Mellékzönge:
Nem akarok nagyon fanyarkodni, de amikor még úgy tűnt, hogy egyszerűen válság van (remény volt arra, hogy valaha is visszatérhetünk a békebeli növekedési és miegymás állapotokhoz), Gyulának (sem) nem jött be a jövőbelátás, és attól félek, hogy ez arrafelé másnak sem az erőssége - különös tekintettel a stratégiai horizontra szegezett merész tekintetekre, meg a csokis szájszélekre.
Napi sokkoló (Válságról válságra 65.) - Akarsz fogadni Gyulával? >>>
Az innováció a jövő
Cséfalvay Zoltán szerint kizárt a kohéziós támogatások uniós megvonása
A gazdaságban az a vállalat lehet sikeres, ahol kiemelt szerep jut a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak. Ezt a tevékenységet az idén hazai és uniós források is elősegítik.
Az Európai Unió (EU) igazi gazdasági haszna a belső piacban levő lehetőségek kiaknázásában rejlik, és csak az a vállalat lehet sikeres, ahol kiemelt szerep jut a fejlesztésnek és az innovációnak – közölte kedden Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Joint Venture Szövetség rendezvényén.
Hozzátette: a tagországok számára ebben a költségvetési ciklusban 53, 2014 és 2020 között pedig 87 milliárd euró pályázati pénz lesz elérhető.
A konferencián Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke arról szólt, hogy legnagyobb elmaradás a fejlesztésekben a kis- és középvállalkozói szektorban tapasztalható.
„A nagyvállalatok is csökkentik azonban fejlesztési bázisukat, s egyre kevesebb a kutató” – hívta fel a figyelmet.
Chikán Attila, a Versenyképesség-kutató Központ igazgatója szerint a k+f eredmények nehezen hasznosulnak a gazdaságban. „Európában a legversenyképesebb országok ugyanazok, amelyek innovációban is élen járnak” – tette hozzá.
Az idén mintegy 75 milliárd forint áll rendelkezésre kutatás-fejlesztési (k+f) és innovációs pályázatok támogatására. Ebből 38,6 milliárd forintra az Európai Unió strukturális alapjából, 36 milliárd forintra pedig hazai forrásból, a Kutatási, Tudományos és Innovációs Alap révén tarthatnak igényt a hazai vállalkozások – mondta az államtitkár. Nemzetközi k+f-re 5,5 milliárd forint vehető igénybe, mindez azt a célt szolgálja, hogy a hazai vállalatok fel tudjanak készülni az EU Horizon 2020 kutatási programjában való részvételre.
Szintén kutatás-fejlesztésre használhatnak fel a vállalkozások 28,3 milliárd forint támogatási pénzt, technológiai fejlesztésekre 23,3 milliárd forint, cégek, kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények együttműködésére pedig 17,5 milliárd forint jut az idén.
Cséfalvay Zoltán elmondta: kizártnak tartja, hogy az EU felfüggessze a kohéziós támogatások egy részét. Magyarország ugyanis megteszi azokat a kiigazító intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ne költekezzen túl az állam. (Magyar Hírlap/Echo)