatóra épülő, összesített uniós értékelésben teljesítménye alapján Svédország került az első helyre, Magyarország a 21. az uniós tagállamok sorában. Az értékelésből azonban az is kiderül, hogy az Európai Uniónak 2010-ben sem sikerült felszámolnia a közte és fő versenytársai – az USA és Japán – között meglévő szakadékot az innovációs teljesítményben.
Az eredménytáblán négy csoportba sorolják az EU tagállamait. Svédország áll a ranglista élén. Rajta kívül Dánia, Finnország és Németország tagja a vezető innovátorok csoportjának, ahol az egyes tagállamok teljesítménye legalább 20 százalékkal meghaladja az EU27 átlagát. Ezután jön a követő innovátorok köre: Nagy-Britannia, Belgium, Ausztria, Írország, Luxemburg, Franciaország, Ciprus, Szlovénia és Észtország alkotja ezt a csoportot. Itt a tagállami teljesítmény kevesebb mint 20, de több mint 10 százalékkal van az EU27 átlaga fölött. Az eredménytábla készítői a harmadik csoportba sorolták a mérsékelt innovátorokat. Magyarország mellett ezek közé tartozik még Csehország, Görögország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Spanyolország. Ezekben a tagállamokban az innovációs teljesítmény kevesebb mint 10 százalékkal van az EU27 átlaga fölött, illetve nem több mint 50 százalékkal alatta mozog. Az utolsó csoportot a lemaradó innovátorok – Bulgária, Lettország, Litvánia és Románia – alkotják, esetükben a teljesítmény nem éri el az EU27 átlagának 50 százalékát.
Nem a helyezésünk, az évek óta tartó sodródás látszik a ránk vonatkozó mutatószámokon, aminek négy-öt év múlva az lehet a következménye, hogy a velünk egy csoportban lévők és a mögöttünk állók a gyorsabb növekedésükkel lekörözik Magyarországot – figyelmeztetett Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Gyenge a teljesítményünk a humánerőforrás bővítése terén, és változatlanul baj van a kis- és középvállalkozói szektor innovációs felkészültségével – ezen a téren hátulról a harmadik helyen vagyunk a 27 EU-tagállam sorában. Az egyetlen pozitívum, hogy az innováció gazdasági hatásait tekintve a nyolcadik helyre kerültünk, ám ez elsősorban a Magyarországon megtelepedett nagy cégek tudásgazdaságot fejlesztő tevékenységének, high-tech exporttermékeinek köszönhető.
A cégeknél a legfontosabb innovációs tevékenységeknél, a szabadalmaknál és a kutatás-fejlesztési kiadásoknál van a legnagyobb lemaradás, ez magyarázza a jelentés elmarasztaló megállapításait a magánszektorra – reagált lapunk megkeresésére Ürge László, a ThalesNano Nanotechnológiai Zrt. vezérigazgatója. Megemlítette: cége rövidebb idő alatt kapta meg a szabadalmat az USA-ban, mint Magyarországon. A cégeknek az EU-ra kiterjedő szabadalmaztatás körülbelül 15-ször többe kerül, mint az USA-ban, holott a piac mérete ugyanakkora. Azt is látni kell, hogy az unió számos központi intézkedése olyan bürokratikus és lassú, hogy az EU lemaradása ezekben kódolva van. Az innovációra fordítható pénzügyi források is jóval nagyobbak (mintegy 15 milliárd euróval) az USA-ban, mint az EU-ban. Ennek kompenzációjára mielőbb egy komoly közösségi pénzügyi-stratégiai alapot kellene létrehozni. (VG)