Termékfejlesztés a közösségi médiából?
Amikor egy vállalat szakembere terméket vagy szolgáltatást tervez, nem csak a saját kútfőből teszi: manapság egyre inkább fontos és egyre hatékonyabban kiaknázható a különböző közösségek véleménye.
Mennyire alapozzuk vásárlói döntéseinket az interneten szerzett információkra?
Az Enterprise Group szerint a közösségi kommunikáció okos felhasználása hatékonyabbá teszi a termékfejlesztés folyamatát. A termékfejlesztés klasszikus módszerei nem sokat változtak az elmúlt évszázadok alatt: egy új termék megtervezése során a szakemberek a rendelkezésükre álló közvetlen információkat tudták felhasználni. Az éppen aktuális tömegkommunikációs forrásokból szűrhették le, szükség van-e egy adott újdonságra, és a fejlesztés során is csak szűkebb környezetük visszajelzéseire hagyatkozhattak.
Az internet és a mára általánosan elfogadottá vált közösségek azonban olyan kimeríthetetlen információforrások, amelyek a tervezés és gyártás során konkrét versenyelőnyt jelentenek. Fontos visszajelzések érkezhetnek a Facebook, Twitter, Slideshare felhasználóktól, vagy a LinkedIn professzinális közönségétől, valamint a nagyvállalatokon belül használt közösségi eszközökből, fórumokból, intranetes megoldásokból is.
A közösségi megoldások hatékonysága sokszorosa a korábbi tömegkommunikációs eszközökének. Míg a rádiónak 38 év kellett ahhoz, hogy elérjen ötvenmillió embert, a televíziónak már 13 évre volt szüksége, ám a Facebook mindössze két év alatt lépte át ugyanezt a számot. Míg a korábbi eszközök egyirányú működésük miatt a termékkel kapcsolatos információk visszajelzésére szinte egyáltalán nem voltak alkalmasak, a modern közösségi technológiák erre is tökéletes megoldást nyújtanak. A Forrester, egyik jelentésében már 2010-ben közeljövő egyik legnagyobb üzleti lehetőségeként definiálta a PLM és a közösségi megoldások összehangolását.
Az Enterprise Group PLM szakértői szerint három egyértelmű pontban határozható meg, milyen előnyökkel jár a termékfejlesztés és a közösségi megoldások összekapcsolása:
Hatékonyabbá teszi a belső kommunikációt.
A vállalaton belüli egységeket és azok szereplőit kapcsolja össze wikik, blogok és egyéb fórumok használatával a tapasztalatok megosztására, ötletek közzétételére, kérdések feltevésére. Ezáltal a fejlesztés során jelentős idő spórolható meg például úgy, ha más részlegek által már „feltalált” módszereit átvesszük ahelyett, hogy elszigetelve újra ki kellene dolgoznunk a módszertant. Ezeken felül fokozza a munkatársak motivációját, ha egyes csapatok látják, hol állnak a folyamaton belül más részlegek.
Külső csoportok, felhasználók, információforrások bevonása.
Több olyan közösség létezik, amelyet közvetlenül nem tudnánk elérni, a nyilvános közösségi oldalak, valamint a vállalatok számára kifejlesztett közösségi adatelemző megoldások segítségével azonban célzott közönségeket is közvetetten bevonhatunk a termék életciklusának szinte összes szakaszába. Ötleteket nyerhetünk a mások által várt, de a piacon még nem létező termékekről, valamint a tőlünk független tervezők által előnyben részesített trendekről már a fejlesztési stádiumban. Így olyan termékekkel jelenünk meg a piacon, amelyekre valóban igény van, és ezeket olyan formában dobjuk piacra, amely a vásárlóknak és felhasználóknak a lehető legvonzóbb.
Inspirációt és további fejlesztési irányokat kaphatunk a már elkészült termékünkkel kapcsolatos visszajelzésekből.
A vásárlók, tesztelők, piaci szereplők visszajelzései alapján a termék következő verzióján olyan változtatásokat hajthatunk végre, amelyek még nagyobb versenyelőnyt eredményezhetnek, a belső közösségi kommunikáció visszajelzései pedig a gyártási folyamatot tehetik hatékonyabbá, gyorsabbá vagy épp költségkímélőbbé. (Híradó Online)
