Innovációs járulék és K+F: ezek a legfontosabb változások
Módosult a kötelezettek köre az innovációs járuléknál és több ponton is változott a K+F minősítési eljárás. Ezenfelül szigorodtak a határidők pályázat benyújtásánál, illetve külföldi cégek magyarországi fióktelepeire is új szabály vonatkozik. A Deloitte hírlevele összeszedte a legfontosabb változásokat.
Innovációs járulék
2012-től az innovációs járulék szabályozásában több lényeges változás történt, többek között a kötelezettek köre is módosult - hangsúlyozta Veszprémi István a Deloitte adópartnere. A törvény értelmében a kis- és mikrovállalkozások nem alanyai a járuléknak. 2011-ig e státusz megítélése szempontjából nem kellett figyelembe venni a kapcsolt vállalkozásokat, csupán a saját értékadataik alapján kellett a cégeket besorolni. 2012-től azonban a vállalkozások besorolásánál figyelemmel kell lenni azok partner- és kapcsolt vállalkozásaira, ideértve a külföldi csoportvállalatokat is. Ebből kifolyólag a létszám és a pénzügyi mutatók alapján történő besoroláshoz a vállalatcsoport összegzett adatait (ha van konszolidált beszámoló, akkor annak az adatait) kell a kis- és középvállalkozásokról szóló törvényben leírt módon felhasználni. Fontos megjegyezni, hogy eltérő módon történik az előleg kiszámítása az üzleti évben első ízben kötelezetté váló és a járulékfizetésre folyamatosan kötelezett vállalkozások esetében. Előfordulhat, hogy a társaságokat korábban nem terhelte innovációs járulékfizetési kötelezettség, azonban a jogszabályváltozás hatására számolniuk kell ennek terhével, ezért érdemes az esetleges kötelezetti pozíció felülvizsgálatára időt fordítani.
Teljes olvasnivaló az Innováció Portálon: Innovációs járulék és K+F: ezek a legfontosabb változások >>>