Van jövője a magyar szakembereknek Kínában
Van keresnivalója a magyar vízipari technológiának és tudásnak Kínában - állapították meg a hétvégén zárult Kínai Nemzetközi Zöldipari Expo (CIGIE) magyar résztvevői, köztük a Magyar Vízipari Klaszter és a Magyar Geotermális Egyesület vezetője, akik Pekingben az MTI-nek beszámoltak tapasztalataikról.
A kínai emberek nagy része elérkezett egy olyan pontra, ahol már számít nekik, hogy milyen levegőt szívnak, vagy például, hogy milyen a fürdőhelyek, az élővizek állapota; a lakosság egyre nagyobb hányadában alakul ki a környezetvédelem iránti igény - mondta az MTI-nek Pekingben Kovács Károly, a Magyar Vízipari Klaszter elnöke. Úgy véli: ezzel egy időben az ország vezetése láthatóan megálljt kíván parancsolni a mindenáron való gazdasági növekedésnek, a környezetvédelemre tekintet nélküli iparfejlesztésnek. "Ebben a pillanatban nyilvánvaló, hogy rengeteg lehetőség nyílik meg, s ezért itt a helyünk Kínában" - állítja a szakember.
A tizenkét magyar vállalatot összefogó vállalat a kutatás-fejlesztéstől a tervezésen és gyártáson át a vállalkozásig és üzemeltetésig átfogó és komplex üzleti ajánlatokat nyújt részmegoldásokat keresőknek és összetett rendszert kiépíteni szándékozóknak - mondta Kovács Károly a cég elnöke. Mivel a víz útját végigkísérő technológiákkal dolgoznak, tehát a kivételtől a szennyvízgyűjtésig, -elvezetésig és tisztításig, s Kínában rengeteg hiányosság, probléma jellemzi a lakossági és az ipari célú vízfelhasználást, jól érzékelhető igény mutatkozik a magyar szaktudásra. A szennyvíziszap hasznosítás, vagyis a biogáz termelés ugyancsak felkeltette a kínai érdeklődők figyelmét.
A kínai központi szabályozás egyre szigorúbb vízkibocsátással kapcsolatos minőségi határértékeket szab meg, előírja a nitrogén és foszfor eltávolítását, ami azt jelenti, hogy rendkívül széles körben lesz egyre nagyobb szükség szakmai beavatkozásra, akár a már meglévő telepeken is - magyarázta Kovács Károly, aki egyben az Európai Vízügyi Szövetség (EWA) elnökségnek is tagja.
Mint mondta, e szakmai szervezetnek nincs közvetlen kapcsolata Kínával, ezért most jó alkalom kínálkozott a kezdeményezésre.
Pekingi tartózkodásuk során a klaszter képviselői találkoztak a 42 ezres tagságú Kínai Környezetvédelmi Tudományos Egyesület vezetőivel, akikkel együttműködési szándékuk papírra vetéséről is megállapodtak. A pekingi vízműveknél is jártak, s vezetőiket meghívták Magyarországra. A fővárosi szakembereket érdekelték a kitakarás nélküli csőfektetési eljárások, a csőtörések, szivárgások, hálózati veszteségek kezelésének hatékony módszerei.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz a klaszter következő lépése a kínai piacra jutás érdekében, Kovács Károly elárulta: már döntöttek arról, hogy állandó képviseletet nyitnak a délnyugat-kínai Csungking (Chongqing) városban. (MTI/Hírszerző)
