Nálam kimaradt a hír leközlése, lehet, hogy abban az időszakban sok egyéb, hasznosabb hír akar az innováció, üzletfejlesztés házatájékán, mindenesetre sokan mások lehozták, mintegy kézről-kézre adva - köztük a később említett média is, mely beépítette egy mellékletébe is... Érdekes a reflexió!
Siketelés az új technológiákról
A Népszabadság legutóbbi Infovilág mellékletében Kossuth téren a siketek címmel olvastam megdöbbentő tudósítást.
"Az Artklikk Kft. által fejlesztett magyar mobilalkalmazás lényege, hogy a Kossuth téren található látnivalókról, közintézményekről rövid videón megjelenő jelnyelvi közlések filmszerűen jeleníthetők meg. Az alkalmazásra a köztéren kihelyezett táblákon ...QR kódok hívják fel a figyelmet." - olvashatjuk a cikkben. "A kép (a QR kód lefényképezve) és a telefonban elmentve egy webcímre mutató hivatkozássá alakul, amire a netkapcsolatos mobiltelefon rögtön csatlakozik is. Az internetről már le lehet tölteni azt az alkalmazást, ami telepítés után a felhasználó földrajzi helyét hajszálpontosan azonosítja. Az objektumnál a helymeghatározó általi információk szerint az adott helyhez kapcsolódó jelnyelvi információk peregnek a felhasználó mobilján." - folytatódik a magyarázat.
Bevallom, ez nekem magas. Miért kell QR kód, internet és videó segítségével információkat kérni a Kossuth téri objektumokról? Az "akadálymentesített" Kossuth térről informáló - a QR kódot is tartalmazó - táblákra egyszerű, magyar nyelven lehetne leírni azt, amit bonyolult, többszöri áttétellel, jelnyelvvel közölnek. Miért van szükség mobilon keresztüli helymeghatározásra, ha a keresett helyen egyébként is ott a (QR kódot is tartalmazó) információs tábla, ami eleve meghatározza a helyet?
A cikket elolvasva az a nyugtatanító érzésem támadt, hogy QR kódok, mobilra letölthető program, helymeghatározás és videó technika segítségével sikerült bonyolultan és drágán megoldani valami már régen, egyszerűen megoldott dolgot.
Az Infovilág ugyan "megfeledkezett" a linkről, az Artklikk azonban könnyen megtalálható a weben. Onnantól azonban már jóval nehezebb a helyzet: a teljesen Flash-alapú nyitóoldal az évekkel ezelőtt divatos "fedezz fel" ötleten alapul. (Magyarul: átláthatatlan és kezelhetetlen.) Itt komoly küzdelem árán lehet csak megtalálni a Népszabadság cikkében is szereplő megoldás keretrendszerét.
Az Artklikk honlapról időt és fáradságot nem kímélve végre eljutottam a Mobilitás és Multimédia Klaszter egyik oldalára, ahol lényegében megtaláltam az Infovilág cikkének érthetőbb változatát. Ebből kiderül, hogy a Kossuth téren csak egyetlen QR-kódot tartalmazó tábla található, viszont sok nevezetesség van. A programmal felszerelt mobilon mindig a legközelebbi nevezetességgel kapcsolatos információk jelennek meg.
OK, így már tisztább a kép. De miért kell a jelnyelv? Miért nem például a sokkal egyszerűbb és olcsóbb SMS-ben küldik a mobilra az információkat?
Nem ismerem az Artklikk Kft-t, de a weben szerzett információik szerint a cég évekkel ezelőtt erősen elkötelezte magát a mobilon (3G) keresztül közvetített videós tartalmak szolgáltatása iránt. Úgy tűnik, hogy az Artklikk figyelmének középpontjában maga a technológia, nem pedig egyes megoldandó problémák állnak. Jelentős szellemi és anyagi befektetés eredményeképpen létrejött egy keretrendszer, amihez utólag próbálnak megoldandó feladatokat rendelni. Jó lett volna, ha az Infovilág újságírója ezeket a kérdéseket tisztázta volna az érintettekkel. Ez ugyanis az újságírás lényege, nem pedig a fejlesztőcég sajtóanyagának szinte szóról szóra történő újraközlése.
Utószó: Szerettem volna magam is kipróbálni az alkalmazást, de az Artklikk rendszere csak a Symbian és Windows Mobile operációs rendszerrel működő telefonokat támogatja. Nos, számomra idáig tartott az újabb Magyar Csoda. (Médiablog)