Ha június, akkor innovációs jövőkép.
Egyébiránt a Magyar Innovációs Nagycirkusz bohócainak és csepűrágóinak figyelmébe az utolsó előtti, valamint utolsó bekezdést ajánlom. Az előbbi kimondja, hogy az eddiginél jobban fognak szelektálni és mások fognak támogatásban részesülni, az utóbbi meg azt, hogy a növekvő K+F (és ebben az innováció? ha már egységes fogalom...) kiadásokat az állam feleakkora mértékben kívánja finanszírozni, a többit az "ipar"-nak (bármit is jelentsen az "ipar") kell bedobni, mintegy saját magát kirángatva a mocsárból - nagyságrendileg kb. a felére csökkentve a mostani pénzeket.
Nekem tetszik... :-)
Cséfalvay: 'Az adózás oldaláról támogatnánk az innovációt'
A gyorsan növekvő innovatív kisvállalkozások, 'gazellák' állhatnak majd a kormány K+F politikájának középpontjában - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára a Heti Válaszban.
Júniusra elkészül a kormány innovációs jövőképe. Melyek a fő célok? Milyen pillérekre épül a kormány innovációs politikája? Mik a céljai a megújuló pályázati rendszernek? - tette föl a kérdést a Heti Válasz.
- Kanadához vagy Írországhoz hasonlóan elsősorban az adózás oldaláról támogatnánk az innovációt - válaszolta az államtitkár. Például a tb-járulék mérséklésével, ha egy kis cég fel akar venni 2-3 mérnököt. Az adókedvezményeknél kisebb az adminisztráció, és nincs lehetőség a korrupcióra, de itt is akad feladat: 2012-re biztosítjuk, hogy egységes legyen a K+F fogalmak használata, és jogilag egyértelmű legyen, mi minősül K+F tevékenységnek.
Nem vezet sehová az eddigi rendszer, mely mindenkit megpróbált támogatni. Oda kell tenni az adófizetők pénzét, ahol a legnagyobb megtérüléssel kecsegtet. Három célra érdemes költeni. Az első a külföldi nagyvállalatok ösztönzése magyarországi kutatóközpont létesítésére. A második a 'gazellák', vagyis a gyors növekedési potenciállal bíró hazai kkv-k támogatása. Célunk, hogy 2020-ra 300 gazella jelenjen meg. A harmadik cél, hogy az egyetemi és akadémiai szférában tíz, a világ élvonalához tartozó kutatóhely jöjjön létre. Minden esetben a kiválóságot kell szem előtt tartani.
Az első cél, hogy 2020 végéig a GDP 1,15 százalékáról 1,8-ra nőjön a K+F ráfordítások aránya, és ennek kétharmadát az ipar teremtse elő, ne az állam. A második, hogy az évtized végére közel megduplázzuk a K+F szakemberek számát, ami 20-22 ezer új munkahelyet jelent. A Széll Kálmán-terv része a műszaki képzés fejlesztése, de ahogy egy magyar kutató külföldre mehet, úgy nálunk is dolgozhat marosvásárhelyi vagy varsói mérnök: a világszínvonalú kutatás-fejlesztés nemzetközi műfaj - mondta az államtitkár a Heti Válasznakl adott interjújában. (Heti Válasz/Orientpress)
