A VG "A fejlődés motorja az innováció" cikkének befejező része:
"Az érintettek véleménye, javaslatai
Pénzt a legjobbaknak
Kroó Norbert, A Magyar Tudományos Akadémia alelnöke
„Telitalálat az Új Széchenyi-terv hét kitörési pontja, s az, hogy a k+f is szerepel ezek között. A k+f pont ugyanakkor lehetne tartalmasabb és merészebb is. Az extraprofithoz különleges új dolgok kellenek a kutatás-fejlesztés és az innováció világában. Sajnálatos, hogy egyre kevesebb pénz jut az alapkutatásokra, azt pedig végre tudomásul kell venni, hogy a kis- és középvállalkozások innovációjának finanszírozása mindenhol állami feladat, mert csak segítséggel juthatnak az élvonalba. Most a válságból való kilábalás a fő feladat. Bármerre tekintünk, mindenhol azok kapják a rendelkezésre álló kevés pénzt, akik ezt a kilábalást leginkább elősegítik. Jó példa Finnország esete, ahol a kilencvenes évek elejének válságos időszakában társadalmi konszenzus alakult ki arról, hogy a rendelkezésre álló szűkös forrásokat az oktatásnak és a kutatásnak adják oda. Ma 66 ezer kutatója van a Magyarországhoz képest feleakkora népességű észak-európai államnak, háromszor több, mint nekünk. Közülük 22 ezer tevékenykedik az akadémiai szférában, ugyancsak 22 ezer dolgozik a Nokiának és a fennmaradó 22 ezer más területeken. Az eredmény: Finnország világelső vagy legalábbis az élvonalhoz tartozik minden kutatás-fejlesztési, high-tech ranglistán.”
Biztató jelek
Pakucs János, A Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke
„Pozitív fordulat várható az innováció kormányzati megítélésében és támogatásában, legalábbis erre utal az a tény, hogy a k+f+i kiemelt szerepet kap az ÚSZT-ben. Optimizmusra ad okot az is, hogy szövetségünk februári közgyűlésén elfogadott állásfoglalásának döntő része »visszaköszön« a tervben, amely külön is »garantálja« a célkitűzések (prioritások kijelölése, pályázatok jelentős egyszerűsítése, folyamatos ellenőrzés, illetve értékelés, a nyilvánosság és a személyes felelősségvállalás) megvalósulását. Az innovációs teljesítmény ösztönzésére 60-70 milliárd forint uniós forrás és az innovációs alapból 40-50 mil-liárd forint áll rendelkezésre, és kifejezetten bölcs döntés, hogy ezeknek a különböző forrásokból származó pénzeknek a kezelése a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium keretein belül egy kézbe került. A rendelkezésre álló források hatékony és összehangolt menedzseléséhez szükség van egy részletesen kidolgozott innovációs stratégiára, ha lehet, még jóval az év vége előtt. Ennek kell meghatároznia a prioritásokat, a k+f tevékenység legfontosabb irányait, kapcsolódását a gazdaság »húzóágazataihoz«, és biztosítani a különböző területek között a horizontális együttműködés és koordináció feltételeit is.”
Párbeszéd kell
Szabó Gábor, A Szegedi Tudomány-egyetem rektora
„Az innovációs szféra szereplői közül sokan hiányolják a párbeszédet és teszik fel a kérdést, miért nem tárgyal velünk a kormány? Talán az Új Széchenyi-terv most segít a dialógus elindításában, amelyre annál inkább szükség van, mert a gazdaságfejlesztés fontos eszköze az innováció, nem lenne helyes a különválasztásuk. A sikeres együttműködést szolgálhatja az innovációs stratégia, amelynek kidolgozásába érdemes bevonni a leginkább érintetteket, akik az elmúlt időkben már sokat tettek azért, hogy megfelelő arányok alakuljanak ki a kutatás-fejlesztés és az innováció, a vállalkozások, növekvő mértékben a kkv-k és az intézmények – kutatóintézetek és egyetemek – között. Egyidejűleg gondoskodni kell az intézményi finanszírozás megoldásáról, hogy ne alakuljon ki a mostanihoz hasonló, áldatlan helyzet. Az innovációs alapból nem szabad intézményfinanszírozást végezni, s biztosítani kell az alkalmazott kutatások tisztességes finanszírozását. Fel kellene hagyni az Országos Tudományos Kutatási Programok (OTKA) kifosztásával. Az OTKA 10-12 milliárd forintos kerettel megfelelően tudná finanszírozni az alapkutatásokat, amelyeknek 10 százalékos aránya mindenki számára elfogadható.”
Esély a nagy dobásra
Ürge László, A Thales Nanotechnológiai Zrt. vezérigazgatója
„Természetes és elengedhetetlen, hogy az új kormány gazdaságfejlesztési programjában kiemelt helye van az innovációnak. Erre törekszik az EU is. A nagy lehetőséget abban látom, ha az uniós folyamat élére állhatnánk, erre kiváló alkalmat teremt soros EU-elnökségünk. Már több EU-biztos is úgy döntött, saját innovációs tanácsadó testületet hoz létre. Ezt megtehetné az új kormány is. Fontos lenne konkrétan együtt látni és kezelni az egész innovációs folyamatot, mert csak a többféle ágazat összehangolt és koordinált együttműködéséből lehet nagyon sokat nyerni. Konkrétumok kellenek a koordinált munkához való kormányzati erőforrások és finanszírozás, a pályázati támogatás területén. A tudásalapú gazdaság csak így teremthető meg. Vannak jó példák erre a világban. Eddig a kormányok félresöpörték ezt a területet, ha pénzt kellett elvenni, az elsők között mindig az itteni forrásokat csökkentették, mert az nem fenyeget szavazatvesztéssel. Ez történt az innovációs alap 16 milliárd forintjával is. Az új kormány egyik pillanatról a másikra zárolta ezt a pénzt. Sajnos nálunk komoly probléma, hogy ami az ország gazdaságának és a versenyképesség növelésének az eszköze lenne, az a politikusoknak kevés PR-t hoz.”
/Forrás: VG/
