Állami forrásokra támaszkodna a k+f
Az innovatív vállalkozások 46 százalék növelné kutatás-fejlesztési célú ráfordításait jövőre nemzetközi átlagban, a magyar cégeknél ez az arány mindössze 33 százalék - hangzott el Napi Innovációs konferenciáján. A külső finanszírozás a tapasztalatok szerint átlagosan 66 százalékban állami, 34 százalékban magántőkéből valósul meg.
A k+f adókedvezmények hatása Magyarországon alaposan elmarad a nemzetközi átlagtól, annak csak mintegy felét éri el - ismertette a 7. Innovációs Barométer eredményeit Róna Péter, az Alma Consulting Group k+f projektvezetője a Napi Gazdaság "Az ötlettől az üzleti sikerig" című innovációs konferenciáján. Különbség mutatkozik abból a szempontból is, hogy míg nemzetközi átlagban az adókedvezmény 56 százalékát fordítják k+f finanszírozásra, addig Magyarországon csak 40 százalék ez az arány. Itt is, ott is az egyik legfontosabb cél viszont a meglévő munkahelyek finanszírozása - derült ki a 9 európai ország 2041 vállalatának megkérdezésével készült felmérésből.
Az innovatív vállalkozások prioritásainak listáján első helyen szerepel a megfelelő pénzügyi eszköz biztosítása, megelőzve az innováció védelmét is. A külső finanszírozás a tapasztalatok szerint átlagosan 66 százalékban állami, 34 százalékban magántőkéből valósul meg.
A cégek leggyakrabban a k+f adókedvezménnyel éltek a finanszírozási formák között, azonban Magyarország - a régióval együtt alapos elmaradásban van még e téren (is). A k+f adókedvezmények a megkérdezett cégek fele szerint a legfontosabb támogatási konstrukciók, sokuk szerint pedig nélkülözhetetlen eszközei a k+f finanszírozásában.
A vizsgált, innováció-intenzív tevékenységet folytató vállalatok 87 százaléka szinten tartotta, vagy növelte kutatás-fejlesztési ráfordításait, 46 százalékuk pedig a fokozná ezirányú tevékenységét a következő évben is - a magyar cégeknél ez utóbbi arány mindössze 33 százalék. A 2011-es kutatás szerint az adókedvezménnyel élő cégek 46 százaléka növelte a piacon elérhető újítások számát Magyarországon, míg a többi ország átlaga 62 százalékot ért el.
Amint arról korábban lapunk is beszámolt (Napi Gazdaság, 2011. november 04.), több ponton is változik jövőre a k+f kedvezmény szabályozása itthon. A fogalomalkalmazás egységes lesz, egy-egy tevékenység megítélése egyértelmű lesz, viszont kedvezmények is megszűnnek majd. Így, a k+f tevékenység közvetlen költsége 2012-től nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá a k+f tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség tíz százaléka nem vehető majd figyelembe társasági adókedvezményként.
Az innovációs járulék leírhatóságának megszűnésével a felszabaduló források egyéb innovációs területre kerülhetnek, az innovációs tevékenység állami ösztönzéséről pedig vannak elképzelések, ezek részleteiről vagy a bevezetés időpontjáról azonban egyelőre nem áll rendelkezésre nyilvános információ - mondta a Napi Gazdaság konferenciáján Sebők Katalin, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) stratégiai főosztályvezetője. (Napi)
