A cikk szintén a VG-ről van és két hónappal korábbra keltezett (2010. június). Akkor megfogalmazásra kerültek bizonyos dolgok - talán nem érdektelen felidézni és látni, hogy hogyan vagy hogyan nem tükröződnek a későbbi anyagban ("A fejlődés motorja az innováció").
"A jelen és a jövő feladatai
Társadalmi és szakmai projektpárbeszéd az innovációról
Többen is védelmükbe vették, sőt az amerikaival vetekedő minőségűnek tartják a 2004 óta „élő” innovációs törvényt, mások viszont azt kifogásolták, hogy Magyarországon nem elég világos és konzisztens a jogalkotás ezen a területen, ráadásul a törvény végrehajtása és az intézményrendszer nehézkes és bürokratikus. Ez volt a fő üzenete a Piacgazdaság Alapítvány rendezvényének, amely része annak a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával megvalósuló projektnek, amely tiszta vizet akar önteni a pohárba: egy társadalmi és egy szakmai vita keretében igyekszik helyére tenni az innováció szerepét Magyarországon.
„A kutatás-fejlesztés és innováció (k+f+i) sorsát alapvetően meghatározza az, hogy a politika, a mindenkori kormány miként viszonyul hozzá; most éppen a költségvetés mostohagyereke” – állapította meg Lippényi Tivadar, az NKTH korábbi elnökhelyettese. Utalt rá, hogy a válságkezelő kormánnyal még tárca nélküli miniszteri képviselet lehetősége is megszűnt, a rendelkezésre bocsátott forrás a GDP alig egy százaléka körül mozog, szemben a 80-as évek 3 százalékával.
„Magyarországon az számít innovációnak, amit az APEH annak tekint” – utalt a közfelfogás tarthatatlanságára Kálmán János kis- és középvállalkozási innovációs szakértő is. Szerinte a politikusok szép körmondatokban szajkózzák az innováció fontosságát, de fogalmuk sincs róla, mit is jelent valójában.
Fontosnak minősítette az innováció tágabb értelmezését Kiss Attila, az alapítvány képviselője és Kleinheincz Ferenc innovációs szakértő is. Miközben elismerték az innovációs törvény értékeit, állást foglaltak egy nemzeti innovációs stratégia kidolgozása mellett, és egyikük sem zárkózott el attól, hogy a kormánynál, a parlamentben lobbizzanak az innováció érdekében.
Ezt támasztotta alá Bartha Attila , a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet kutatási igazgatója is. A kkv-k innovációs aktivitásáról és innovációpolitikai preferenciái kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalati szektor – különösen a kis- és középvállalatok – véleménye lesújtó a hazai innovációs keretfeltételekről, illetőleg a létező állami innovációspolitikai rendszerről. Bár a vállalatok szükségesnek tekintik a célzott innovációpolitikát, igazságtalannak tartják a támogatások elosztását, egyenlőtlennek a hozzáférést és kritikusnak a korrupció elterjedtségét.