Így védd meg üzleti innovációd, üzletfejlesztésed eredményét!
Bendzsel Miklós: új feladatok a szellemi tulajdonvédelemben
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) fontos feladata annak garantálása, hogy a szellemi tulajdon védelmének eszközeit megfelelően használják az országkép formáláshoz, és a jellegzetes magyar termékek hírnevének megóvásához - mondta Bendzsel Miklós, a hivatal elnöke csütörtökön Budapesten a szervezet bemutatkozó sajtótájékoztatóján.
Az országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt a törvényt, amely alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal 2011. január elsejétől Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala néven, kibővült feladatkörrel folytatja munkáját.
Bendzsel Miklós hangsúlyozta: a hivatal újonnan megjelölt feladata az is, hogy működtesse a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, és más módon is hozzájáruljon a szellemi tulajdonjogok érvényesüléséhez.
Az elnök jelezte: a korábban működő Magyar Szabadalmi Hivatal valamennyi iparjogvédelmi oltalmi formát magában foglaló és a szerzői jog területére is kiterjedő tevékenysége kiegészült azzal is, hogy az SZTNH a szerzői és szomszédos jogok területén nyilvántartást vezet a közös jogkezelő szervezetekről, és felügyeli tevékenységüket, valamint előkészíti díjszabásaik miniszteri jóváhagyását.
A hivatal felügyeletét a közigazgatási és igazságügyi miniszter látja el.
Bendzsel Miklós a szabadalmi hivatal tavalyi eredményeit is ismertette, ezek közül kiemelte, hogy rövidebb lett a védjegy-lajstromozási eljárás, valamint hogy 2010. második félévétől lehetőség nyílt a szabadalmi engedélyezési eljárás felgyorsítására is az úgynevezett Szabadalmi Gyorsforgalmi Hálózat projekt keretében. Ez a projekt a japán, osztrák és finn társhivatallal, illetve az Egyesült Államok hivatalával kötött kétoldalú megállapodásokon alapul.
Az elnök kiemelte: a bejelentőknek így lehetőségük van arra, hogy a vizsgálat gyorsított lefolytatását kérjék azon találmányoknál, amelyeknél a másik ország szabadalmi hivatala már elvégezte a vizsgálatot, és egy vagy több igénypont vonatkozásában megállapította a szabadalmaztathatóságot.
A sajtótájékoztatón kiadott anyag szerint tavaly a védjegybejelentések meghirdetéséig terjedő időszak az előző évi 3,6 hónapról 3,3 hónapra csökkent, míg a védjegy lajstromozására irányuló eljárás teljes átfutási ideje a 2009-es 8 hónapról 7 hónapra csökkent.
A gyorsított és különleges gyorsított ügyintézési eljárás lehetőségével a védjegy területén tavaly 217 esetben éltek.
A hatályos jogi szabályozás a nemzeti szabadalomengedélyezési eljárásban is lehetővé teszi az eljárás gyorsítását, és ezeket a lehetőségeket kihasználva a több évig tartó engedélyezési idő akár 24 hónapra is lerövidíthető - hangsúlyozta az elnök.
Fontos eredménynek nevezte Bendzsel Miklós azt is, hogy az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében tavaly a hivatal továbbfejlesztette elektronikus tájékoztatási szolgáltatásit, így például lehetővé vált az online iratbetekintés.
Ismertette, hogy tavaly a Magyarországon hatályos szabadalmak száma 13.853 volt, ebből 5.688 volt magyar, 8.165 pedig hatályos európai szabadalom.
Bendzsel Miklós tájékoztatása szerint a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet (HENT) a szellemi tulajdonnal összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek, az érintett piaci szereplők, valamint a társadalmi és gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselőinek részvételével alakították újra. Bendzsel Miklós hangsúlyozta: a testület véleményező és tanácsadó fórumként közreműködik a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni küzdelemben.
Saját felmérésükre hivatkozva hozzáfűzte: tavaly átlagosan közel tíz százalékkal nőtt a hamisítás jelenségének elutasítása Magyarországon 2009-hez képest. Fontos eredménynek nevezte, hogy Magyarország 2010 tavaszán lekerült az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala kockázatosnak tekintett országokat felsoroló listájáról.
Bendzsel Miklós megemlítette azt is, hogy az igazságügyi államtitkárral közösen februárban állítják fel a megújított alapú HENT-et, és megkezdődik egy középtávú, a tervek szerint 5 évre szóló, hamisítás elleni stratégia kidolgozása. Ezt legkésőbb az idei harmadik negyedévben szeretnék a kormány elé vinni - jelezte az elnök. (MTI)
