100 milliárd? Persze, persze... de miért nem 87 milliárd? Vagy 257 milliárd?
Messziről jött ember azt mond, amit akar :-) ez egy kicsit a hasznosságelméletre hajaz: egy torta jó, két torta még jobb, de már nem annyival, mint amennyivel... csökkent a hasznosság, azt ugyan nem tudjuk mennyivel, de csökken...
Ebben a McKinsey modellben még számszerűsítenek is, pedig nincs az a magasságos, aki képes lenne erre :-)
Amit mondhatok erre: ha te nem bánod - én nem bánom... :-))
Rosszul beállítottak a webes üzleti modellek
A McKinsey friss tanulmánya szerint a felhasználók jóval többet nyernek a webhasználat által, mint amennyit az igénybevett szolgáltatásokért fizetnek. A különbség Észak-Amerikát és Európát tekintve mintegy 100 milliárd dollár éves szinten, s ez még nőni fog. Egyelőre a fogyasztók állnak anyagi értelemben nyerésre a neten - áll a McKinsey kutatásában, amely azt vizsgálta, mennyi értéket eredeztethetnek egy évben a felhasználók a webhasználatból, s ezzel szemben mennyit fizetnek az internet különböző szolgáltatásaiért.
A kutatók alapállítása, hogy az beárazható, ha felmegyünk egy közösségi oldalra, megnézünk egy videót vagy bármi mást teszünk a világhálón. Ezért viszont ténylegesen nem nagyon fizetünk, mivel a tartalmak zömét ingyen fogyasztjuk, cserébe a reklámok "elszenvedéséért". Az európai és észak-amerikai felhasználók megkérdezésével készült tanulmány szerint éves szinten a felhasználók 150 milliárd dollárnyi értékhez jutnak hozzá a netezés által. A gond üzleti szempontból az, hogy mindezért messze kevesebbet fizetnek ki.
Ténylegesen a fogyasztók 30 milliárd dollárt perkálnak különböző szolgáltatásokért, mint amilyen a zeneletöltés vagy a játék. Emellett 20 milliárdot fizetnének azért, hogy elkerüljék az adatvédelmi kockázatokat és a sok zavaró reklámot. Ez még mindig csak 50 milliárd, azaz 100 milliárd dolláros pozitív egyenleg keletkezik a fogyasztóknál. A McKinsey úgy látja, hogy 2015-re még inkább elbillenhet az egyensúly, s a fogyasztói előny 190 milliárd dollárra nőhet az új kütyük és szolgáltatások megjelenése, fejlődése, globális eltrejedése nyomán.
A kutatók szerint egyelőre azért hagynak ennyi pénzt parlagon a netes cégek, mert miután jelentősebb induló költséggel felépítik a szolgáltatást, többnyire az üzemeltetés már nem drága, s megelégszenek az alapvető költségek reklámmal való fedezésével. Az offline világban ez egészen más, ott keményen perkálunk a fizetős tévéért, a könyvekért vagy épp a mozifilmekért.
Az egyenlőtlenség legjelentősebb részét, összesen 52 százalékot négy netes szolgáltatástípus okozza: az e-mailezés, a keresőhasználat, a közösségi hálózatok és az azonnali üzenetküldő szolgáltatások. Azaz a legnépszerűbb online tevékenységek, amelyek ezek szerint nemcsak szórakoztatóak, hanem valamilyen módon nyereségesek is a felhasználóknak. (MédiaPiac)
A teljes elemzés ingyenes regisztrációt követően elolvasható a McKinsey oldalán!
