Melyek a legmenőbb startupok 2011-ben?
A Szilícium-völgy üdvöskéi, avagy mitől lesz menő egy startup a tech-, média- és online világban, kik miért és mennyi pénzért kelnének el a tőzsdén? Miskolczy Csaba írása.
A Szilícium-völgyben manapság menő lehet egy startup, ha (1) sokat írnak róla, (2) megasok pénzt kap valahonnét, majd (3) egyre jobban jegyzik az úgynevezett másodlagos piacon, azaz a Second Marketen. (A Secondmarket.com, mint a neve is mutatja, a másodlagos és tőzsdén kívüli piac virtuális piactere, ahol ajánlatot lehet tenni a legmenőbb online cégek tulajdonrészeire.). Vagy menő lehet a startup, ha legújabban (4) sikeresen megjelenik a tőzsdén, avagy szaknyelven sikeres IPO-t (azaz initial public offering-et, tőzsdei kibocsátást) hajt végre. De vajon miért is kell tudnunk Magyarországon ezekről a startupokról? Nos, leginkább azért, mert a tech-, média- és online világ új Google-jei, friss Facebookjai és Youtube-jai nőhetnek ki belőlük, akár hónapok alatt, ezzel pedig megváltoztathatják teljes iparágak működését, szabályrendszerét.
A startup definíciója korábban az induló cégekre vonatkozott. Négy-öt évvel ezelőtt akkor beszéltünk startupról, ha egy vállalkozás az üzletének a felállításán, pénztermelésén dolgozott, vagy éppen egy garázsban alapították meg (ilyen volt a Google is). Mára ez a fogalom jócskán megváltozott, és amíg korábban egy tőzsdei társaság nem lehetett „startup”, ez mára összemosódott. A tőzsdén jelen lévő Google éppen úgy benevez és büszkén részt vesz egy startupoknak szóló mobilos versenyen, mint mondjuk egy induló garázscég. Manapság a szakmai köznyelv minden céget startupnak nevez, ami kellően trendi, innovatív és divatos. Tehát a fogalom a technológiai, médiabeli és mobilos hi-tech cégek amolyan nagy olvasztótégelyévé és összefoglaló kulcsszavává vált – legalábbis a Szilícium-völgyben (és persze Európa nagy része és az egész világ is elkezdte ilyen kontextusban használni a startup fogalmát.)
Tehát ha megpróbáljuk besorolni a most divatossá váló startupokat, akkor elég nehéz helyzetben vagyunk. Hiszen például a 13 éves Google-t kell összehasonlítanunk néhány éve alapított, de nagyon divatos cégekkel. Alapvetően három osztályozási szintet különíthetünk el:
A startupok úgynevezett felső osztályát (A) jelenti, ha egy céget már a Second Marketen jegyeznek, azaz a dolgozói opcióra komoly befektetői kereslet van. A képzeletbeli középosztály (B) az jelenti, ha egy vállalkozás megfelelően neves boardtagokkal (például a Wired-főszerkesztő Chris Anderson a hazai Prezi.com-nál) és alapítókkal bír (például Evan Williams, legendás Twitter-alapító és főnök a Milknél), vagy komoly kockázatitőke-társaság szemelte ki magának (például az August Capital, a Horowitz fivérek vagy a Sequioa Capital). Végül a legizgalmasabb, amolyan feltörekvő osztályba (C) sorolhatjuk azokat az induló cégeket, amelyek egyből, megjelenésük pillanatában az érdeklődés kereszttüzébe kerülnek, és a szakblogok, a szaksajtó rendszeresen ír róluk (ilyen például mostanában a Greplin.com keresőmegoldás).
Az igazi siker mindenképpen az, ha egy cég a feltörekvő osztályból gyorsan, akár néhány év alatt képes eljutni a startupok képzeletbeli felső osztályába, és ezzel gyakran emlegetett és példaképül szolgáló, prosperáló vállalkozássá válik.
***
Teljes olvasnivalót az Innováció Portálon találod meg - Innovációs Hírportál >>>. Átkattintás után regisztrálj - ősztől csak a regisztrált felhasználok jutnak hozzá a "prémium" tartalmakhoz (elemzések, egyes interjúk, útmutatók, stb.)
