Én azt hiszem, hogy amelyik bank ki akar vonulni a magyar bankpiacról, annak Demján úrék még a csomagokat is segítenek kivinni a repülőtérre :-).
(Nagy tisztelettel: ez se pro, se kontra - hogy ez jó vagy rossz, azt döntse el mindenki maga - ezek csak tények és vélemények...)
A cikk végén a sajtómunkás még kitér a Takarékbankkal való viszonyra is. Ők azt mondják, hogy nincs ütközés, én meg azt mondom, persze, persze, de azért láttunk mi már éjjeliőrt nappal meghalni, meg hogy erősebb kutya többször ... öööö..., izé, izé... vacsorál :-) A Gránit Bank stratégiája Stabil, de nem erőltetett növekedést terveznek a hazai bankszektor új tagjánál. Ebben a tisztán magyar tulajdonú Gránit Bank Zrt.-t egy jól fókuszált ügyfélkör és a takarékszövetkezetekkel való együttműködés segítheti. Minőség, szilárd alapok, stabilitás – ezt sugallja a Gránit név felvételével a hazai bankszektor legfiatalabb szereplője. No meg persze azt, hogy nagyon szoros szálakkal kötődik a TriGranit Csoporthoz. Pontosabban annak tulajdonosához, Demján Sándorhoz, aki – Európa egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cégcsoportjának felépítése után – 2010 tavaszán a pénzügyi szektorban is megvetette a lábát. Az ország leggazdagabb nagyvállalkozója május közepén szerzett 100 százalékos tulajdont a Milton Bankban, amely korábban WestLB néven működött. Néhány hónappal később, augusztusban az operatív vezetésért alelnök-vezérigazgatói pozícióban felelős Hegedűs Éva saját cége is beszállt a bankba, így az E.P.M. Tanácsadó Kft. 6 százalékos társtulajdonossá vált. Demján Sándor egyébként nem tagja a bank igazgatóságának, annak élén Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank egykori vezetője, jelenleg a TriGranit Holding elnöke áll. A főtulajdonosnak ugyanakkor a stratégia megalkotásában kulcsszerepe van. Mint Hegedűs Éva fogalmaz, „tapasztalata, tudása segít a helyes irányok megtalálásában, és kőkeményen elvárja a menedzsmenttől az eredményes működést”. Innovatívan A stratégia kulcseleme a konkurensek által még kevéssé lefedett réspiacok fókuszált és persze költséghatékony kiszolgálása. „Innovatív termékekkel, magas szolgáltatási színvonallal” – sorolja a vezérigazgató. Mint hozzáteszi, ezt a megközelítést a WestLB-től megörökölt nagyvállalati hitelezésben éppúgy követik majd, mint a még ebben az évben elinduló lakossági, valamint kis- és középvállalkozói (kkv) banki szolgáltatások terén. Ahhoz, hogy az üzleti tevékenység kibővüljön a kkv-k forráshoz juttatásával, valamint a lakossági ügyfélkör kiszolgálásával, egy teljes informatikai rendszercserére is szükség van; ezt éppen a napokban hajtják végre. Ütközés nélkül A takarékszövetkezetek többségi tulajdonában álló „ernyőbank” elvileg hasonló pályán focizik, mint amire az új szereplő is lép, de funkciójuk mégsem lesz ugyanaz. „Nem ellenfélnek, hanem együttműködő partnernek tekintjük a Gránit Bankot” – fogalmazta meg lapunk kérdésére Csicsáky Péter, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója. E pénzintézet durván húsz éve dolgozik együtt a szövetkezetekkel. Egyebek mellett elszámolás-forgalmi és kártyaszolgáltatásokat nyújt, likviditásmanagementet és készpénzkiszolgálást végez, részt vesz a szabályozásban és a termékfejlesztésben, valamint segít a számítástechnikai specifikációkban, a fejlesztésekben és az üzemeltetésben. Vagyis jellemzően olyan feladatokat lát el, amelyeket a Gránit Bank nem tervez. Az eltérő stratégia miatt tehát a két szereplő nem veszélyezteti egymás köreit. Sőt, miután Csicsáky Péter és Hegedűs Éva kifejezetten jó viszonyban vannak, a két bank vezetője rendszeresen egyeztet is egymással. A vállalati üzletágban az energetikai cégekre és az infrastruktúrafejlesztés területéről érkezőkre számítanak elsősorban, és persze minden olyan vállalatra – legyen az nagyobb szereplő vagy kkv –, amely kiszámítható üzleti tevékenységet végez, és a hitelezési kockázatát a bankban megfelelőnek tartják. (FN/Bankweb)
