Nos, addig, amíg egy-egy magyar vállalat kerül kínai kézbe, kevesek izgulnak rá. De amikor Kína leszakítja a csordából Görögországot és megeszi, meg aztán sorban a többi beteg állatot (Portugália, Spanyolország...) az már más nagyságrend.
Az alanti hírnek a fényében az is elképzelhető, hogy nem gazdasági törvényszerűségek (vagy nem úgy, ahogy az észosztók gondolják) okozzák a válság elhúzódását, lehet hogy Kína szerint eljött az idő, hogy másképp terjeszkedjen... (Lehet, hogy ezért nem érdemes a nyomorult görögöket leválasztani az euróról és a kínaiak elé lökni...)
Amúgy: 3200 milliárdból akár Magyarországot is fel lehet emelni - vagy éppen porrá lehet zúzni...
Kína nem hagyja elvérezni az eurózónát – ha piacokat kap cserébe
Azt egyelőre senki nem tudja, hogy 3200 milliárdos devizatartalékából mennyit hajlandó Kína az euróövezet megsegítésére áldozni, ám azt már jelezte a kommunista-kapitalista hatalom, hogy csak akkor fizet, ha beengedik a piacra.
Komoly árat kér Kína cserébe azért, hogy pénzügyi injekciókkal segítse az eurózónát és az Egyesült Államokat – erről árulkodnak azok a bejelentések, amelyeket Ven Csia-pao tett a helyi Talien városában tartott világgazdasági fórumon, írja a Világgazdaság. A kínai miniszterelnök egyrészt elvárja az öreg kontinenstől, hogy az végre ismerje el piacgazdaságként a távol-keleti országot. Ennek nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentősége is lenne, mivel ezzel együtt több kereskedelmi akadály is leomlana, azaz Kína szabadabban exportálhatná termékeit Európába.
Az Egyesült Államoktól szintén azt kéri a kommunista kormány, hogy könnyítse meg a hozzáférést piacaihoz. Ha például a kínai vállalatok az eddiginél szabadabban fektethetnének be amerikai cégekbe, az az ottani gazdaságnak új munkahelyeket jelenthetne, érvelt a kormányfő, aki a csúcstechnológiájú kínai áruk exportjára vonatkozó korlátozásokat is eltöröltetné Washingtonnal.
Mindezekért cserébe Kína elvileg hatalmas összegekkel „támogathatja” meg az európai vagy a tengerentúli piacokat, hiszen mintegy 3200 milliárd dollár értékű devizatartalékkal rendelkezik. Hogy ebből mennyit fordít majd például a súlyosan eladósodott euróövezeti országok kötvényeinek vásárlására, arról nem szólt a miniszterelnök. Bár Peking már korábban is jelezte ezen szándékát, és saját bevallása szerint több milliárd dollárt invesztált euróövezeti papírokba, pontos számok nem ismertek. (Több feltörekvő ország, Oroszország, Brazília és India fontolgatja, hogy ily módon nyújt „segítő kezet” az eurózónának – erről a jövő heti csúcstalálkozójukon egyeztethetnek.)
Minderre égető szüksége lenne az egyre több sebből vérző övezetnek. A görög állampapírpiac teljesen elszállt – a kétéves kötvények hozama 75 százalék felett is járt –, a piacok pedig már 98 százalékos valószínűséggel árazzák Athén fizetésképtelenségét. Angela Merkel német kancellár ennek ellenére ismételten jelezte: mindent meg fognak tenni a rendezetlen görög csőd bekövetkezése ellen, az ugyanis a félelmek szerint dominóhatással járna az eurózónában. Eközben az európai bankrendszerre is egyre nagyobb nyomás nehezedik: a Bloomberg szerint a kontinens bankjai már egymásnak is egyre kevésbé mernek hitelezni, a pénzügyi intézmények által lekötött betétállomány apad, az amerikai pénzalapok pedig leépítik kitettségeiket a német, francia és spanyol bankokban. (atv)
