Általánosságban elmondható, hogy Magyarország és innovációja sanyarú időszakon van túl - és még sanyarúbb időszaknak néz elébe.
A magyar innováció rendszerváltás óta 2010-2011-ig eltelt időszak a ráfordításokhoz, elköltött pénzhez képest nagyon-nagyon kevés maradandó eredményt tud felmutatni - hiába szerepelt a kormányzati és egyéb retorika szintjén kiemelten ez a tevékenység.
A jövőre vonatkozóan egységes útmutatás, támogatás és segítség hiján a vállalkozások legnagyobb részének magának kell megoldani innovációval, üzleti innovációval, üzletfejlesztéssel (új termék, új szolgáltatás, üzleti modell kialakítás, fejlesztés...) kapcsolatos problémáikat.
Nekik, nekünk próbálunk segíteni írásainkkal.
Ismerni kell az innováció eszköztárát
Magyarországon csinos kis káosz van az innováció fogalma és értelmezése kapcsán is.
Számos gond van, a legelső a sorban, hogy az innovációt nem csak hogy nem ismeri, de legalább nem is ismeri el a magyar társadalom:
Fogalmi szinten a legalapvetőbb az, hogy az innovációt nagyon gyakran felváltva használják a kutatás-fejlesztés fogalmával.
További probléma, hogy az innováció fogalomba túl sok mindent értenek bele (pedagógiai, társadalmi stb.) - és különösen zavaró, hogy - minden lózung ellenére - hiányzik az üzleti innováció fogalma és használata.
Ez utóbbiból adódik, hogy nehéz meghatározni, hogy mi az az eszköztár, ami egy vállalatvezető rendelkezésére áll az innováció kapcsán.
A néhány alapvető probléma továbbiakat generál: hiába mondja egy adott cég vezetője, hogy az innováció prioritás, ez gyakran inkább marketing lózung, mint valós tény, pedig elég egyszerűen el lehetne különbséget tenni: az innováció egy kreatív ötlet gyakorlatban megvalósítása annak érdekében, hogy a cég jövedelmezően működjön.
A vállalati üzleti innováció csoportos tevékenység
Meg kell érteni, hogy általában az innováció nem a magányos farkasok tevékenysége, hanem egy össz-vállalati dolog.
Gyakran emlegetjük a feltalálókat, akik magányosan hozzák létre ötleteiket - ugyanakkor a megvalósítás a legritkábban történik egyedül. Az üzleti életben az ötleteket értékelni kell, adaptálni az üzleti környezethez és át kell ülteni a valóságba. Ezekben a lépésekhez a szervezet legkülönbözőbb munkatársaira van szükség, akik mind hozzájárulnak az innovációs folyamatokhoz.
Pontos innovációs célok kellenek
Az eszköztár ismerete és az innovációs kinyilatkoztatás nem elegendő, pontos célok is kellenek. Szerencsére ezek a célok általában meglehetősen hasonlóak a vállalkozás stratégiai és üzleti céljaihoz. Tipikus innovációs cél lehet például, hogy javítani kell a szervezeti folyamatok hatékonyságát a következő években 5%-kal.
Az üzleti innováció értékét jelzi a cég költségvetése
A papír bármit elbír, de egy szervezet innovációra fordított kiadása pontosan jelzik, hogy a szavakon túl milyen az üzleti célú innováció fontossága.
A szervezet folyamatainak átalakítása, egy csapat felállítása, az oktatások, képzések mind költséggel járnak. Az innovációba történő befektetéskor azonban figyelembe kell azt is venni, hogy ez egy meglehetősen kockázatos tevékenység és ezért kockázatkezeléssel kell kísérni.
Fontos: a legnagyobb innovációs potenciállal rendelkező ötletek alapvetően eltérnek a korábbi megoldásoktól és alaposan felforgathatnak korábbi sémákat!
A költségvetés és innováció kapcsolata fordítva is fennáll: ha a szervezet nem költ üzleti innovációra, a vezetők szemében az innováció fontossága is minimális lesz.
Innovációs kultúra
A kreativitás és az innováció hatékony működéséhez szükség van egy megfelelő vállalati kultúrához, amely hozzájárul a szevezet ezen folyamatainak hatékonyságához..
Nemzetközi szinten is kevés az ilyen kultúrával rendelkező cég, de Magyarországon meg különösen. Ha azt gondolja, hogy ez nem igaz, akkor gondolja át, hogy hogyan választja ki munkatársait - mennyire tolerálja ötleteiket, netán vad ötleteiket...?
Folytatás következik!