A legmélyebb tisztelettel felhívom a magyar Innovációs Nagycirkusz csepűrágóinak és publikumának figyelmét, hogy a korábbiak szerint az innovációs kiadások emelkedésének forrása a vállalati kiadások növekedése.
Ami többé-kevésbé helyes egy magát piacgazdaságnak tituláló akármiben, ami a vállalkozók merészségére, kockázatvállalására, a piaci versenyre (bruhaha - Magyarország meg a piaci verseny, bruhaha ismét - annak, aki nem barát, annak a piac... ) épít - csak nehogy illúziókba ringassa magát bárki... :-)
Jön a Nemzeti Innovációs Stratégia
A tervek szerint 2012 végéig elfogadják a 2013-2020. évekre szóló Nemzeti Innovációs Stratégiát, amely fontos szerepet játszik a Horizon 2020 elnevezésű európai uniós kutatás-fejlesztési programra való felkészülésben, illetve a strukturális alapok következő operatív programjainak tervezésében - áll a Széll Kálmán Terv 2.0 programban, amelyet hétfőn tett közzé honlapján a kormány.
Az innovációs stratégia kidolgozása során 2012-ben áttekintik a nemzetközi szakpolitikai trendeket, a jó gyakorlatokat, értékelik a hazai folyamatokat. A Nemzeti Innovációs Stratégia tervezésének részeként rövid távú intézkedési terv is készül. A II. Széll Kálmán Terv megerősíti, hogy Magyarország az Európa 2020 Stratégia kutatás-fejlesztési célkitűzéséhez kapcsolódva vállalja a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékára történő növelését 2020-ig.
Magyarországon 2010-ben a kutatás-fejlesztési ráfordítások teljes szintje a GDP 1,16 százalékát érte el, ami megegyezik az előző évivel, ez - a dokumentum szerint - a fiskális konszolidációval egy időben, a kedvezőtlen konjunkturális környezetben kedvezőnek értékelhető. A vállalati ráfordítások részaránya 2010-ben 60 százalékot tett ki, ami 2,6 százalékpontos növekedés az előző évhez képest.
A dokumentumban szerepel, hogy a kormány folytatja az egységes kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási rendszer 2011-ben megkezdett kialakítását. A középtávú kutatás-fejlesztési pályázati stratégia tervezésének részekén kidolgozzák a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) felhasználási tervét.
A Széll Kálmán Terv 2.0 részét képező konvergenciaprogramban szerepel, hogy a KTIA-ról szóló törvény módosításával 2013-tól véglegesen törölni szükséges a költségvetési támogatási kötelezettségre vonatkozó szabályozást. Az elmúlt évek járulékbefizetéseinek összegét figyelembe véve a költségvetési támogatás mértékét meghatározó szabály megváltoztatásával 2013-ban 25,2 milliárd forint, míg 2014-ben várhatóan 48 milliárd forint költségvetési támogatás kötelezettsége szűnik meg. (MTI/Tőzsdefórum)