Köszönet az Európa Kiadónak, mindig vissza lehet nyúlni a szövegeihez, de érdemes elolvasni az egész dalszöveget (én most nem merem idecitálni, még azt hihetné valaki, hogy átképeztem magam partizánná vagy városi gerillává...)
Áttérve a cikkre - nagyon érdekes ez a feltételes mód: ha csak lehetNE a fejlődés motorja, akkor mit csináltak eddig - elszámolna valaki (tényleg: ki?) azzal a pár ezer milliárd forinttal, amit az elmúlt húsz évben el... izé... elköltöttek kutatás-fejlesztés és innováció címén?
Egyébként érdemes elolvasni - mond értelmes dolgokat az öregúr (Závodszky Péter >>>). Nekem például ez a rész különösen tetszik (húsz elpocsékolt évvel korábban még jobban tetszett volna):
"Mindenekelőtt azt, hogy végre a dolgokat nevén nevezzük. Ami felfedező, alapkutatás azt nevezzük annak, és jellegének megfelelően finanszírozzuk, ennek forrása az OTKA, amelynek költségvetése húsz év alatt reálértékének negyedére csökkent, ezt nyilván gyorsan korrigálni kell, hiszen ez mindennek a fundamentuma.
A célzott kutatásokat az innovációs alapból célszerű támogatni, de a témák kiválasztásánál a gazdaság szereplőinek kell, hogy döntő szava legyen, megosztott kockázatvállalással.
A piacközeli fejlesztéseket elsősorban adókedvezményekkel, piaci eszközökkel, ártámogatásokkal ösztönzik a sikeres országokban. Ilyen hármas tagozódású innovációs rendszer kialakítása kívánatos, s úgy tudom, hogy a megújult Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanácsban ez napirenden van."
Az innováció lehetne Magyarország fejlődésének motorja
Sok szó esik mostanában az ország gazdasági versenyképességéről, a világ szerencsésebb, fejlett országaihoz való felzárkózásunk esélyeiről. Ilyenkor nem marad el a kutatás, fejlesztés és az innováció említése. Hogy állunk ezen a téren, milyen esélyeink vannak a felzárkózásra, jó úton haladunk-e? E kérdésekkel fordult a Magyar Hírlap Závodszky Péter akadémikushoz, a Magyar Innovációs Alapítvány elnökéhez, a Magyar Innovációs Szövetség egyik alapítójához. (MH)