A kreatív magyar agyak tavaly is takaréklángon éltek, amit az bizonyít, hogy a 646, évtizedes minimumot hozó 2010-es szabadalmi bejelentés után 2011-ben is mindössze 660 bejelentés született.
Ez alig kétszázalékos bővülés, de roppant messze van a 2009-es 756 szabadalmi bejelentéstől. Formatervezési mintából 2011-ben összesen 754-re igényeltek oltalmat. A védjegybejelentések száma 3772 volt, ami csaknem 8,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi mutatóhoz képest. A használati mintához kapcsolódó bejelentések száma egy év alatt 251-ről 240-re csökkent.
A kutatóhelyek és innovációs műhelyek számának alakulása egyébként nem feltétlenül indokolná a szabadalmi bejelentések megfogyatkozását: kevesebb van, de nem annyival. Ami a nagyvállalatok összeomlása, az ipari kutatóintézetek megszűnése miatt eltűnt, azt a multik hozzánk telepített fejlesztőközpontjai részben pótolták, az egyetemi és akadémiai szférában pedig nem volt jelentős mértékű leépítés.
Az alacsony szabadalmi aktivitás inkább a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység alacsony intenzitásával, a gyenge iparjogvédelmi tudatossággal, valamint a hazai kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalatok külföldiek uralta tulajdonosi szerkezetével függ össze. Utóbbiak a nemzeti utat kikerülve, külföldi iparjogvédelmi bejelentéseket tesznek. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához befutó bejelentések egyébként akár külföldről is érkezhetnek, mint ahogy a Magyarországon született találmányokat sem feltétlenül nálunk jegyeztetik be. (NOL, a cikk eleje)