Kanadában debütál a testbe ültetett gyógyszeradagoló
Áttörésnek számító újdonságok bejelentése várható minden évben a legnagyobb interdiszciplináris tudományos szervezet, az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság (American Association for Advancement of Science) éves konferenciáján, amelyre rendszerint fontos egyetemek és kutatóintézetek időzítik eredményeikről szóló bejelentéseiket a világ minden részéről. Idén többek között a testbe ültetett gyógyszeradagoló chip, illetve a haldokló nyelvek hangszótára kelt várhatóan nagy feltűnést.
1981 óta először rendezik a megarendezvényt az Egyesült Államokon kívül, igaz, a határtól nem messze, a kanadai Vancouverben, ahol a kilenc órás időeltolódás miatt még nem tudok végleges részvételi adatokról beszámolni. A február 16-i nyitónapon bejelentett (eredetileg a Science Translational Medicine c. lapban publikált) egyik érdekesség az első sikeres klinikai kísérlet a testbe ültetett távirányítású gyógyszeradagoló chippel. A neves bostoni műszaki egyetem, az MIT szakemberei egy MicroCHIPS Inc. nevű céggel közösen fejlesztették ki azt az eszközt, melyet elsőként a csontritkulás kezelésére vetettek be.
Az 1990-es évek közepe óta fejlesztett chipre tűszúrásnyi helyekre húsz dózisra elegendő nagymolekulájú polipeptid hatóanyagot helyeztek, melyet leheletnyi vékony titán és platinafilmmel zártak le. Amikor programozottan a chip gyenge elektromos impulzust ad ki, az épp „megérintett” gyógyszertartók zárórétege megolvad és egységnyi hatóanyag jut a szervezetbe. Ez megfelel annak a – csont erősségét, sűrűségét és belső szerkezetét javító - napi hatóanyagdózisnak, amit korábban a betegek injekciókkal juttattak a szervezetükbe.
A Harvard Egyetem kutatói által irányított klinikai tesztek tavaly januárban kezdődtek egy dániai kórházban, ahol egy félórás helyi érzéstelenítéssel végzett beavatkozással helyezték el a chipeket négy hónapra hét 65-70 éves hölgybeteg szervezetében. A minden mellékhatás nélkül végrehajtott kísérlet a szakértők szerint új fejezetet nyithat az orvoslás történetében. A kutatók most azon dolgoznak, hogy az előreprogramozható, vagy kívülről rádiójelekkel is vezérelhető chipre évekig működő, több száz – más betegségek ellen is bevethető - hatóanyagdózist tudjanak elhelyezni, ezzel párhuzamosan növelni szeretnék a távirányíthatóság jelenleg még csak néhány hüvelykes távolságát. (MTI/NOL, rövidítve)
