Az innovációról tanácskoztak csütörtökön a miskolci fórumukon a közgazdászok
A gazdasági fejlődés motorjaként tekintenek az innovációra és a kutatás-fejlesztésre a szakemberek, ezért ezt választották a IX. Megyei Közgazdász Napok vezérmotívumának.
A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete és a NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség által szervezett rendezvényt Bihall Tamás, a BOKIK elnöke, a közgazdász szakmai szervezet megyei vezetője nyitotta meg. Szorgalmazta az egymás mellett működő, hasonló profilú (gazdasági) civil társaságok összefogását. Az elméleti és gyakorlati szakemberek tevékenységének az összehangolását. A gazdaság helyzetéről is szólt röviden:
– 2012-re recesszióra számítunk Észak-Magyarországon, negatív növekedésre, ami meg fog mutatkozni a foglalkoztatásban – ismertette az összesített kamarai felmérést eredményét Bihall Tamás. A gazdasági teljesítmény egyik legfontosabb mutatója a versenyképesség. – A Magyarországon, a régióban működő multik teljesítménye nagyjából egyezik Európa más területén működőkéhez, a kis és középvállalkozásoké (KKV) viszont jelentősen elmarad az osztrák, német cégekétől, de még a visegrádi országokétól is – utalt a problémák gyökerére a kamara elnöke, aki emlékeztetett rá, hogy pont a KKV-k megerősödése adhatna igazi stabilitást a magyar gazdaságnak. A fejlődés motorjának tekintik az innovációt, ezért választották ezt az idei közgazdász napok vezérmotívumának.
A régió innovációs stratégiájáról Nyíri Attila, a Norria Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója tartott előadást. Nyitásként emlékeztetett arra, hogy 2008-ban készült az előző stratégia, azonban az eltelt időben történt sok változás miatt felül kellett vizsgálni, jelenleg pedig az átdolgozás fázisában járnak. Az innovációs tanács már elfogadja a javaslatot, amelyet várhatóan a regionális fejlesztési tanács elé terjesztenek a szervezet következő ülésén.
– A gazdasági válság gyökeresen megváltoztatta az innováció hátterét – indokolta a tervek módosítását. A K+F (kutatás és fejlesztés), valamint az innováció területén nem tapasztaltak előrelépést a régióban, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy kevés az innovatív vállalkozások száma térségünkben és nem várható el tőlük, hogy érdemi gazdasági húzóhatást gerjesszenek. A magyar K+F ágazatnak csupán 5 százaléka tevékenykedik Észak-Magyarországon… A meglévő szerény számú K+F és innovációs cégek is néhány fejlesztési centrumba koncentrálódnak, amelyek jól láthatóan egybe esnek az oktatási központokkal. Nyíri Attila nevesítette Miskolcot, Egert, Gyöngyöst és megállapítása szerint részben ide tartozik Salgótarján is. Nagy, összefüggő területeken viszont nincs jelen az ágazat, ez a K+F sivatag, amelyet a munkanélküliség jellemez.
Mások az igények a fejlesztési centrumokban és mások a perifériákon. Előbbiekben a csúcstechnikák megvalósítása és a nemzetközi együttműködésben való részvétel, utóbbiakban a jövelemtermelés növelése, új vállalkozások megjelenésére van szükség. A technológiafejlesztésen belül az anyagtudományt és a nanotechnológiát emelte ki, bár utóbbival kapcsolatban diszkréten megjegyezte Nyíri Attila: egyelőre nem hozta amit reméltek tőle… A megújuló energiákban, az informatikában is jelentős innovációs lehetőségek rejlenek. A megyénk gazdaságában meghatározó vegyiparral kapcsolatban a műanyag-feldolgozásra javasolta a hangsúly áttevését. (Minap)
