Nagyon jó kis cikkecskére bukkantam ma hajnali innovációs sajtószemlézésem közben. Van benne minden, ami egy jó, innovációról szóló cikkben manapság lennie kell: kkv, innováció, versenyképesség, 2020-ig szóló növekedési (mézesmadzag) stratégia...
A cikk ugyan valamikor júliusban jelent meg a VG-ben, korábban nem szemléztem, illetve nem innen, de nagyon érdekes, illetve nagyon érdekessé vált - különös tekintettel az Új Széchenyi Terv észrevételezésére és a tegnap általam re-publikált VG cikkekre: egyfajta ekhóként >>> felelgetnek egymásra.
Hogy teljes legyen a kép, ide ugrópontolok egy cikkecskét az Üzletfejlesztési és Üzleti innovációs Portálról (hamarosan már csak "üzletfejlesztési" lesz, mert szeptember első hetében a www.innováció.hu-n elindul az "üzleti innováció" Portálja).
A cikk egy Ph.D. dolgozat ismertetője és kicsit provokatív felütéssel indít: „A kutatóintézetek legnagyszerűbb tudományos eredménye sem tekinthető innovációnak addig, míg valaki nem vállalkozik arra, hogy alkalmazásba vegye.”
A teljes cikkért tehát ide: Az igazi innováció az, amit használni is lehet >>>
Elnézést nem tudom elkerülni a didaktikázást:
1. „Az innováció a vállalkozásról szól, s nem a tudományról és a kutatásról, mint ahogy az Európai Bizottság hiszi” - mondja az év vállalkozója. Itt Magyarországon ki és mit hisz az innovációról?
2. Az Új Széchenyi Tervben melyik szemlélet jelenik meg? A kutatás-fejlesztési vagy a vállalkozási-innovációs?
3. Szemmel láthatóan a politikusok mindenhol szeretnek az innovációval bikicsunájozni. Hogyan lehetne erről leszoktatni őket?
4. Valahol olvastam egy érdekes észrevételt a kkv-kkel kapcsolatban. A cikk írója megkérdezte, hogy eléggé felkészültek-e a kkv-k az innovációra? És ha nem - milyen lesz az oda áramló tőke hasznosulása? Tényleg - eléggé felkészültek a magyar kkv-k erre?
Na, én mára megtettem az országért, a versenyképességért, amit megtehettem, jöjjön a VG cikk:
"Innováció vállalkozó nélkül?
Aggódnak a kkv-k, Brüsszel a kutatástól a piaci megjelenésig támogatást ígér
Az Európai Unió az innovációhoz való hozzáállásában inkább a tudományra és a kutatásra összpontosít, ugyanakkor túlságosan kis figyelmet szentel az üzleti szektornak, azon belül a vállalkozóknak. Ezt vetik Brüsszel szemére az EurActiv.com cikkében megszólaló vállalkozók. A hírportál utal arra, hogy a kontinens versenyképességének gyengülésében meghatározó szerepe volt/ van ennek a felfogásnak, ezen sürgősen változtatni kell. Erre teremt alkalmat az új uniós kutatási és innovációs stratégiájának most zajló kidolgozása. Az Európai Bizottság őszre ígéri a dokumentum közzétételét.
Teljesen rossznak minősítette az EU végrehajtó testületének mostani innovációs megközelítését az év vállalkozójának megválasztott Bart Van Coppenolle, a Metris hardvercég alapítója. Szerinte a már szárnyaló és majdani innovátorok egyaránt borúlátók az EU zászlóshajó innovációs politikájával kapcsolatban. „Az innováció a vállalkozásról szól, s nem a tudományról és a kutatásról, mint ahogy az Európai Bizottság hiszi” – mondta az EurActivnak.
Hasonlóan nyilatkozott Piet Verhoeve, a Televic high-tech kommunikációs cég képviselője. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a brüsszeli kiírású uniós kutatás-fejlesztési pályázatokon magas a kis- és középvállalkozások támogatási kérelmeinek az elutasítási mutatója. A kkv-k számára vonzóbb opciót jelentenek a hazai meghirdetésű konstrukciók, mert azoknál hiba esetén nem rögtön elutasítás a válasz, hanem van lehetőség korrekcióra.
„Az innovációs versenyhátrányt behozni a tenni tudó és akaró szereplők körének szélesítésével, támogatásukkal és az akadályozó tényezők csökkentésével lehetséges” – egészítette ki lapunk megkeresésére vállalkozótársai véleményét Farkas József, a Magyar Innovációs Szövetség elnökségi tagja, a Sanotmetal Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte az innováció legszélesebb körét a vállalkozások jelentik, a leggyorsabb eredményt a kkv-k bevonásával érheti el Európa.
„Az Európai Bizottság célja, hogy a kutatástól a piaci megjelenésig az egész innovációs láncot fellendítse, ez lesz a központi témája az EU ősszel meghirdetésre kerülő innovációs stratégiájának” – tájékoztatta a Világgazdaságot Mark English, az Európai Bizottság illetékes biztosának, Máire Geoghegan-Quinnek a szóvivője. Lapunk kérdéseire válaszolva külön is hangsúlyozta: „A feltételek javításával kívánják előmozdítani, hogy az üzleti szféra s különösen a kkv-k innovatívak legyenek, hiszen ez lesz a stratégia topprioritása.”
A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy nem két egymással szemben álló célról – kutatás-fejlesztés és innováció – van szó, hanem arról, hogy javítsák Európa egészének a kapacitását a növekedés új forrásainak megtalálására és a válság során elveszett munkahelyek pótlására. Ez egyaránt jobb feltételeket követel a világszínvonalú tudománynak és az innovatívvá formálódó vállalatoknak.
Ennek érdekében az új stratégia felöleli majd az innováció üzleti modelljeinek, menedzsmentstruktúráinak és folyamatainak, a közszféra szolgáltatásainak, sőt a tervezés és a szociális közösségépítés szempontjainak körét is. Egyúttal a még meglévő akadályok felszámolását is ígérte a szóvivő, ahogy fogalmazott, „a kutatás és innováció egységes piacának megteremtése érdekében”.
„Az Európai Bizottság valóban hatalmas lendülettel ugrott neki programja kialakításának, és a 2020-ig szóló, növekedésalapú stratégiája középpontjába látszólag az innovációt állította” – kommentálta a brüsszeli fejleményeket Herczog Edit magyar európai parlamenti képviselő. „Már a stratégia meghirdetése idején figyelmeztettük a Barroso-bizottságot, hogy az Európa 2020 programjában felvázolt 3 százalékos innovációs ráfordítás korántsem nevezhető ambiciózusnak, hiszen az üzleti életben senki nem nevez innovatívnak egy vállalatot, ha nettó árbevételének tizedénél kevesebbet költ kutatás-fejlesztésre” – tette hozzá a magyar képviselő. Emlékeztetett arra is, hogy eredetileg 2010 júniusában kellett volna bemutatni a már többször elhalasztott innovációs csomagot, de még erre is várni kell."
