A cikk átvételére reciklált tartalma ellenére több oknál fogva került sor:
1. Busongjunk együtt Magyarország versenyképességi lemaradásán (remélem nem azzal kívánják majd javítani a versenyképességet, hogy a nemzeti kormány nemzeti pántlikás talicskákat vásárol az eddigiek helyett).
2. Busongjunk, hogy az innovatív kkv-k nem emelik eléggé a GDP-t (mondjuk azt nem értem, hogy hogyan is emelnék, ha egyszer nincsenek?).
3. Az egységre eső "innováció" szavak jelentős száma remélhetően jócskán előrébb löki helyezésemet majd a találati listán.
Amúgy alkalomadtán, ha valaki arra jár, mesélje már el, hogy milyen volt, amikor hazánk élen járt az innovációs teljesítmények tekintetében? Amióta foglalkozom valamennyire az innovációval és amennyire én vissza tudok tekinteni (sacc/kábe 20 év), mindig csak a hüppögés jött át - vagy ugye most nem a kiegyezés utáni aranykorra (1867-1914) tetszik gondolni!?
U.i. Kedves APEH! Személy szerint én mélységesen elhatárolódom a cikk APEH ellenes kirohanásától! Tisztelettel: a blogger.
"Az innováció fontossága
Hazánk az elmúlt nyolc év alatt gyakorlatilag minden gazdasági és társadalmi mutatója tekintetében jelentősen lecsúszott az uniós országok között. Az IMD, a svájci nemzetközi versenyképesség-elemző intézet tanulmánya szerint az általános versenyképesség tekintetében 2005-ről 2009-re, csupán négy év alatt 14 hellyel kerültünk lejjebb a vizsgált nemzetek listáján.
A versenyképesség romlásának egyik oka az innováció területén való lemaradásunk. A technológiai fejlesztések finanszírozásának esélyei romlottak. Csökkentek a kutatás-fejlesztésre fordított állami és magánpénzek. Drámai a romlás az alapkutatások területén is: 2005-ben a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás tekintetében még a 37. helyen voltunk, 2009-re viszont a 49. helyre szorultunk vissza. Ez 12 helynyi visszaesés. A természettudományos tárgyak oktatási színvonala alapján 2005-ben még az előkelő 14. hely volt a miénk, 2009-ben viszont már csak a 23. Ez kilenc hely.
Az Európai Unió legfrissebb innovációt elemző tanulmánya még ennél is szomorúbb képet mutat. A 27 tagország közül nálunk rosszabb általános innovációs eredmény csak öt országban van. A tanulmány úgy fogalmaz, hogy Magyarország teljesítménye jóval alatta van az uniós átlagnak, és azt emeli ki, hogy az elmúlt időszakban az innovációra és az ahhoz szükséges oktatásra egyre kevesebb forrás jutott.
Különösen jellemző nálunk, hogy az új, innovatív vállalkozások nem tudják ötleteiket piaci sikerré fejleszteni, mivel gyakorlatilag nincs meg ehhez a kockázatitőke-lehetőség. Ezzel szemben a környező volt szocialista országok, közöttük is elsősorban Románia és Szlovákia, javuló teljesítményt mutatnak. Még Bulgária eredményei is gyorsabban növekednek, mint a mieink. Ezek az adatok óriási jövőbeli veszélyekre hívják fel a figyelmet. Innováció nélkül ugyanis nem képzelhető el tartós gazdasági növekedés. "Aki megáll, lemarad" - mondja az ismert mondás. Csakhogy korunkban az is lemarad, aki lelassul. A magyar gazdaságban pedig jelentős mértékben lassult le az innováció. Éppen ezért az innováció feltételeinek javítása az új kormány egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen.
A szakmai fejlesztést ma sok környezeti tényező akadályozza. A pénzhiányon kívül jelentős gát a bürokrácia, de baj van az értékrenddel is. A gondolkodni, alkotni akaró embert az ág is húzza. Az APEH, ha újdonsággal találkozik, elsősorban azt keresi, hogy mit nem csinált a cég szabályosan. A korrupció miatt nem az alkotó, az újat, jobbat tudó, hanem a baráti körhöz tartozó cégek kerülnek ki nyertesként a közbeszerzéseknél. Pedig valamikor hazánk élen járt az innovációs eredmények tekintetében. Ezt a helyünket vissza kell szereznünk. Enélkül ugyanis örökre lemaradunk a nemzetek versenyében. A helyzet felpörgetéséhez meg kell teremteni az anyagi forrásokat, barátságossá kell tenni az innovációra képes cégek környezetét, le kell törni a bürokráciát, és fel kell számolni a korrupciót. A fejlesztéseket pedig adókedvezményekkel is bátorítani kell. A hazai kis- és közepes cégek a terület legígéretesebb forrásai. Éppen ezért helyzetbe kell hozni ezeket a cégeket. Innovációs képességeik kifejtésének támogatása egyben javítja a munkahelyteremtés esélyeit is. Statisztikák bizonyítják, hogy a hazai kis- és közepes vállalatok éppen innovativitásuk miatt képesek arra, hogy a leggyorsabban a legtöbb új munkahelyet hozzák létre.