Kínai Facebook?
Két kínai közösségi portál is harcba szállt a felhasználókért, akinek a külföldi oldalak 2009-es kitiltása után nincsen sok választása.
A legnépszerűbb, legtöbb felhasználóval rendelkező közösségi oldalt egyetemisták rakták össze 6 éve egy kollégiumi szobában, azért, hogy megkönnyítsék iskolájuk közösségi életét. A történet unalomig ismert, a helyszín azonban nem Cambridge, hanem Peking. 2005-ben, amikor Mark Zuckerber éppen középiskolások számára is elérhetővé tette közösségi lapját elindult a kínai Xiaonei Network, amit szabad fordításban talán egyetemi hálózatként lehetne megnevezni.
A Renrennek jelenleg 160 millió aktív felhasználója van, ezzel egyértelműen Kína legnagyobb közösségi oldala, amelynek szolgáltatásai szinte megegyeznek a Facebookéval, természetesen speciálisan a helyi igényekhez igazítva. A facebook sikerét látva nem csoda, ha a kínai piacban és annak legnagyobb portáljában többen is felfedezték az üzleti lehetőséget, jelenlegi legnagyobb befektetje a japán Softbank.
Ekkora piacon természetesen létezik és boldogul a konkurencia is, a Kaixin001 képében. Az egyelőre “csak” 93 millió tagot számláló közösségi portál leginkább a fiatal városi értelmiségiekre koncentrál, egyelőre legerősebb és legjobban keresett szolgáltatása az online játék. A két nagy közösségi oldal nem ápol éppen jó viszonyt egymással, miután a renren.com-ot üzemeltető Qianxiang Group tavaly bejegyeztette a kaixin.com domaint, amelyen a konkurens oldalának klónját üzemeltette. Az akció miatt a Kaixin001 2009 májusában beperelte a konkurens honlap üzemeltetőjét.
A kynai kormány adatai szerint jelenleg 457 millióan interneteznek az országban, ez a tömeg üzleti szempontból rendkívül nagy potenciált rejt magában. A Susquehanna International piacelemzés szerint a tavalyi évben a kínai online reklámpiac 3,9 milliárd dolláros forgalmat bonyolított és ez a forgalom becsléseik szerint éves szinten 30 százalékkal nőhet, 2014-ben elérve a csaknem 13 milliárd dolláros összforgalmat. Ennek megfelelően mind a renren mind a kaixin tud még hová növekedni, kérdés csupán az, hogy ha a kínai kormány esetleg enged a cenzúrából mennyire lesznek ezek a lapok életképesek a külföldi konkurenciával szemben. (Bloomberg, az elütéseket pedig az itbusiness helyezte el benne)
