Mondjuk az érdekelne, hogy a korábbi szabályozás mennyire volt zöld, meg hogy ki, mennyi pénzt talicskázott ki belőle... (soha nem fogom megtudni)
Itt a pokol előszobája Ká-Európában azért ne legyünk naivak az új szabályozással kapcsolatban sem, itt semmi nem történik csak úgy, depláne nem a köz érdekében, hacsak nincs valakinek konkrét, kézzelfogható személyes haszna belőle.
Fogyasztási közteher lett a zöldadóból
Az új termékdíj-szabályozás nemcsak környezetvédelmi, hanem költségvetési bevételi szempontokat is szolgálni fog.
A hat évvel ezelőtt a termékdíj-szabályozáshoz csapott kereskedelmi csomagolások után járó környezetvédelmi adó (magyarországi palacktörvény) bevezetése óta bajlódnak a kormányok és a piaci szereplők a zöldadóval. Az egyre növekvő kereskedelmi csomagolóanyag visszagyűjtésében a mindenkori kormányzat rendre "üzletet" látott és a közterhet folyamatosan emelte, annak ellenére, hogy az unió kérte a magyar palacktörvény megsemmisítését (kicsit átdolgozva, újra és újra visszaköszön a piacon).
Az új termékdíj-szabályozás szakít a korábbi zöldtörvény szellemiségével − állami kézbe adja a visszagyűjtést, nem ad teljes mentességet a közteher alól −, ugyanakkor nem szünteti meg az adónem fogyasztási jellegét, vagyis nem pusztán környezetvédelmi jellegű, hanem elsősorban költségvetési bevétel szemléletű. A jellege miatt az adónem így vagy úgy megjelenik majd az élelmiszer- és nem élelmiszer termékek árában (a piaci szereplők költségszerkezetén keresztül), vagyis az adónemet végső soron a fogyasztó fizeti meg, aki nem is választhat, hiszen a jogszabály nem tesz markánsan különbséget környezetkímélő és környezetterhelő csomagolások, anyagok között. (Fizetési kedvezményt is csak minimálisan kaphat az, aki meghatározott mennyiségben önállóan gyűjti vissza a hulladékká vált kereskedelmi csomagolóanyagokat, erre pedig jellemzően a nagy vállalatok képesek.)
Az új termékdíj-szabályozás üzleti szellemiségét jelzi, hogy a korábban befolyt 25 milliárd forinttal szemben a zöldtárca első nekifutásra a törvény változtatásával 100 milliárd forint költségvetési bevételt szeretett volna elérni, amiről piaci pletykák szerint az érintett gazdasági szereplők lobbija alapján a nemzetgazdasági tárca hatására letett. Így az új termékdíjtörvény benyújtásakor a költségvetési tervekben 49 milliárd forint előirányzat szerepelt, amit az új módosító javaslat 60 milliárd forintra növelt. A nyáron elfogadott szabályozó is kemény feltételeket ír elő a kibocsátókra, azt azonban a kereskedők és egyben a kibocsátók is leszögezték, kisebb az adminisztrációs teher, ám gyanús, hogy a nyilatkozatokkal a politika irányába kacsingattak, mintsem a december 31-ig működő koordinátori rendszer szereplői felé. (Adófórum, rövidítve)